Felmérés készült a továbbtanuló magyar diákokról

Pap István

A Bihar megyei magyar tannyelvű 7–8., illetve 11–12. osztályos diákok továbbtanulási szándékaikról végzett mélykutatást tavaly november végén és december elején a Magyar Középiskolások Egyeztető Tanácsa (MAKET) és a Bihar Megyei Magyar Szülők Szövetsége. A kutatás támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt, fontos partner volt a projektben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Bihar megyei magyar iskolaigazgatók és a tanfelügyelőség magyar csapata. 

A kutatás eredményeit szerdán ismertették a kutatásban részt vevő fiatalok és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. Utóbbi hangsúlyozta, hogy ez egy nagyon nagy mintán végzett mélykutatás, hiszen a kérdőívek a Bihar megyében magyarul tanuló diákoknak mintegy 90 százalékához eljutottak.

Általános iskolások

 A 7–8. osztályosok közül mintegy 2100 tanuló válaszolt, közülük 1830 az általános iskola befejezése után szeretne tovább tanulni, ez a válaszadók 91 százaléka. 82 diák mondta azt, hogy nem szeretne tovább tanulni, közülük voltak olyanok, akik nem tudják, hogy miért nem, illetve az érveik között szerepelt az, hogy nem látják értelmét a továbbtanulásnak, vagy nem tartják szükségesnek, mert középiskolai végzettség nélkül is tudnak majd dolgozni. Illetve nem tanulnak tovább az anyagiak miatt, vagy mert a család nem támogatja a továbbtanulást. Azoknak a diákoknak az 55 százaléka (828 diák), aki tovább szeretne tanulni, líceumban folytatná tanulmányait, a másik 44 százalék pedig szakiskolában.

Nyelvválasztás

 Arra a kérdésre, hogy milyen nyelven szeretnék folytatni középiskolai tanulmányaikat, 1700-an (az összes válaszadó 87 százaléka) azt mondták, hogy magyar nyelven tanulnának tovább, 140 diák (7,2%) román nyelven, 110 pedig (7,2%) angol nyelven. Azok közül, akik nem magyarul szeretnének tovább tanulni, 105 diák azért választana másik oktatási nyelvet, hogy jobban gyakorolja azt, 95 diák szerint jobban fogja tudni hasznosítani tudását a választott nyelven, 35 tanuló pedig azt válaszolta, hogy azért tanulna tovább más nyelven, mert a közelében nincs lehetőség a magyar nyelvű továbbtanulásra. Szabó Ödön kifejtette, hogy a továbbtanulás nyelvére vonatkozó válaszok pozitív megerősítését jelentik annak, hogy a magyar oktatási hálózatnak van társadalmi támogatottsága, és azoknak a gyerekeknek egy része is, akik a román nyelvű továbbtanulást választják, azért teszik ezt, mert a környékükön nincs magyar nyelvű képzés.

Melyik településen?

 Érdekes eredmény született a Melyik településen szeretnél tovább tanulni? kérdésre. Az kevéssé meglepő, hogy a Bihar megyei magyar 7-es és 8-os diákok körében Nagyvárad a legnépszerűbb, kereken ezer általános iskolás, azaz a megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy itt folytatná középiskolai tanulmányait, ezt követi Margitta (9,2%), majd következik Nagyszalonta, Debrecen, Nyírábrány, Érmihályfalva és Nagykágya (egyenként 7%). Megfigyelhető tehát a magyarországi középiskolák elszívó hatása, ami Szabó Ödön meglátása szerint magyar osztályok kiesését jelenti a Bihar megyei oktatási hálózatból. A Magyarországon történő továbbtanulás azért is veszélyes tendencia a politikus szerint, mert azok a diákok, akik Magyarországon végzik a középiskolát, nagy valószínűséggel egyetemre is oda járnak majd, ott építik ki baráti körüket, kapcsolati hálójukat, megélhetésüket, és ők már aligha fognak visszatérni a szülőföldjükre. A válaszadók mintegy hatvan százaléka nem a saját településén szándékozik továbbtanulni. Figyelemre méltó adat az is, hogy a továbbtanulni szándékozó általános iskolások negyven százaléka nem tudta pontosan megmondani, hogy konkrétan milyen szakot választana. Ebből Szabó Ödön azt a következtetést vonta le, hogy „a pályaorientációra sokkal jobban oda kell figyelni, a középiskoláink ajánlatait hamarabb ki kell vinni a diákokhoz, szülőkhöz, hogy a tanulók ne az utolsó érzelmi hullámként döntsenek arról, hogy hol tanulnak tovább, mert így nem az ő személyiségükhöz illeszkedő pályaválasztás történik”.

Középiskolások

A felmérésen összesen 958 tizenegyedik és tizenkettedik osztályos diák válaszolt a kérdésekre. Mintegy 80 százalék azoknak a magyarul tanuló diákoknak a száma, akik tovább akarnak tanulni, közülük körülbelül hatszázan magyarul folytatnák tanulmányaikat (57,2%), míg a válaszadók 23,6 százaléka angol nyelven tanulna az egyetemen. A válaszadók 35 százaléka Nagyváradra menne egyetemre, a válaszadók 17 százaléka Debrecent jelölte meg, 15 százaléknyian Kolozsvárra mennének, 12 százalék pedig Budapestet választaná, vagyis a továbbtanulni szándékozóknak mintegy harmada Magyarországon folytatná egyetemi tanulmányait. Szabó Ödön ennek kapcsán megjegyezte, hogy az erdélyi magyar tannyelvű egyetemeknek komoly feladatuk az, hogy ismertessék kínálatukat, hogy főként Debrecennel és Budapesttel szemben alternatívát tudjanak felmutatni. A válaszokból az is kiderült, hogy a középiskolások már sokkal érettebben, tudatosabban választanak maguknak szakot: legtöbben saját érdeklődési körüket jelölték meg a szakválasztás fő szempontjaként, második helyen szerepel a szakirány által nyújtott kedvező jövedelmezés, de vannak olyanok is, akik a szülők javaslatára választanak. A válaszadók 49,6 százaléka Romániában szeretne egyetemre járni, 40 százalék pedig külföldön, míg közel tízszázaléknyian vannak azok, akik nem akarnak továbbtanulni. Romániában akarnak tanulni azok, akik később itt szeretnének elhelyezkedni, vagy nem szeretnének távol lenni az otthonuktól, a családjuktól, vagy úgy ítélik meg, hogy itt könnyebb a helytállás. Akik külföldön képzelik el egyetemi tanulmányaikat, őket főként az új tapasztalatok, az új környezet és az utazási lehetőségek motiválják. Meglehetősen nagy azoknak az aránya, akik szerint külföldön erősebb egyetemek vannak, de a kapcsolatok kialakítása és a nyelvtanulás is szerepet játszik a fiatalok döntésében. 

Szerencsére kevesen vannak azok, akik azért mennének külföldre, mert az általuk választott szak nem létezik Romániában. Mintegy négyszázan vannak azok a külföldön továbbtanulni akaró fiatalok, akik még nem tudják, hogy az egyetem elvégzése után visszatérnek-e Romániába, és mintegy 270-en olyanok, akik nem szándékoznak visszatérni az országba.

Következtetések

Szabó Ödön az adatok ismertetése után elmondta: a kutatás során felmérték azt, hogy a fiatalok miképpen viszonyulnak az önkéntes tevékenységekhez, illetve azt, hogy a szabadidejükben mit szeretnének tenni. Ezekből az adatokból képet kapnak arról, hogy mely iskolákban van szükség önkéntes körök, diáktanácsok vagy a sporttevékenységek, illetve művészetoktatás megszervezésére. „Ha tudunk a diákok hangulatán javítani, mert hiszen a hangulaton az iskolán túli tevékenységekkel tudunk javítani, akkor a diákokban megerősödik az az opció, hogy itt tanuljanak tovább, és ezzel az itthon maradást erősítjük” – mondta. Kiemelte, hogy a 7–8. osztályosok 90 százaléka tovább akar tanulni, de a középiskolai tanulmányokat a végzett nyolcadikosoknak már csak a 70–75 százaléka fejezi be, tehát „a diákok egynegyedét elveszítjük útközben” – fogalmazott a politikus. Hangsúlyozta, hogy szükség van az ingázás, a bentlakások állami támogatására is, mert ha „a fiatalok vágyaival nem társul az állam támogatása, akkor elveszítjük a diákokat”.