Benyújtotta lemondását Lászlóffy Zsolt karigazgató

Pap István

Kulturális intézményhez méltatlan eset borzolja a kedélyeket a Nagyváradi Állami Filharmóniánál: tizenhat évnyi együttműködés után Lászlóffy Zsolt szeptember 26-án benyújtotta lemondását a filharmónia énekkarának karigazgatói tisztségéből. A nagyközönség számára teljesen váratlan lépésről maga Lászlóffy Zsolt számolt be szerkesztőségünknek: a szeptember 21-iki énekkari próba után a vezetőség kezdeményezésére megbeszélést tartottak az énekkar vezetői, tehát Lászlóffy Zsolt és a négy szólamvezető, valamint Carmen Rus, a filharmónia igazgatója. Az eredeti napirendi pont az énekkar fizetésének a megtárgyalása volt, ugyanis annak ellenére, hogy az énekkar már március óta gyakorlatilag teljes munkaidőben dolgozik, mégsem hagyták jóvá számára a teljes norma szerinti bérezést. Ennek megbeszélése után „következett a feketeleves” – fogalmazott Lászlóffy Zsolt: „hozzám vágták, hogy az én stílusom már régimódi, sokat magyarázok a próbákon, nehézkes a modorom. Elismerem, hogy nem vagyok tökéletes, de csináltam a legjobb tudásom szerint, de ők láthatólag váltást szeretnének, egy fiatalabb, gyorsabb, aktívabb stílust szeretnének meghonosítani. Erre azt mondtam, hogy akkor rendezzünk közösen egy meghallgatást, elvégre tizenhat évnyi együttműködés feljogosít engem arra, hogy tudjam, mi lesz ennek a kórusnak a sorsa, de az volt a válasz, hogy »neked ehhez semmi közöd«. A szemembe mondták azt is, hogy én mit keresek még itt, szó szerint elhangzott az, hogy »ha nem tűnsz el, akkor úgyis teszünk róla adminisztratív eszközökkel, hogy eltűnj innen«” – ecsetelte a megdöbbentő részleteket Lászlóffy Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlésről nem készült jegyzőkönyv, és hangfelvétel sincs róla. Felidézte, hogy az értekezlet egy adott pontján az igazgató kiment, és bent maradt a négy szólamvezető, „akik nem fűztek ehhez hozzá semmit, és engem ez zavart a leginkább, mert a négy közvetlen munkatársamról van szó. Ebből én úgy ítélem meg, hogy előzőleg ők megegyeztek ebben a kérdésben, és én ilyen körülmények között nem tudok, és nem is akarok dolgozni. Ez számomra megalázó, az a komisszári hangnem, ahogy az igazgató meglebegtette, hogy így is, úgy is az lesz, amit ő akar, engem az 1989 előtti állapotokra emlékeztet” – fogalmazott Lászlóffy, aki felhívta a figyelmet arra, hogy egyébként nem tudták volna őt kirúgni, mert végleges szerződése van a filharmóniával, ezért tulajdonképpen egy lélektani nyomásgyakorlással idézték elő azt, hogy felmondjon. 

Minden vádat tagad Carmen Rus, a filharmónia igazgatója. Az intézményvezető szerkesztőségünknek elmondta, hogy a felmondás Lászlóffy Zsolt saját döntése volt, amit egy hétfői napon benyújtott anélkül, hogy vele erről előzőleg tárgyalt volna. Az ominózus szeptember 21-iki ülésre Carmen Rus úgy emlékszik, hogy azon a próbák minőségéről volt szó. „Felhívtuk a figyelmét arra, hogy az elmúlt időszakban voltak esetek, amikor a kórus az általános próbára úgy érkezett meg, hogy nem gyakorolta be kellőképpen a repertoárt, és a meghívott karmesternek kellett időt szakítania arra, hogy begyakoroltasson a kórussal bizonyos énekkari részleteket. De ezt sem szemrehányólag mondtuk, csak fel lett hívva a figyelme: a próbákat úgy szervezze meg, hogy ne legyen szükség arra, hogy a meghívott karmester tanítsa be az énekkar partitúráját is” – fogalmazott Carmen Rus. Szerinte baráti, kollegiális hangvételű beszélgetés zajlott. „Nagyon sajnálom, ha a karnagy úr megbántva érezte magát emiatt a gyűlés miatt. Hosszú éveken keresztül együttműködtünk, nem tudjuk, hogy az elmúlt időszakban miért volt szükség arra, hogy az általános próba idején időt kellett áldozni a zenekar felkészüléséből arra, hogy az énekkar partitúráját begyakorolják.” Azt is tagadta az igazgató, hogy megfenyegette volna Lászlóffy Zsoltot. „Ez egyetlen ember szava az összes többi jelenlevő szavával szemben. Ezek a vádak teljesen alaptalanok” – mondta Carmen Rus, aki szerint Lászlóffy Zsolt döntése és megfogalmazott vádjai azzal magyarázhatók, hogy a kórus utóbbi időben nyújtott kevésbé sikeres szereplései frusztrációt keltettek benne.

További tervek

A további terveire vonatkozó kérdésünkre válaszolva Lászlóffy Zsolt elmondta, hogy jelenleg Magyarországon dolgozik, októberben lesz egy előadás, aminek a zenéjét ő írta, és jövő tavasszal Veszprémben is lesz egy felkérése. „Vannak lehetőségeim nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is” – mondta. A leköszönt karigazgatótól megtudtuk, hogy a nagyváradi énekkar nagyon jó kapcsolatot ápol a Debreceni Kodály Kórussal, amelynek karnagya, Kocsis-Holper Zoltán ideiglenes jelleggel, amíg nem írnak ki versenyvizsgát, a váradi kórust is irányítani fogja.