Kígyóveszélyre figyelmeztetnek a hegyimentők

P. Nagy Noémi

A kígyómarás elkerülése érdekében a Bihar Megyei Hegyi és Barlangi Mentőszolgálat (Salvamont) néhány tudnivalót közölt azzal kapcsolatban, hogyan viselkedjenek a turisták, ha kígyóval találkoznak, mit tegyenek, hogy elkerüljék a harapásokat, és hogyan kell ellátni egy megmart személyt. A mérges kígyók általában csak akkor támadnak, ha meglepik vagy megtámadják őket. A turistáknak érdemes hosszú szárú nadrágot viselni, a földre ülés vagy egy nagyobb kőtömb elmozdítása előtt jó ellenőrizni, nincs-e kígyó alatta vagy a közelben. Amennyiben már messziről látjuk a kígyót, kerüljük ki anélkül, hogy felhergelnénk, viszont, ha nagyon közel van, maradjunk mozdulatlanok, mert általában magától eltávolodik. Romániában az egyedüli mérges kígyófaj a vipera, különböző fajtái országszerte megtalálhatók, de a Kárpátokban akár 2000 méter felett is találkozhatunk ezekkel.

Marások

A hegyimentők felhívják a figyelmet, hogy a viperamarások tüneteinek súlyossága több tényezőtől függ, például a befecskendezett méreg mennyiségétől, a harapás helyétől vagy az áldozat egészségi állapotától. A méregnek helyi, és az egész testre kiterjedő hatása is lehet. A viperamarás ritkán és bizonyos életkori csoportokban, gyermekeknél és időseknél életveszélyes vagy halálos. A viperamarás tünetei közé tartozik a harapásnyom, továbbá duzzanat, láz, izzadás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, ájulás, légzési nehézség, mellkasi fájdalom, görcsök, kóma, vérzés, csalánkiütés, súlyos esetben anafilaxiás sokk. A viperamarások a mérgezés mértéke szerint osztályozhatók. A 0. fokozatba tartoznak azok az esetek, amikor nincs toxikus reakció, a harapásnyom körül nincs duzzanat. Az 1. fokozat esetében már vannak minimális tünetek, például duzzanat a marásnyom körül. A 2. fokozatba tartoznak azok az esetek, amelyekben a megmart végtag egésze megduzzad, valamint hányás, alacsony vérnyomás is felléphet. A 3. fokozatba tartoznak a súlyos toxikus reakciókkal járó marások, ennek tünetei a gyorsan terjedő ödéma, a sokk, vérzés és más, az egész testre kiterjedő tünetek.

Mit lehet tenni?

Kígyómarás esetén fontos az áldozatot megnyugtatni, feleslegesen ne mozgassuk. A megmart személy feküdjön a hátára vagy ha eszméletlen, akkor fektessük az oldalára egy biztonságos helyre. Sürgősen tárcsázzuk a 112-es segélyhívó számot vagy a Salvamont országos diszpécserszolgálatát (0372126668) és adjunk minél több információt az áldozat állapotáról. Míg várjuk a segítséget, mossuk ki a sebet oxigénes vagy tiszta vízzel, a megmart végtagról távolítsuk el a gyűrűket, karkötőket és egyéb ékszereket, mert duzzanat esetén nehéz lesz eltávolítani és szorítókötésként működhetnek. Egy rugalmas kötéssel lassíthatjuk a méreg terjedését, de a kötés ne legyen túl szoros. Fontos, hogy ne ejtsünk bemetszést a seben, ne nyomkodjuk, ne jegeljük és ne használjunk szorítókötést, továbbá ne próbáljuk elkapni a kígyót és a legfontosabb, hogy ne szívjuk ki a mérget szájjal. Az anafilaxiás sokk esetében sürgősen adrenalint kell beadni a betegnek, ilyen esetben a gyógyszertárakban kapható adrenalin-injekciót (Anapen, Epipen) használhatjuk, kevésbé súlyos reakció esetén antihisztaminokat is adhatunk. Szívleállás esetén azonnal el kell kezdeni az újraélesztést. Az áldozat a kórházban kapja meg az ellenanyagot, amennyiben szükséges. A Bihar megyei hegyimentők óvatosságra, odafigyelésre és felelősségtudatra kérik a turistákat, tekintve, hogy a hegyekben többféle ismert és kevésbé ismert veszélynek lehetnek kitéve.