Napközis óvodát avattak Élesden

Ciucur Losonczi Antonius

Az élesdi református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött az ünnepség, ahol Csűry István püspök hirdette Isten igéjét a 38. zsoltár 22. és 23. versei alapján. Prédikációjában hangsúlyozta: hatalmas öröm, amikor egy közösség gazdagodik, és a gyermekek otthonául szolgáló intézmény átadása azt jelenti, hogy az építkezők a jövőre gondoltak, hiszen abban reménykednek, hogy számbelileg is gyarapodni fognak. Ahhoz pedig, hogy ez az avatóünnepség megvalósuljon, összefogásra volt szükség, a magyar kormány, a református anyaszentegyház, a pedagógus-szövetség, az RMDSZ és a helyi gyülekezet együttműködésére. Az elmúlt időszakban voltak ugyan aggodalmak, félelmek, bizonytalanságok, de az áldatlan helyzetben és a szorongásai közepette is az élesdi magyar közösségnek volt bátorsága Istenhez fordulni, és a kilátástalanságot eloszlatták az Úr biztatói szavai. Ő ugyanis akkor sem hagy el bennünket, amikor megingunk, ha azonban áldást várunk, akkor nekünk is áldozatot kell hoznunk. Feladatunk tehát, hogy gyermekeket neveljünk és taníttassunk, hiszen a világ amúgy is halad előre, de nem mindegy, hogy mi hol állunk benne. Ha viszont imigyen cselekszünk, akkor Isten eszközöket ad ehhez és gondoskodik rólunk, fogalmazott az egyházfő.

A prédikáció után Balla Sándor élesdi tiszteletes köszöntötte a jelenlevőket, a 118. zsoltár 24. versével: „Ez az a nap, amelyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen!”.

Kajántó Pál alpolgármester, az egyházközség főgondnoka arról beszélt, hogy nem volt zökkenőmentes a felújításig vezető út. Felidézte, hogy Szabó Ödön parlamenti képviselővel felkeresték az igazgatót (akkor még közös volt a vezetősége az óvodának és az iskolának) azzal, hogy kínálkozik ez a lehetőség. Igyekeztek helyzetet teremteni a református egyház részéről is, de a szomszédos telek megvásárlása nem sikerült, így végül a régi iskola épületének renoválása mellett döntöttek.

Demeter Katalin kolozsvári konzul kiemelte, hogy Magyarország nemzeti kormánya 2016-ban indította el több ütemben a bölcsőde- és óvodafejlesztési programot, abból kiindulva, hogy az alaptörvényben is rögzítve van az, hogy felelősséget vállal a határon túli magyarokért is. Arra is kitért, hogy Brunszvik Teréz volt az óvodák ügyének úttörője a 19. században, a reformkori Magyarországon pedig ezek a nemzeti nevelés színterei voltak, s azok kell legyenek napjainkban is. A diplomata ugyanakkor méltányolta a jelenlevő pedagógusok lelkesedését és szakmai alázatát.

Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az RMPSZ a Nemzetpolitikai Államtitkárság partnereként 63 intézmény felújításában vagy építésében vállalt szerepet, s ezekből 51 teljesült eddig.

Borsi Imre Lóránt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökhelyettese, utalva arra, hogy a június 29-i Péter és Pál napja az aratás kezdete, azt mondta: az avatóünnepség a vetés pillanata annak reményében, hogy majdan bőséggel tudják majd aratni ennek eredményeit. Kecse Gabriella tanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekekből akkor lesznek kiegyensúlyozott és boldog felnőttek, ha az anyanyelvükön beszélve foglalkoznak velük, érzelmi biztonságot nyújtanak számukra, és a keresztény értékekre hagyatkozva képezik őket.

A magyarul folyékonyan beszélő Ioan Todoca polgármester magyarul intézte üdvözlő szavait az ünneplőkhöz. A gyerekek bizonyságtétele után a társaság átvonult a templomból a szemközti épülethez, melyet a szalag átvágása után be lehetett járni. Jelenleg 16 magyar óvodás van, de remélhetőleg nőni fog a számuk.