Vízhiány és aszálykárok Bihar megyében

Ciucur Losonczi Antonius

Videóközvetítéssel jelentkezett be Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) főigazgatója, aki arról számolt be, hogy amióta ezirányú méréseket végeznek, 2022 volt a legaszályosabb év. A talajnak a kiszáradása már tavaly ősszel elkezdődött, szélsőséges és hosszan tartó, és egyik hónapról a másikra egyre inkább terjed. Sajnos az időjárás-előrejelzések sem túl biztatóak, maradnak az átlagon felüli hőmérsékletek még szeptember elején is, a vízhiány nem fog enyhülni, és hatással lesz a szeptember 1-jén kezdődő új mezőgazdasági idényre is.

Dorel Dume, a Nagyváradi Vízgazdálkodói Rendszer irányítója (SGA) arról beszélt, hogy 2022 májusa és júliusa közt a havi átlagos vízhozam a sokéves átlag alatt volt, a megszokott értékeknek csupán a 10–50 százalékát tette ki. A lehullt csapadékmennyiség nem oszlott el egyenletesen, például a váradi vízmérő állomásnál májusban 25 liter csapadékot mértek (a sokéves havi átlag 80 liter), júniusban 20 litert (a korábbi 100 literhez képest), míg júliusban szintén 20 litert (a 80 literhez viszonyítva). Ugyanakkor az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös vízgyűjtő medencéjében működő 53 mérőállomás közül 14 esetében történelmi vízhozam-minimumot mértek, 18-nál a meder kiszáradását észlelték, egynél pedig tócsásodást regisztráltak. Elhangzott az is, hogy a Körösök vízgyűjtő medencéjének tározóiban tavasszal összesen 170 millió köbméter tartalék volt, ami júniusban 150 millió literre, júliusban 140 millió literre esett vissza, vagyis csupán két hónap alatt 30 millió köbméterrel csökkent a teljes mennyiség, ami nagyjából a mezőtelegdi tározó kapacitásának a fele. Ennek megfelelően azt kérték a községek és városok lakóitól, illetve a víz- és csatornaszolgáltatóktól, hogy takarékoskodjanak a vízzel.

Lenuța Ardelean, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa jelezte, hogy a talaj kiszáradása hatással volt a agrártevékenységre is, 49.029 hektáron lett ezért rosszabb a termés. Dumitru Țiplea prefektus ezt azzal egészítette ki, hogy azóta már több 50.000 hektár földterületről beszélhetünk, a károk pedig megközelítik az 1 milliárd lejt. A kormánybiztos ugyanakkor bejelentette, hogy kérte a szakintézményektől, hogy ne csak a Bărăgant, hanem a nyugati alföldet is foglalják be az öntözőrendszerek országos programjába.