Eladásra kínált történelemidéző ingatlanok Bihar megyében

Pap István

Új tulajdonosra vár az érköbölkúti Bónis-kúria, melynek pajtájában a hagyomány szerint egy éjszakára elrejtették a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Az eladással megbízott Sotheby’s aukciós ház honlapja úgy is hirdeti az ingatlant, mint „a magyar korona menedékhelyét”. Az ingatlan leírásában ez olvasható: „Bár ma már nagyon kevéssé lehet hitelesen alátámasztani ezt az állítást, mégis úgy tűnik, hogy ebben a kúriában rejtőzött, a pajtában elásva, Magyarország koronája, a magyar államiság jelképe. Oda érkezett 1848–1849-ben, útban Debrecen felé, ahová Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány elnöke és Magyarország kormányzója parancsára kellett a kormánynak költöznie. A Magyarország alkotmánya és jogrendszere forrásának tekintett korona őrzői, Bónis Sámuel és társa, Josipovics (Antal – szerk. megj.) marhakereskedőnek öltözve szekéren folytatták útjukat és megálltak Baranyi Félix tóti kastélyánál.”

Szabó József helytörténész alaposan foglalkozott a Szent Korona érmelléki útjának kérdésével. Ő portálunknak azt mondta, hogy a fenti történet nem teljesen hitelesíthető, már csak azért sem, mert éppen a történet főszereplői nem hagytak fenn semmilyen feljegyzést erről, és nincsenek más, szolidnak tekinthető bizonyítékok sem a történet alátámasztására. Szerinte valószínűbb az, hogy több családi hagyomány összemosásáról van szó. Mindazonáltal érdemes terjeszteni és továbbadni a Bónis-kúriához köthető érdekes legendát és nemes hagyományt.

Érköbölkút Székelyhíd városhoz tartozik, ezért érdeklődtünk Béres Csaba polgármesternél is az ügyben, aki kiemelte, hogy a kúriában a kommunizmus idején iskola működött, a rendszerváltás után a család visszakapta az ingatlant, majd eladták, és most az új tulajdonos árulja a műemlék jellegű, de nem műemléknek nyilvánított épületet. Béres Csaba elmondta, hogy a Szent Korona elásásának történetét a polgármesteri hivatal is ismeri magától a Bónis családtól, de mivel a városnak nincs köze az ingatlanhoz, így az új tulajdonosokon fog múlni, hogy úgymond meglovagolják-e ezt a hagyományt.

Azt nem lehet tudni, hogy egészen pontosan mikor emelték a ma álló épületet. Az aukciós ház leírása szerint az ingatlan a XVIII. században épült és Béres Csaba is arra hívta fel a figyelmet, hogy van ott egy kovácsoltvas ablakrács, amire egy 18. századi dátum, a polgármester emlékezete szerint 1743, vagy 1773 van ráírva, ezért valószínűsíthető, hogy az épület, vagy az a része, ahol a szép kovácsoltvas rácsok vannak, már állhatott 1848-ban. Maga a kúria komoly felújítást igényel, mert meglehetősen leromlott állapotban van. „Az egyemeletes, kecses ingatlant kettős téglalap alakú íves ablakok világítják meg. Az épület alagsorában tágas pincét alakítottak ki. A boltíves mennyezet miatt a belterek tágasabbnak tűnnek” – áll az aukciós ház ismertetőjében. Az épületnek már elkészült a felújítási terve, mely híven követi az ingatlan eredeti vonalát, és az épület karakteréhez illő felújítási módozatot javasol. A 417 négyzetméteren elterülő ingatlanban tíz szoba van, és hozzátartozik egy 2,45 hektáros telek is. Az ingatlan listaára 145 ezer euró.

Zichy-kúria

Ugyancsak eladásra kínálja az aukciós ház gróf Zichy Ferenc egykori vedresábrányi vadászkastélyát is, melynek a leírás szerint hat szobája van és 358 négyzetméteren terül el. Az ingatlanhoz 7,73 hektárnyi telek is tartozik. A kikiáltási ára 495 ezer euró. Barcui Barna, Monospetri polgármestere szerkesztőségünk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy teljes mértékben magánberuházásról van szó, az önkormányzatnak nincs köze hozzá. Az épület a régi telekkönyvekben kastélyként szerepel, de ez valójában egy kúria, melyet tulajdonosa felújított és most eladásra kínál. Az aukciós ház leírása szerint a kúriát tulajdonosa az eredeti terveknek megfelelően újította fel 2010-ben, megőrizve az eredeti nyílászárókat, csak termopan ablakokat tett a fa ablakkeretekbe. 

Az épület belseje ízlésesen van renoválva. „A tömörfa bútorokat gondosan választották ki, és a 19. század végének hangulatát idézik, amikor az épület épült” – áll az ismertetőben, mely kiemeli, hogy az ingatlan a jelen minden kényelmét biztosítja, azaz be van vezetve a villany, a központi fűtés és biztosítva van a meleg víz is. Az épület közvetlen környezete is karban van tartva. Kanyargós téglautak vezetnek a sűrű fűvel vagy törpevirágokkal és több mint 30 rózsafajtával borított területeken keresztül az angolkertbe, de a birtokon 150 évnél idősebb tölgy, juhar és díszcserjék is találhatók; 20 hektáron levendulát termesztenek. A most eladásra kínált birtokról az első hivatalos adat 1899-ből származik, amikor gróf Zichy Ferenc vadászkastélyként használta az udvarházat.