Pénz- és időigényes a műemléképületek energiahatékonnyá tétele

Pap István

A Duna Együttműködési Program keretében megrendezett esemény, bár egy szakkonferencia volt, de a szélesebb közönség érdeklődését is felkelthette, hiszen a műemléképületek energiahatékonyságának megteremtése volt a fő témája. A váradi városháza nagytermében összegyűlt több tucatnyi szakembert Marcel Dragoș, Nagyvárad alpolgármestere köszöntötte házigazdaként, elmondva, hogy rendkívül aktuális a választott témakör, hiszen az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése korunk alapvető problémái közé tartozik. Mint azt az esemény moderátora, Eugen Pănescu építész a konferencia elején kifejtette, a fenntarthatóságot és az erőforrás-hatékonyságot meg kell teremteni a műemléképületek esetében is. Az Európai Unió tagországaiban a műemléképületek különböző fokú és formájú védelemben részesülnek, ebből kifolyólag nem egységesek azok a szabályozások sem, melyek ezeknek az épületeknek az energiahatékonyságot célzó átalakítási munkálataira vonatkoznak. Ugyanakkor vannak olyan műemléképületek is, amelyeket ugyanúgy kezelnek, mint a modern ingatlanokat, aminek megvan az a veszélye, hogy a szükséges átalakítások során elveszítik egyedi értékeiket.

A téma aktualitását az adja, hogy mint Eugen Pănescu elmondta, Európában az épületek 35 százaléka 1945 előtt épült, ugyanakkor az idén húsz éves az energiahatékonyságról szóló uniós iránylev. E két tényből fakad az a komoly kihívás, hogyan lehet a régi épületeket funkcionális és műszaki szempontból energiahatékony ingatlanokká átalakítani úgy, hogy magas komfortérzetet biztosítsanak, de az átalakítás költségei is megfizethetők legyenek, és persze, hogy az ingatlan építészeti értékei se szenvedjenek csorbát. Hozzátette, hogy ez önmagában véve is nehéz feladat, de ezt csak nehezíti az, hogy műemléképületekre vonatkozóan nincsenek sztenderd megoldások, és közös, uniós szabályrendszer, hanem minden egyes műemléképület esetében külön meg kell találni a legmegfelelőbb műszaki megoldást, amivel javítható az épület energiahatékonysága úgy, hogy közben a használó igényei is ki legyenek elégítve. A legnagyobb gond a régi épületekkel az, hogy nem a mai ember igényei szerint lettek megépítve: ma már az emberek gyakran kinyitják az ablakokat, télen fűtik, nyáron hűtik az ingatlant, a természetes fényt világítással cserélik fel, és mindez energiafogyasztással jár. „Ma már egészen mások a komfortelvárásaink, mint a régi épületek eredeti tulajdonosainak. A műemléképületek energiafogyasztása az egyik legnagyobb változáson megy át. Ellentmondás van aközött, hogy megőrizzük a műemléképületek értékét, vagy inkább az energiahatékonyság műszaki szempontjaira fektessük a hangsúlyt. Nincs kötelező érvényű direktíva a műemléképületekre vonatkozóan, minden országnak megvan a maga szabályozása. A változtatások többe kerülnek, mint egy modern épület esetében, mert specializált dizjánerekre és építészekre van szükség, és több időt vesz igénybe az átalakítás” – fogalmazott a szakember.

Program

A konferencia három részre tagozódott. Az első részben a romániai jogi keretet és a műemléképületek energiahatékonnyá tételének európai útmutatóit ismertették a szakemberek: dr. Anca Ginavar, a fejlesztési minisztérium igazgatója és Alexandra Stoica, a Romániai Nemzeti Örökségvédelmi Intézet aligazgatója. A második részben közép-európai példákat és megoldási lehetőségeket mutatott be Daniel Fuegenschuch, az Osztrák Szövetségi Építész- és Mérnöki Kamara elnöke, Hana Marsikova, Michal Babic és Katerina Kocova cseh építészek, Karolina Sasikova, a Pozsonyi Egyetem Építészet Karának PhD hallgatója, dr. Aleksander Ostan, a Ljubljanai Egyetem oktatója, míg dr. Judit Kimpian, az Európai Építészek Tanácsának képviselője az energiahatékonyságra vonatkozó uniós direktíva megújításáról beszélt. A harmadik részben hazai szakemberek vázolták fel a műemléképületek energiahatékonnyá tételére vonatkozó főbb problémákat. Minden modul során lehetőség nyílt a hallottak megbeszélésére is. Az előadók közül többen online tartották meg bemutatójukat. A konferencia zárásaképpen a Nagyváradon megjelent szakemberek városnéző sétán vettek részt, idegenvezető kíséretében megtekintették a város legreprezentatívabb szecessziós műemléképületeit.