A törvény nem mindig akadály az ingatlanfejlesztés előtt

Pap István

A CMUAT fontos szerepet tölt be a főépítészi igazgatóság döntéseinek a meghozatalában, a bizottság elemzései alapozzák meg műszaki szempontból ennek határozatait. Radu Fortiș, Nagyvárad főépítésze az általa vezetett intézmény pénteki tevékenységi beszámolóján elmondta, hogy a CMUAT 2022-ben 2272 dokumentációt vizsgált, ezek közül 1186-ot jóváhagyott, 813-at elutasított és 273 esetben véleményformálása konzultatív jellegű volt. Az említett 2272 igénylés közül 332 urbanisztikai dokumentáció volt: a 131 vizsgált övezeti városrendezési tervből (PUZ) ötvenötöt jóváhagyott és hetvenhatot elutasított, míg a 201 vizsgált részletes városrendezési terv (PUD) közül 134 kapta meg a jóváhagyást, 67 pedig nem. A tavalyi év legkomolyabb övezeti városrendezési terve a multifunkcionális kulturális központ és a Fogarasi (Făgărașului) útra tervezett stadion dokumentációja volt. A főépítész elmondta, hogy a bizottság tagjainak túlnyomó része építész, közöttük is sok a fiatal szakember. Kiemelte, hogy a beérkező anyagok nem egykönnyen kapják meg a jóváhagyást, hiszen ezeknek csak valamivel több mint a fele megy át a bizottságon.

Kétes projektek

A főépítész által említett szigor ellenére korábban megfogalmazódtak aggályok a bizottság bizonyos döntéseivel kapcsolatban. E tekintetben arra voltunk kíváncsiak, hogyan hagyhatta jóvá a CMUAT azt az ingatlanfejlesztési tervet, mely szerint tömbházak épülhetnek a váradi vár délkeleti ellenlejtőjére. Ennek kapcsán Radu Fortiș elmondta, hogy az a terv egyáltalán nem ment át könnyen a bizottságon, két évig tartott, míg az ingatlanfejlesztő egy olyan variánssal állt elő, ami meggyőzte a testületet. Ennek a beruházásnak a kapcsán a Zonális Műemlékvédő Bizottság jóváhagyása kötelező érvényű, és mivel a projekt megkapta ezt a jóváhagyást, így a CMUAT sem emelt kifogásokat ellene, tette hozzá. Arra is rákérdeztünk, hogyan történhetett meg az, hogy a vár nyugati bejárata előtti park and ride típusú parkoló építését is jóváhagyták anélkül, hogy ott előzetes régészeti feltárás történt volna, annál is inkább, mert az a terület szerepel az Országos Régészeti Jegyzékben. Ennek kapcsán a sajtótájékoztatón jelen levő Marcel Dragoș alpolgármester azt mondta, hogy az a projekt az eljárás lebonyolítása során betartotta az összes érvényben lévő szabályozást és törvényi előírást, továbbá megkapta a megyei kulturális igazgatóság jóváhagyását is. Radu Fortiș megjegyezte: tudni lehetett azt, hogy azon az építkezési területen vannak leletek, de az eljárás szerint csak azt követően lehetett ott régészeti feltárásokat végezni, hogy kiadták rá az építkezési engedélyt és megkezdődött a munkálat.

Ellentmondás

Az alpolgármester és a főépítész szavainak ellentmond a 2016/97. számú, a közfinanszírozású építkezések dokumentációjára vonatkozó kormányhatározat, melynek 4. számú (A. szekció 3.1 (f); 3.4.; 4.4 c); 6.6 pontok) és 5. számú melléklete (A. szekció 3.1 d), g), 5.1 d); 5.5 c); 7.6 c); pontok) rögzíti, hogy a régészeti területvizsgálatot a megvalósíthatósági terv fázisában kell elvégezni, és nem akkor, amikor a konkrét műszaki tervek már elkészültek, mely utóbbiakra adják ki az építkezési engedélyt. Továbbá az említett jogszabály kimondja, hogy régészeti lelőhelyek esetében fel kell mérni archeológiai szempontból a területet és régészeti jelentést kell készíteni. Ez egyébként logikus elvárás is, hiszen a műszaki tervezés szakaszában már ismerni kell azt, hogy milyen régészeti potenciál, illetve milyen konkrét leletanyag van a szóban forgó területen.

Szintén ellentmond a váradi illetékesek állításainak a 2007/2518. számú kulturális miniszteri rendelet, mely kimondja (3. cikkely), hogy az Országos Régészeti Jegyzékben szereplő területek esetében, függetlenül attól, hogy azok szerepelnek-e a területrendezési és városrendezési dokumentumokban vagy sem, a helyi hatóságok az építési engedély kiadása előtt meg kell kapják a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium jóváhagyását, ami a park and ride parkoló munkálatainak megkezdése előtt nem történt meg. Ugyanennek a rendeletnek a 11. és 12. cikkelye leszögezi: a különböző infrastrukturális építkezések megkezdése előtt preventív régészeti feltárásokat kell végezni a régészeti örökség részét képező területeken.

Marcel Dragoș végül még megjegyezte, hogy a vársánc előtti építkezési telep „már egy kompromittált terület”, azaz a korábbi munkálatok már tönkretették ott a régészeti anyagot. Hozzátette, hogy a műszaki tervek módosítása nyomán az ott talált leletek egy részét helyben meg fogják mutatni és látogatható lesz. Megemlítette azt is, hogy a váradi önkormányzat az elmúlt évtizedekben komoly anyagi forrásokat fordított a váradi vár restaurálására és felújítására, és ez a folyamat folytatódni fog.