Megalakult az EMSZ Bihar megyei szervezete

A nagyváradi városháza dísztermében tartotta meg alakuló ülését az Erdélyi Magyar Szövetség Bihar megyei szervezete. A megjelent küldötteket és a meghívott vendégeket Habinyák István, az EMSZ területi megbízottja köszöntötte, aki külön üdvözölte Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, Csomortányi Istvánt, a párt elnökhelyettesét, Helmeczi Tibort, az MPP volt megyei elnökét, valamint Zatykó Gyulát, nagyváradi polgármesteri tanácsadót, Toró Tibort az EMSZ országos alelnökét, és Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt. Habinyák röviden ismertette az Erdélyi Magyar Szövetség létrejöttének előzményeit és körülményeit, kitérve arra, hogyan halad a megye helyi szervezeteinek megalakítása, és röviden szólt az újonnan alakult szervezetek előtt álló feladatokról is.

Tőkés László, az EMNT elnöke felszólalását a temesvári forradalmi eseményekre visszatekintve kezdte, kiemelve, hogy akkor nem vált be a nacionálkommunista hatalom uszítása, az emberek képesek voltak összefogni, a sokféleségben kialakult az egység. Precedens értékű volt az egység, hiszen a román többség, valamint a magyarok és más kisebbségek összefogása történelmi léptékben is ritkaságnak számított. Ezt követően azonban Marosvásárhelyen a visszarendeződő rendszer szétrombolta a szolidaritást, a magyarellenesség pedig politikai termékké vált a posztkommunista Romániában, amit időről időre fel is használ a hatalom, nem csak a magyarok, hanem Románia jól felfogott érdekei ellen is – mondta. Ez az időszak a teljes magyar egység ideje is volt, a magyar egymásratalálás hőskorszakát élhettük át, ennek csúcspontját pedig a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása jelentette. Röviddel ezután a Neptun-gate során a román mélyállam a magyarságot rögtön az első években megosztotta, kiválasztva magának a „tárgyalóképes” magyarokat, háttérbe szorítva a nemzeti gondolkodású magyarokat. Az egység és az összefogás fontos pilléreként a magyar történelmi egyházak összefogását, az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezletét említette Tőkés László, mely fórum több mint egy évtizedig jól működött. Az egyházak fontos szerepet játszottak az RMDSZ létrehozásában, az egyházi, a politikai és társadalmi szervezetek együtt kezdték el a magyar kultúra és oktatás intézményeinek létrehozását, a tulajdonviszonyok tisztázását – húzta alá Tőkés. Ez a jól működő ökuménia azonban később szintén csorbát szenvedett, ettől fogva, a magyar egypártrendszer kialakulása kísérőjelenségeként a magyar egyházak is egyre inkább politikai befolyás alá kerültek.
Az EMNT elnöke szót ejtett még a kis lépések megalkuvásos politikájába egyre inkább bebetonozódó RMDSZ-ből kiszoruló nemzeti, autonómiapárti tábor alternatív útkeresési kísérleteiről, a Reform Tömörülés majd pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáról. Mint mondta, ennek a gyökeres fordulatnak éppen jövőre lesz húsz éves évfordulója. A 89-es elvekhez hűen, a magyar nemzeti politizálás folytonosságát fenntartva létrejött az EMNT, az SZNT, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Polgári Párt és végül az Erdélyi Magyar Néppárt, a román állam pedig mindent megtett oldalán az RMDSZ-el, hogy minket kiközösítsen a politikai életből – mondta. A nemzeti oldal több-kevesebb hittel, lelkesedéssel, eredménnyel megmaradt, őrzi a folytonosságot, és keresi a megoldást, az ügyek mentén elérhető egységet. Tőkés László rávilágított arra is, hogy az RMDSZ anyagi lehetőségeivel szemben mennyire nehéz az elvi politizálás, és hogy minden nehézség ellenére az elvhűség az egyedül járható út céljaink elérése érdekében. Sajnos a közösségi érdeket felváltotta a pártérdek, ez látszott az EP választások gyenge eredményéből is, ahol ha a nemzeti oldal is lehetőséget kapott volna kettő helyett akár három képviselőt is be lehetett volna vinni az Európai Parlamentbe – tette hozzá. Az EMSZ létrejötte ugyanakkor megerősíti a nemzeti oldalt, egy új egység, egy újrakezdés esélye adódik, ahol a nemzeti, a közösségi érdek a meghatározó. Az EMNT a kezdetektől támogatta és a továbbiakban is támogatja ezt az egységet, vállalva a nemzeti keresztyén politizálás békés, nem túl hálás, de célszerű küzdelmét – szögezte le. Az EMNT elnöke egy bibliai igével zárta felszólalását: „Öltözzétek fel az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördög minden ravaszságával szemben, az élet sötétségének világbírói ellen”, sok sikert és jó eredményeket kívánva az Erdélyi Magyar Szövetségnek.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökhelyettese elmondta: ha valaki ezelőtt tíz évvel azt mondja, hogy egyszer a nagyváradi városháza dísztermében az MPP-vel közösen, a nemzeti oldal parlamenti képviselője és egyik polgármestere társaságában az EMSZ megyei alakuló ülésén vesz majd részt, bizony furcsán nézett volna. Ennek a csapatnak azonban olyan mély a hite, és a meggyőződése, hogy valamennyi nehézség ellenére is mindenképpen folytatni kell. Országosan is megalakult már a helyi szervezetek fele alig néhány hét leforgása alatt, és a területi szervezetek is sorra alakulnak – fejtette ki. A jövő feladataira nézve Csomortányi kijelentette: nem csupán a többi helyi és területi szervezet megalakulása van hátra, de folytatni kell a megkezdett munkát az önkormányzatokban, és fel kell készülni a 2024-es választásokra is. Jelen pillanatban Bihar megyében egyedül az Erdélyi Magyar Szövetségnek van olyan tárgyalóképes pozíciója a megyét vezető párttal, ami lehetőséget teremt arra 2024-ben, hogy Nagyváradon a magyarságnak járó alpolgármesteri, a megyében pedig a megyei tanács alelnöki pozícióját visszaszerezze. Ezeknek a pozícióknak a megszerzése nem öncél, nem a bársonyszék a lényeges, hanem az, hogy ezek birtokában, ha lehetséges, a magyarság három évtizedes leépülését lassítsuk, és meg is állítsuk. A magyar oktatási hálózat helyreállítása Nagyváradon és a magyar kulturális intézmények felkarolása a megyében lehetetlen amennyiben ezek a pozíciók nem állnak rendelkezésre. Aki mást állít, az nem ismeri a bihari magyarok helyzetét, és téved, itthoni szereplők esetében az sem kizárt, hogy az egyszerű tévedésénél többről van szó – hangsúlyozta az EMSZ országos elnökhelyettese. Azért vagyunk itt, hogy bebizonyítsuk, hogy a siker lehetséges, és igenis képesek vagyunk visszavenni ezeket a kulcspozíciókat közösségünk érdekében – tette hozzá. 
A következő másfél évben intenzív munkával lehetséges elérni azt, hogy Bihar megye legyen az első helyszín, ahol végbemegy a teljes rendszerváltás a magyarság körében. Ez temesvári forradalom évfordulója környékén különösen időszerű gondolat. Temesvár nélkül ugyanis a politikai pluralizmus, a szabad választás lehetősége nem lett volna lehetséges, ezért hálával tartozunk Tőkés Lászlónak, és mindazoknak akik a magyar politikai pluralizmus gondolatát és ügyét fenntartották a Reform Tömörüléstől egészen az Erdélyi Magyar Szövetségig – zárta gondolatmenetét a párt elnökhelyettese.

A folytatásban Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó szólt a jelenlevőkhöz. Mint mondta, a küldöttgyűlés zömét jól ismeri, és tudja, hogy ez a csapat a főnixmadárhoz hasonlóan mindig képes megújulni, és kivenni részét a küzdelemből és a munkából. Most két erő összevonásával új lendületet kap a nemzeti oldal, a kettőből egy lett, így van ok abban bízni, hogy a megyében és Nagyváradon is sikerül áttörést elérni. Ehhez azonban sok munka, komoly stratégia kell, és a jelenlevők erre a feladatra jelentkeztek. Egy felé húzunk, jó a vezetőnk, így a siker csak rajtunk múlik – fogalmazott Zatykó Gyula. Utolsóként de nem utolsó sorban Helmeczi Tibor, az MPP volt Bihar megyei elnöke szólt a megjelentekhez, aki azt emelte ki, hogy a nemzeti oldal, ezen belül az MPP felelősségteljes politikát folytatva, jobboldali kereszténydemokrata elveket valló pártként nem indított külön jelölteket, nem akarván megosztani a nemzeti oldal szavazótáborát. A 2020-as eredmény ugyan nem volt rossz, de nem volt elegendő. Abban viszont bízunk, hogy közösen dolgozva jobb lesz a következő idők eredménye, hiszen az erők összeadása mindig gyarapodást jelent – fogalmazott.
A felszólalásokat követően került sor a tulajdonképpeni alakuló ülésre, melyen a jelenlevők megválasztották az Erdélyi Magyar Szövetség Bihar megyei szervezetének vezetését. Ennek értelmében az elnöki tisztséget Habinyák István látja majd el, őt pedig négy alelnök segíti munkájában. Pap Sándor az Érmellék, Gábor Hunor a Belényesi-medence, Gál Sándor a Berettyó-vidék, míg Bíró Ferenc alelnök a Hegyköz ügyeiért felel majd.

Az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleménye