Erdő Péter bíboros, érsek: Az emberek visszatértek a templomokba

Ciucur Losonczi Antonius

A házigazda Böcskei László megyés püspök felidézte, hogy a pandémia előtt rendszeresen találkoztak egymással, voltak már hasonló tanácskozások Nagyváradon, Esztergomban és Budapesten is. A járvány lecsengésével tehát ezt a hagyományt folytatták, főleg pasztorális jellegű kérdéseket vitattak meg, hogy milyen kihívások előtt áll az egyház és a világ egy egyáltalán nem könnyű időszakban. A felvetett témák közt voltak a tavalyi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tapasztalatai, a Ferenc pápa által kezdeményezett szinodális út, a teológiai képzés helyzete, a különböző csoportoknak a pasztorációja, a mindannyiunkat érintő konfliktusok, válságok. A püspökök megerősítették a család és a házasság értékeinek fontosságát: „A házasság egy férfi és egy nő természet szerinti szeretetszövetsége, ahogyan Jézus Krisztus tanítása is megerősíti.”

Szerkesztőségünk arra vonatkozó kérdésére, hogy a koronavírus-járvány és a háború mennyire befolyásolta a hívek vallásos életét, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek azt válaszolta: „Nagy örömünkre szolgált, hogy mind a magyar, mind a román püspökök arról számoltak be, hogy az emberek visszatértek a templomokba, sőt, bizonyos helyeken többen járnak, mint a járvány előtt. Azt hallottuk, hogy ez akár Nagyváradon is így van, de érvényes Esztergomban, Budapest egyes plébániáin és talán máshol is az országban. Próbatétel volt ugyanakkor a járvány, és megtanultunk ugyan a közösségi média segítségével is több kapcsolatot tartani a hívekkel, de azért mindenki megérezte azt, hogy a tényleges jelenlét az igazi. A háború ügyében pedig elsősorban a menekültek problémáival szembesültünk, mind a két országban, Romániában és Magyarországon egyaránt. Jelentős számú menekült érkezett, sokan csak át akartak menni ezeken az országokon, de még így is elég nagy azoknak a száma, akik itt maradnak. Őket mindenképpen hosszabb távon is segítenünk kell, ebben a Caritas mindkét országban aktív, az egyházmegyék kiveszik belőle a részüket. Külön szálláshelyeket biztosítanak, oktatási körülményeket teremtenek, utakat szerveznek az ukrajnai diákoknak, hogy ne szakadjon félbe a tanításuk. Humanitárius akciók keretében élelmiszer- és más segélyeket osztanak. Arról is szó volt, hogy mivel a menekültek fogadásában fontos szerepet játszik a nyelvtudás, hogy melyik csoport milyen idegen nyelvet ismer, hogy van-e esetleg köztük pedagógus, mert akkor a saját környezetükből érkezett tanárok tudják a gyermekeket az anyanyelvükön tanítani. E tekintetben az egyházi iskolákban is kedvező tapasztalatról beszélhetek” – nyilatkozta Erdő Péter.

Azt is megkérdeztük a bíborostól, mennyire érződnek szerinte a jótékony hatásai az egy évvel ezelőtt Budapesten megszervezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. „Az egyik hatása az, hogy tovább folytatódott a szentségimádások gyakorlata, tehát sok templomban most is egész nap vagy akár éjjel-nappal a kitett Oltáriszentség előtt imádkoznak. És vannak ifjúsági zenés imaösszejövetelek, például a közelmúltban váradi résztvevőkkel is újból megszervezték Budapesten a Forráspont nevű találkozót, négyezer fiatallal, nagyon vagány zenével, közös szentségimádással, szentmisével, gyónással. Ennek a pasztorálási formának a megismétlése, ez nálunk püspökkari döntés alapján egy program. A legjobb előadások és tanúságtételek pedig, amelyek elhangzottak a NEK-en, és amiket nyomtatásban is kiadtunk, a plébániákon a közösségi tevékenységeknek a vezérfonalai lettek” – fogalmazott Erdő Péter.