Néppárt: Helyén fog maradni az egykori céllövölde épülete

János Piroska

Ahogy arról korábban is hírt adtunk, Nagyvárad önkormányzata átadta a kivitelezőnek annak az útszakasznak az építési területét, amely a Nagyszántói (Santăului) és a Püspöki (Matei Corvin) utcákat fogja összekötni, és amely megépültével mentesülhet Biharpüspöki a teherforgalomtól. A beruházás leginkább a Szatmárnémeti fele vezető út elágazásától a szeméttelep fele vezető utcában lakókat érinti pozitívan, ugyanis évtizedek óta problémát jelent a keskeny útszakaszon átdübörgő teherforgalom – jegyezte meg Zatykó Gyula, polgármesteri tanácsadó, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Az egy kilométer hosszú útszakasz a vasúttal lesz párhuzamos, a Nagyszántói úton levő körforgalomtól pedig az A3-as autópályára való felvezető út fog indulni. Az útszakasz megépítését követően kezdeményezni fogják a teherforgalom kitiltását a püspöki házak közül – tette hozzá a polgármesteri tanácsadó. Az útszakasz kivitelezési ideje öt hónap, ami azt jelenti, hogy ha rendben folynak a munkálatok, tavaszra kész is lesz. A beruházás értéke 2,6 millió lej plusz áfa, közvilágítással és esővíz-elvezető árkokkal is rendelkezni fog. A terelőút nyomvonalterve szinte megegyezik azzal a tervvel, amelyet mintegy tíz évvel ezelőtt nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz – tette hozzá Csomortányi István.

A sajtótájékoztató második témája az új stadion építésével kapcsolatosan felmerülő problémát érintette, ugyanis a 211 ezer négyzetméteres sportkomplexum látványterve bár tartalmazta a jelenleg az elköltöztetés előtt álló állatkertben található Rhédey-kápolnát, Zatykó Gyula elmondása szerint az 1835-ben épült, tehát műemléknek számító egykori céllövölde épületét nem tüntették fel rajta. „A polgármesterrel és a főépítésszel való beszélgetésem is megnyugtatott, hiszen nem fogják lebontani az épületet” - nyilatkozta. Az egykori céllövöldét annak idején Ferenc József császár is meglátogatta.

Magyar utcanevek

A sajtótájékoztató keretén belül szó volt a város részvételi költségvetési keretében szereplő két pályázatról is, amelyet Csomortányi István nyújtott be. Az egyik a Szilvás kibővítése, illetve a szabadstrand létrehozása, amely az online szavazáson 373 szavazattal az első helyen végzett, míg második helyen „a belvárosi védett övezet történelmi helyneveinek hasznosítása”, azaz a magyar utcanevek kihelyezése áll, amely javaslat 315 szavazatot kapott. Utóbbi projekt keretén belül a hivatalos utca elnevezések mellett tájékoztató jelleggel szeretnék kihelyezni a városközpont történelmi helyneveit. A történelmi nevek mellé rövid magyarázatok is kerülnének, amely bemutatná az elnevezés keletkezését. „Ez egyben megoldaná a több mint másfél évtizedes kérésünket is, hogy Nagyváradon a történelmi utcanevek kerüljenek ki, olyan körülmények között, hogy nem tudunk olyan erdélyi, magyarlakta településről, ahol a történelmi magyar utcaneveknek a helyzete megoldották volna” – jegyezte meg a Néppárt elnöke. Csomortányi reményét fejezte ki, hogy talán ebben a formában sikert érnek el, a szavazatok ugyanis azt is bizonyítják, hogy igény van erre. Az online szavazást jelenléti szavazás követi, amelynek részleteit a közeljövőben közlik. Csomortányi elmondta: a projektekre leadott kevés szavazatszám nem a részvételi költségvetés iránti érdektelenséget bizonyítja, ugyanis az előző évekkel ellentétben, amikor is kategóriánként lehetett szavazni, a mostani esetén csak egy szavazatot lehetett leadni egy projektre.

Oktatás

„Annak dacára, hogy most már másfél évtizede vagyunk az Európai Uniónak a tagja, és annak dacára, hogy a magyar közösségnek van kormányzati jelenléte Bukarestben, mai napig olyan problémákkal kell a magyar oktatás ügyében megküzdeni, amelyekről azt gondolnánk, hogy abszurdak” – jelentette ki Csomortányi István az elmúlt időszak oktatási ügyeit érintő botrányai kapcsán. A marosvásárhelyi római katolikus líceum hosszú évek óta elhúzódó ügye mellett idén „új műfaj” jelent meg – fogalmazott. „Eddig nem volt szokásban az, hogy azoknak az oktatási épületeknek az esetében, amelyre a román államnak egyetlen banit sem kellett költenie, hanem gyakorlatilag azokat megkapja a saját polgárainak javára, a használatba vételüket adminisztratív kifogásokkal akadályozzák.” Példának hozta fel erre a református egyház által építtetett bánffyhunyadi óvoda esetét, ahol elmondása szerint „teljesen nyilvánvaló az, hogy etnikai célzattal, politikai haszonszerzés céljával” akadályozzák a magyar óvodába való iratkozást. „Az ilyen típusú szegregációt akadályozó szabályozás minden normális országban az adott számbeli kisebbségben levő közösség védelmére születik meg, azért, hogy bizonyos helyzetekben ne tudják kiszorítani, marginalizálni, hátrányos helyzetbe hozni az adott közösséget. Romániai abszurd, hogy Romániában a szegregációval kapcsolatos szabályozást akkor alkalmazzák, amikor az az érintett közösség számára hasznos és az identitás megtartását és megerősítését szolgálja” – fogalmazott, hozzátéve: ez egy olyan kérdés, amelyben az erdélyi magyar közösségen belül, felekezeti, politikai vagy léthelyzettől függetlenül teljes konszenzus van. „Ilyen körülmények között nem elfogadható, hogy kívülről, a magyar közösség helyett egy többségi nemzethez tartozó funkcionárus döntse el, hogy mi a magyaroknak a hasznos” – tette hozzá. Elfogadhatatlannak nevezte ugyanakkor a váradi Bălcescu-iskola esetét is, amely kapcsán magyar részről szintén konszenzus volt, ráadásul a váradi önkormányzat is egyetértett a magyar közösséggel – mutatott rá – és a tanfelügyelőség volt az, amely a megállapodást felülíratta. „A helyi közösségben, ahol alapjáraton nem volna etnikai feszültség, kormányzati szintről gerjesztik azt” – tette hozzá. Megemlítette a bölcsődék ügyét is, amelyek helyzete a hét folyamán megoldódni látszik, ennek kapcsán elmondta: „Váradon még mindig működik a normalitás, és helyben meg lehet találni a megoldást.” „Azt kérjük az illetékesektől, hogy ha már a tanügyszervezést politikai monopóliummá tették, akkor legyenek maximális körültekintéssel és odafigyeléssel” – jegyezte meg továbbá annak kapcsán, hogy elmondása szerint a Néppárt nem rendelkezik képviselőkkel a Bihar megyei tanfelügyelőségen.

Marosvásárhelyi színház

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház éléről lemondott Gáspárik Attila ügye volt a sajtótájékoztató utolsó pontja, amelynek kapcsán Csomortányi elmondta: nem kellett volna idáig várni, hiszen már hosszabb ideje lehetett panaszokat tapasztalni nemcsak az intézmény dolgozói, hanem a marosvásárhelyi színházlátogatók körében is. „Marosvásárhelyen a vásárhelyiek megkérdezése és akarata nélkül két mandátumot vitt végig egy olyan intézményvezető, aki maga is lemondása után elismeri, hogy nehéz helyzetbe került az intézmény az alatt az idő alatt, amíg ő vezette a vásárhelyi nemzeti színházat” – fogalmazott a Néppárt elnöke. Gáspárik Attila az RMDSZ nevesítésére 2011-ben került a színház élére, lejáró mandátuma után kétszer hosszabbították meg ideiglenesen azt, „Létezik az RMDSZ kultúráért felelős politikusainak a felelőssége abban, hogy Vásárhelyen idáig juthatott a helyzet. Jó lenne, ha a magyar kultúraszervezésben egyre kevésbé érvényesülne a politikai befolyásolás” – tette hozzá a politikai alakulat elnöke.