Egy tragikusan félbeszakadt élet és életmű bemutatása

Pap István

A száztizenöt évvel ezelőtt született Bíró József, festő, művészettörténész festményeit, grafikáit, illetve az életéhez, munkásságához köthető tárgyakat, dokumentumokat lehet látni augusztus 31-ig a Teleki (Primariei) utca 25. szám alatti Zsidó Történeti Múzeumban. A pénteken megnyitott kiállítást a művész örökösének, Adam Biro írónak a jóváhagyásával és a Nagyváradi Zsidó Hitközség támogatásával szervezték meg, a tárlat kurátora Lőwy Dániel professzor, író. Angela Lupsea, a múzeumot működtető Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány igazgatója a pénteki tárlatnyitón elmondta, hogy a Kolozsvárra kerülő Bíró József hagyaték egy reprezentatív részét hozták el Nagyváradra.

Lőwy Dániel a neves művészettörténész, festő és grafológus életútját idézte fel: Bíró József Nagyváradon született 1907. július 8-án, apja a nagyváradi zsidó lány és fiú líceumot is igazgató Bíró Márk volt. Bíró József előbb festőművészi pályára készült a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, de végül 1932-ben művészettörténetből doktorált Budapesten. Doktori disszertációja Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékeiről szólt. Életét az erdélyi műemlékek kutatásának szentelte. Munkásságának a csúcsa az erdélyi kastélyok bemutatása volt, melyeknek stiláris leírását adta, de a kastélyokat le is fényképezte, és saját rajzaival illusztrálta, a kastélyok alaprajzát is elkészítette. Művészettörténészi munkássága jelentős értéke a magyar kultúrtörténetnek. Mindössze 38 évesen a nyilasterror áldozata lett: 1945 januárjában édesapjával együtt a Dunába lőtték. Lőwy Dániel felvetette a kérdést, hogy mennyi mindennel gazdagodhatott volna még a magyar művészet- és kultúrtörténet, ha megadatik Bíró Józsefnek, hogy tovább éljen.

Hagyaték

A továbbiakban a kurátor a Bíró József hagyaték sorsáról beszélt. Felidézte, hogy Washingtonban élt és dolgozott, amikor levelet kapott Adam Biro írótól, Bíró József unokaöccsétől és örökösétől, aki felvetette, hogy a művészettörténész hagyatékát eladományozná egy olyan intézménynek, közösségnek, ahol azt kellő tisztelettel kezelnék és mutatnák be. Felmerült lehetőségként Nagyvárad, ahol Bíró József született és ahol tanult, illetve Kolozsvár, ahol felnőttkorában sokat tevékenykedett. Hat évnyi levelezés után döntöttek végül úgy, hogy a Kolozsvári Zsidó Hitközség tulajdonába kerüljön a hagyaték, az ottani neológ zsinagógában várhatóan idén ősszel megnyitják a galériát, amely Bíró József nevét fogja viselni. A Nagyváradra elhozott munkák a tárlat bezárása után szintén Kolozsvárra kerülnek. A megnyitón Agata Adel művészettörténész méltatta Biró József munkásságát, festményeiről szólva kiemelte azt, hogy a nagybányai festőtelep alkotói voltak rá nagy hatással, ugyanakkor a szecessziós és az expresszionista stílusjegyek is megfigyelhetők alkotásain.

Holokauszt kutató

A tárlatnyitó után az érdeklődők meghallgatták Lőwy Dániel rövid előadását, illetve feltehették kérdéseiket a neves holokauszt kutatónak. A Kolozsváron született és felnőtt Lőwy Dániel a kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, a rendszerváltás után az Egyesült Államokbeli Nyugat-Virginiai Egytemen doktorált, a Memphisi Egyetemen, majd a washingtoni Haditengerészeti Kutatóintézetnél dolgozott, közben óraadó tanár volt az alexandriai (Virginia) Nova Egyetemen. Majd a magánszektorban tevékenykedett, immár évek óta Magyarországon dolgozik.

Lőwy Dániel életét végig kísérik a történészi kutatások. Már a kommunista rendszerben titokban adatolta és fényképezte munkatársaival Kolozsvár feliratos emlékeit, ebből az adatgyűjtésből állt össze a Kőbe írt Kolozsvár című kötet. Az Egyesült Államokban kapcsolatba került a magyar-zsidó származású Randloph Braham professzorral, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum egyik alapítójával, az ő támogatásával sikerült megjelentetni a kolozsvári holokausztot bemutató A téglagyártól a tehervonatig című könyvet. Ezen a köteten még évekig dolgozott és a háromszorosan bővített kiadás már A Kálváriától a tragédiáig címet viseli. Lőwy Dániel hat fejezettel járult hozzá a Randolph Braham által szerkesztett A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája című kötethez. 2015-ben adta ki a nagyváradi zsidóságról szóló Az úri város zsidó lakosai című könyvét, melyet dedikált is a helyszínen az érdeklődőknek.

Fotók: Alexandru Nițescu