Érmellék

2022.10.17. 08:38

Bihardiószegen létforma a szőlészet-borászat

Jó évjárat lesz az idei bor! Minőségében és hozamában is gazdag termést adtak az Érmellék szőlőhegyei. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere szőlész-borászként is elismert. Múltról és jelenről szóló beszélgetésre inspirált mindkettőnket a Zichyek-járta domboldalakon való barangolásunk.

D. Mészáros Elek

A honfoglaláskor még összefüggő erdőségek borította Érmellék gazdag tápanyaggal bíró erdőtalaja, valamint a klíma kiváló adottságokat nyújtott a későbbiekben a szőlőtermesztéshez. Elsőkként a korabeli szerzetesek külföldről hozott tapasztalataikat kamatoztatva honosították meg a szőlőművelést, a borkészítést. Feljegyzések szerint ezek a „szent” emberek nemcsak művelték a szőlőt, készítették a bort, de „éltek is” a nedűvel. A Benedek-rend előírásai szerint minden szerzetesnek naponta minimum egy hermina bor kijárt. Egy hermina a meghatározás szerint az a mennyiség, amit ha megiszol, megtalálod Istent, de még nem kísért meg az ördög.

 

Az elmúlt századok során Bihardiószeg a térség legnagyobb borásztelepülésévé nőtte ki magát. Ebben a vincellériskolát alapító Zichyek érdeme kimagasló. A 19. század második felére borkereskedelmi szempontból is jegyzett volt a falu. Olyannyira, hogy 1871-ben 200 üveg asszúbor egyenesen a kínai császárnak küldetett, de az orosz cári birodalomban is fogyasztották a diószegi domboldalon érlelődött szőlő levét. Nem csoda hát, ha debreceni polgároknak sikk volt Diószegen szőlőst birtokolni. Az idők, a borászok változtak, de a szőlészet-borászat hagyománya változatlanul élő valóság a vidéken.

Mados Attila, bár nem Bihardiószeg szülötte, de immár tizenegy esztendeje őt is „megmételyezte” eme nemes gyümölcs iránti szeretet. Szőlészetét folyamatosan bővítette, jelenleg 6,5 hektárnyi területet birtokol. A kezdeti időszakban a tapasztalt helyi gazdáktól kérve tanácsot otonel muskotály és királyleányka fajtákat telepített. A későbbiek során jócskán bővítette fajtaállományát, egyrészt saját ízlése alapján döntött, de mindenkor figyelembe vette elismert szakemberek véleményét. A Kárpát-medencei, ezen belül pedig az erdélyi fajtákat részesíti előnyben. A kékfrankos is „menedéket” talált szőlősében, pedig köztudott volt mindeddig, hogy a térség adottságai leginkább a fehér fajtáknak kedveznek. Mados Attila elmondta: a klímaváltozás immár tetten érhető ezen a vidéken is, a hőmérséklet emelkedése révén a vörös szőlők termesztése is ajánlott. Az idei év kiváló termést nyújtott, állapította meg, a hektáronkénti hozammal és a minőséggel egyaránt elégedett. Átlagban 4500 kilogramm szőlőt szüreteltek az említett egységnyi területen, amiből várhatóan 3000 liter bor készül. A metszés mikéntje is nagyban hozzájárulhat a termés mennyiségének alakulásához, de a túlterhelt növény gyengébb minőséget produkál. Nagyon fontos, hogy a fehér szőlő darálás után azon nyomban préselésre kerüljön, mert a gyümölcsíz jobban érvényesül. Vörös szőlő esetében hosszabb ideig, akár hetekig is hagyni kell állni a ledarált termést, ami a színanyagok kioldása miatt szükséges. Manapság egyre inkább elterjedt a fürtök bogyózása, de ezt Mados Attila egyfajta divatnak tartja, mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy melyik feldolgozási módot választja. A bor minőségére ez nincs hatással, csupán némi ízbeli különbség érezhető, amire nem lehet mondani, hogy jobb, avagy rosszabb.

 

Jelenleg hetven hektárra tehető a diószegiek szőlőterülete, aminek negyven százaléka nemes oltvány. Valamivel több, mint 50 a helyi szőlősgazdák száma. A telepítések száma nő, ugyanakkor megfigyelhető, hogy több 5-6 hektáros, modern technológiát alkalmazó birtok van kialakulóban. Mindez a gasztronómiával és egyéb helyi értékekkel párosítva turisztikai jellegű településsé teheti Diószeget. A Zichy-gazdakörbe tömörülő gazdák kölcsönös tapasztalatcsere, borversenyek útján segítik egymást. Ennek köszönhetően szinte teljesen sikerült felszámolniuk a borkezelési hibákat. Időközben a termesztési módszeren is változtatott Mados Attila, bizonyos megbetegedések visszaszorítás érdekében, 70-80 centiméter magasságban alakítják ki a termőfejet. A természetes és autentikus borok világát vallja magáénak, ültetvénye is ennek megfelelően bio minősítésű. Mindezek tudatában, borainak értékesítés során érvényesül a mondás: „Jó bornak nem kell cégér.”

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában