Többéves küzdelem eredménye a magyar utcanevek kihelyezése

János Piroska

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal által indított idei részvételi költségvetési program keretén belül a magyar utcanevek kihelyezését megcélzó projekt végzett az első helyen, az online szavazás lezárulta után erre a projektre szavaztak a legtöbben (528 szavazat). A megvalósítás részleteiről Csomortányi István, a projektet előterjesztő Erdélyi Magyar Néppárt elnöke beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. „A projekt első helyen végzett, ez azt jelenti, hogy sikerült azt igazolni, hogy az önkormányzat számára megkerülhetetlen az a kérés, hogy ezeket a történelmi utcaneveket, helyneveket végre megjelenítse a közterületeken” – fogalmazott. A tervek szerint a feliratokat a műemlékileg védett történelmi belvárosban helyeznék ki, amely a helyi településrendezési dokumentumokban és térképeken rögzített, nagyjából a teljes belvárost jelenti, közel 250 utcát érint – jegyezte meg. Mivel előfordul, hogy egy-egy utcának több elnevezése is volt az idők során – mint például a Teleki utca esetében, amelynek az elmúlt 200 év során tíz különböző elnevezése volt –, ezért a projekt leírásában is szerepel, hogy a kihelyezendő utcanevet egy szakemberekből álló bizottság dönti el. Az elképzelés szerint az utcanevek alatt annak keletkezésének magyarázata is szerepelne, a többnyelvű – angol, német, román, magyar – feliratból kiderülne, miért is kapta az adott köztér az elnevezését. A projekt egyik első szakaszában be kell azonosítaniuk azokat a szakembereket, elsősorban történészeket, akik rögzítik a helyneveket és azok leírását, az így elkészített dokumentációt pedig átadják a polgármesteri hivatalnak – fejtette ki a Néppárt elnöke. Bár még nincs arról információ, mikor kerülnek ki az első táblák, de minél hamarabb szeretnék megvalósítani – tette hozzá, megjegyezve: a történelmi magyar utcanevek kihelyezése egy 17 éves küzdelmük.

Ugyancsak a Néppárt által benyújtott projektjavaslat a Szilvás szabadstrand modernizálása, amely a második helyen végzett 378 szavazattal. Ennek kapcsán elmondta: a terület megnövelése és közvécék kialakítása mellett a betonozást elkerülendő természetes anyagokból modernizálnák, illetve faültetést is terveznek. „Köszönet illet minden váradit, akik ezeknek a projekteknek a megszavazásában részt vett, és azokat is, akik a mozgósításban vettek részt” – mondta el.

Habinyák István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke a közelgő október 6-i megemlékezés nagyváradi programpontjait ismertette. Az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében idén is megemlékeznek az aradi vértanúkról, az ünnepség 15 óra 30 perckor koszorúzással kezdődik a Nagysándor József emléktáblájánál, 16 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ (LEK) múzeumtermében Fleisz János Nagysándor József tábornok, „A magyar függetlenségi gondolat egyik legkövetkezetesebb híve” című, Budapesten megjelent kötetét mutatják be. A kötetet méltatja dr. Velkey Ferenc egyetemi docens (Debreceni Egyetem Történelmi Intézet). Tizenhét órától a Szacsvay-szobornál folytatódik a megemlékezés, ahol beszédet mond Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke, Csomortányi István, az EMNP elnöke. A megemlékezésen fellépnek a Váradi Dalnokok.

Feljelentést tesznek

Az Erdélyi Magyar Néppárt feljelentést tesz uszításért és a román zászló meggyalázásáért Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester ellen – mondta el az alakulat elnöke. Mint ismeretes, Nagybánya polgármestere román zászlóval takartatta le a magyar feliratokat a városban megrendezett gesztenyefesztiválon jelen levő, kürtőskalácsot árusító házikón. Csomortányi István Cătălin Cherecheş kijelentéseit méltatlannak nevezte egy erdélyi, vegyes lakosságú város vezetőjéhez. Egyúttal a román zászlóval is méltatlanul bánt, amikor térdmagasságba, egy ételt árusító bódéra helyeztette ki – jegyezte meg. „Bármilyen nemzet zászlajáról legyen szó, méltatlan az, hogy ilyen helyre helyezzék ki. Ráadásul Romániában a román zászlót külön törvény is védi. A legkárosabb »funari« időket idézte vissza Cherecheş polgármester” – fogalmazott a Néppárt elnöke.

A közszférában dolgozók béremelése kapcsán Csomortányi István kijelentette: az elmúlt időszakban valóságos szappanoperává változott az, ahogy az idei évben a képviselők a közigazgatásban dolgozók béremelését intézték. „Mindenekelőtt fontos leszögeznünk: épp itt volt az ideje, hogy a helyi önkormányzatokban dolgozók béreit, melyek 2019 óta nem emelkedtek, megnyugtató módon rendezzék, hiszen ők azok, akik nemcsak emberfeletti munkát végeznek, hanem a helyi hivatalok vezetőit komoly felelősség is terheli. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a helyi közigazgatásban dolgozók béremelését megpróbálták összemosni a parlamenti képviselők, valamint a kormányszintű közigazgatásban dolgozók béremelésével. A parlamenti képviselők és szenátorok, elvégzett munkájuk után, nemhogy fizetésemelést nem érdemelnének, de mostani bérezésük negyedére sem szolgáltak rá. Ehhez képest a szenátoroknak, a parlamenti képviselőknek, a román kormányhoz kapcsolódó főtitkárság dolgozóinak, a parlamenti titkárság dolgozóinak, a törvényhozói bizottság dolgozóinak, sőt még az államelnöki hivatal dolgozóinak a béremelését is az RMDSZ javasolta. Noha e felsorolás minden szereplőjének esetében felháborító béremelésről beszélni, az még ezek közül is kiemelkedő arcátlanság, hogy épp RMDSZ-es javaslatra próbálták meg a magyargyűlölő Klaus Iohannis munkatársainak javadalmazását emelni” – fogalmazott.

A pártelnök rámutatott: amikor az alkotmánybíróság szeptember 21-én alkotmányellenesnek nyilvánította a béremelésre vonatkozó kezdeményezést, ugyanazon a napon épp az RMDSZ két képviselője nyújtotta be azt az indítványt, melynek következtében a fentebb említett csoportok béremelésére lehetőség nyílt. Miután ez jelentős és jogos közfelháborodást eredményezett, a kormánypártok részéről először csak a szocialisták visszakoztak, s csak ezt követően hátrált meg az RMDSZ is, mely ugyanakkor indítványozója volt a kezdeményezésnek.