Mesekönyv született az Arany-leszármazott tollából

Patócs Júlia

– Kedves Anita, a Bihar megyeiek számára valószínűleg ismerősen cseng a neved, hiszen a kislányod születése előtt nemcsak Nagyszalontán dolgoztál újságíróként, hanem sok éven át voltál a Biharország havilap munkatársa is, valamint több nagyváradi rendezvény háziasszonya. Mégis arra kérlek, néhány szóban mutatkozz be olvasóinknak, mi az, amit a jelenlegi élethelyzetedben kiemelnél saját magaddal kapcsolatban? Ki most Balázs Anita?

– Valóban, az elmúlt éveket jelentősen meghatározta számomra az újságírás, minden műfajával, örömével és nehézségével együtt, s ezzel párhuzamosan a rendezvényszervezés, a műsorvezetés. Ez utóbbit egyébként a mai napig imádom. A hagyományos újságírásba, ha lehet így fogalmazni, egy picit talán belefáradtam az évek során, így amikor értesültem róla, hogy a kislányom beköltözött a szívem alá, akkor már azt is tudtam, hogy az érkezése után nem szeretnék majd visszatérni a korábbi, újságírói szakmámhoz, sem a rendezvényszervezős irodai munkához, hanem inkább más területeken fogok szerencsét próbálni, és a kislányom igényei köré szervezem a karrierem. Szerencsére a műsorvezetést, amit viszont nem tudok megunni, tökéletesen össze tudom egyeztetni az anyai teendőkkel, így most már nagy örömmel vállalok el egyre több ilyen jellegű felkérést. A műsorvezetéssel párhuzamosan, az egyik barátnőm biztatására született meg az elhatározás, hogy megírjam a mesekönyvemet, mégpedig egy olyan könyvet, ami különbözik a megszokottól, ami számos fontos, ugyanakkor nehéz témát mutat be a gyerekeknek, s ami egyaránt hasznos lehet a szülők és a pedagógusok számára is. Úgy gondolom, hogy egyfajta kapaszkodó, egy olyan eszköz ez a mesekönyv, aminek a segítségével beszélgetések indulhatnak a felnőttek és a gyerekek között azokról a mesei köntösbe öltöztetett komoly témákról, amelyek a könyvben sorakoznak. Bízom benne, hogy sok családban forgatják majd haszonnal. Mellékszálként az elmúlt hónapokban elvégeztem egy életvezetési és üzleti tanácsadási képzést, s bár a jelenlegi élethelyzetemben, időhiány miatt nem tudok még egyéni konzultációkat vállalni, de mindenképpen szeretnék ezen a területen is mozogni, és örömmel árulom el, hogy formálódik bennem a gondolat egy segítő, motivációs könyv megírására, amivel támogathatnám azokat az embereket, akik nyitottak arra, hogy fejlődjenek, például önismeretben, párkapcsolati kérdésekben, önbizalomban, vagy éppen munkahelyi kihívásokban. Azt hiszem, hogy a ma emberének minden eddiginél nagyobb szüksége van arra, hogy a lelke rendben legyen, hiszen egyre több kihívással szembesülünk, legyen szó a koronavírus-járványról, az energiaválságról, vagy éppen a szomszédban zajló háborúról, hogy az egyéni problémákról ne is beszéljek. Mindenki érintett valamilyen szempontból, s úgy vélem, hogy a lelkünk „karbantartása” nélkülözhetetlen ezekben az időkben. Szóval a kérdésedre válaszolva, jelenleg mindenekelőtt édesanyának tartom magam, egy két és fél éves huncutság anyukájának, akiért végtelenül hálás vagyok, életem hátralevő részében ez lesz a legértékesebb „szerepem”, de hasonlóan fontos számomra az is, hogy társként helytálljak, és persze nem hagyhatom ki a kutyusomat sem, aki nálunk családtag, én pedig a boldog gazdija vagyok. Röviden így néz ki a magánéleti Balázs Anita, a munkát tekintve pedig azt gondolom, hogy műsorvezető, coach és feltörekvő író vagyok, és nagyon szeretnék ezeken a még számomra új területeken is bizonyítani és fejlődni.

– S mi a helyzet az Arany János-i örökséggel? Azért az komoly minősítés és teher is lehet egyben, hogy valaki a koszorús költő családjának a leszármazottja.

– Igen, valahogy így érzem én is. Természetesen fantasztikus dolog, hogy elmondhatom magamról, Arany János családjához tartozom. Sokszor még most is hihetetlen, pedig már néhány éve tudomásom van róla. Amiért egyébként nagyon hálás vagyok Balogh Lászlónak, hiszen ő volt az, aki megalkotta az Arany-családfát, és felkutatta a leszármazottakat, köztük engem is. Tisztán emlékszem a telefonhívására, éppen bevásárolni voltam, amikor felhívott és megkérdezte, tudok-e róla, hogy Arany János családjának a leszármazottja vagyok? Először azt hittem, ez valami vicc, vagy rosszul hallok, kellett egy kis idő, mire felfogtam, hogy ez most tényleg megtörténik, és ilyen kivételes áldással gazdagodott az életem. Szóval ha ő nincs, talán sosem tudom meg, hogy milyen különleges felmenőim vannak, úgyhogy ezúton is hálásan köszönöm a munkáját. Arany János családjához tartozni számomra mindenféleképpen áldást jelent, szeretném azt hinni, hogy amikor az újságírói pályára sodort az élet, akkor egyfajta égi gondviselés is vezette a lépteimet, s mindez azért történt így, mert nekem valóban dolgom van az írással. Másrészt pedig, most, hogy egy új úton indultam el íróként, azért természetesen érzek egy pici terhet is, vagy inkább elvárást önmagammal szemben. Ott lebeg a szemem előtt Arany János munkássága, és megfogalmazódik bennem a vágy, hogy milyen jó lenne majd idővel némiképp felérni hozzá, és olyan műveket alkotni, amelyek méltóak arra, hogy a szerzőjüket, engem, a jövőben csak úgy emlegessenek, hogy „tudod, Balázs Anita írta, ő az, aki Arany János családjának a leszármazottja”.

– Az első könyv már megszületett, s eddig igazán pozitívak a visszajelzések. Te mire vagy a legbüszkébb a mesekönyveddel kapcsolatban?

– Azt hiszem sikerült olyan könyvet alkotni, ami hiánypótló a piacon, amire támaszkodhatnak a szülők, nagyszülők, pedagógusok, amikor olyan nehezen megfogható témákról szeretnének beszélgetni a gyermekekkel, mint a globális felmelegedés, a koronavírus-járvány, vagy éppen a szerencsejáték-függőség. Úgy érzem, hogy ezt a számomra fontos célt, a kicsik és a nagyok közti beszélgetés elősegítését sikerült elérni, és ennek nagyon örülök. Ugyanakkor hatalmas büszkeség a számomra az is, hogy dr. Kádár Annamária pszichológus, a Mesepszichológia-sorozat szerzője olyan értékesnek találta a könyvemet, hogy az ő ajánlásával jelenhetett meg. Azt gondolom, hogy Annamária szaktudását tekintve ez az ajánlás komoly minősítő jelzője a könyvnek.

– Nemsokára a nagyváradi közönség is megismerheti a művedet. Mire lehet számítani a könyvbemutatón?

– Szerintem egy nagyon jó hangulatú kis rendezvény várja majd mindazokat, akik november 6-án, vasárnap 18 órakor ellátogatnak a Gekko Pubba, a Tudor Vladimirescu utca 40. szám alá. Az esemény főszervezője Petri Csilla, akinek ezúton is köszönöm a munkáját, mindenre gondolt. A meghívottak nemcsak a mesekönyvet véleményezik majd, hanem engem is kérdőre vonnak, a szó legjobb értelmében persze. Köszöntőt mond Pető Dalma, az Ovisuli Egyesület elnöke, a kötetet pedig Botházy-Daróczi Réka, a Liliput Társulat művészeti vezetője méltatja. Természetesen a közönség tagjai is feltehetik majd kérdéseiket, de készülök meglepetésajándékkal is a résztvevőknek, lesz szeretetvendégség, könyvvásár és dedikálás, illetve a Nagyvárad-Olaszi Római Katolikus Plébánia lelkes önkéntesei is várják majd a legkisebbeket különböző foglalkozásokkal. Szuper kis este lesz, remélem, hogy sokan eljönnek majd egy picit kikapcsolódni, megismerni a meséimet, együtt lenni. Én és a szervezők nagy szeretettel várunk mindenkit.

– Rendezvények, együttműködések kapcsán, de akár a mesekönyvedet illető kérdésekkel milyen felületen érhetnek el téged az érdeklődők?

– A Facebook közösségi oldalon a facebook.com/balazs.anita.blog címen lehet megtalálni a személyes blogomat, ide bátran küldhetnek privát üzenetet az érdeklődők, vagy akár a weboldalam, a www.balazsanita.hu oldal Kapcsolat menüpontján keresztül is lehet nekem üzenni. Minden megkeresésre igyekszem minél hamarabb válaszolni.