Erdőgyarak: a világtól elzárva

Pap István
Az erdőgyarakiak körében van egy mondás: „Lépsz kettőt, és már leléptél a térképről”. A népi humornak ez a megnyilvánulása egy meglehetősen szomorú valóságot tükröz, azt, hogy az itteni főként idős, nyugdíjas emberek nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak kimozdulni a faluból, mert saját autójuk nincs, általuk is használható buszjárat már több mint két és fél éve nem jár arra, és vasúti összeköttetés sincs a faluhoz. Az áldatlan állapotokról Lenger Anna és Mányoki Erzsébet erdőgyaraki lakosok számoltak be szerkesztőségünknek. „Tavaly ősz óta nem mozdultunk ki a faluból” – mondta Lenger Anna, majd hozzátette: „két és fél éve nincs mivel kimenjünk a faluból, se vonat, se autóbusz, se semmi. Mi, nyugdíjasok, akiknek kártyán jön a nyugdíjunk, nem tudjuk felenni azt. Ha meg akarom kapni a pénzt, meg kell kérjek valakit, hogy vegye fel az én nyugdíjamat is, mert itt nincs pénzautomata. Orvoshoz nem tudunk menni, mert ahhoz, hogy időre menjünk be Szalontára vagy Váradra, akkor stoppolni kell, és ki tudja, mikor érünk be. És mikor vissza kell jönni, ott is kiállunk stoppolni, és volt úgy, hogy két és fél órát álltunk kint a melegben, míg valaki felvett”. A panaszosok jelezték, hogy vannak, akik kihasználják a gyarakiak kiszolgáltatottságát, és nem kis pénzért cserébe autóval beszállítják az időseket a településről Nagyszalontára. „Ahhoz, hogy én bejussak Nagyszalontára, ami tizenkét kilométer tőlünk, ötven lejt kell fizessek a stopposnak, és nincs mivel hazajönni. Nekem 1200 lej a nyugdíjam, abból adjak 50 lejt, mikor annak idején öt lej volt a buszjegy? És ha rendszeresen kellene orvoshoz járni, akkor miből fizetnénk ennyi pénzt?” – méltatlankodott Lenger Anna. Mányoki Erzsébet azt említette meg, hogy Erdőgyarak félúton van az aradi országút és a tenkei út között, és ez a falu most a senkié, főként miután a polgármesteri hivatal átkerült Erdőgyarakról Illyére. Azóta mintha mindenki megfeledkezett volna erről a településről, és a buszjáratok hiánya mellett rendszeres a vízhiány és az áramkimaradás is.

Nem éri meg
Arra a kérdésünkre, hogy jelezték-e a buszjáratok hiányát valamilyen hivatalnak, intézménynek, a panaszosok azt válaszolták, hogy az illyei alpolgármesterrel beszéltek erről, aki azt mondta nekik, hogy voltak tárgyalások ebben az ügyben, de nem éri meg üzemeltetni, ezért nincsenek gyaraki buszjáratok. A nyugdíjasok elmondták, hogy a falu ki van öregedve, tehát meglehetősen sok embert érint ez a probléma, ezért nem értik, hogy miért nem éri meg buszjáratot üzemeltetni. „Azért még nem kell rólunk megfeledkezni, mert nyugdíjasok vagyunk. Mindig azt mondják, hogy nincs pénz, és arra hivatkoznak, hogy mennyi adóssága van az országnak, ezért nincs pénz Erdőgyarak fejlesztésére. Na jó, de mi erről nem tehetünk, mi becsülettel kifizetünk mindent, megkapjuk a számlát, és megyünk, kifizetjük” – fogalmazott Lenger Anna. Megkerestük az ügyben Ilie Viorelt, Illye polgármesterét, aki ugyanazt mondta nekünk, amit a panaszosoknak az alpolgármester: azért nincs gyaraki járat, mert nem kifizetődő. Elárulta, hogy felvette a kapcsolatot a két nagyszalontai személyszállító céggel, amelyek nem akarják vállalni ezt a feladatot, mert Erdőgyarakról nincsenek rendszeres utasok. „Tárgyaltam az állami vasúttársasággal is, hogy indítsák újra az Illye–Pusztahollód járatot, de ők is azt válaszolták, hogy mínuszban vannak, és nincs lehetőségük fenntartani ezt a járatot. Alig tudtam elintézni, hogy a gyerekeket utaztatni lehessen, mert egy időben még azzal is probléma volt. Ha van egy nap három utas, utána több napig nincs senki, akkor egyetlen fuvarozó cég sem jelentkezik. Ha lenne utas, akkor jönnének a szolgáltatók is” – fogalmazott Ilie Viorel. Hozzátette, hogy ha a szalontai személyszállító cégek nem vállalják be ezt a járatot, akkor a távolabbiak még annyira sem fogják, mert senki nem fog veszteséges járatot üzemeltetni. Kérdésünkre válaszolva Ilie Viorel azt mondta, hogy a polgármesteri hivatal nem kompenzálhatja a fuvarozók veszteségeit, mert ez törvénytelen, és azt sem tartja lehetségesnek, hogy a polgármesteri hivatal működtessen járatot, éppen azért, mert kevés az utas, és a számvevőszék minden bizonnyal kifogásolná ezt a megoldást. Ezeknek a kifogásoknak ellentmond az a tény, hogy a nagyváradi és a megyei önkormányzat nemzetközi repülőgépjáratokat finanszíroz. Arra a felvetésünkre, hogy ha nem is minden nap, de legalább hetente egyszer lehetne egy járat, Ilie Viorel azt válaszolta, hogy talán pénteken, amikor piac van, elképzelhető lehet ez, és fel fogja vetni ezt a lehetőséget a fuvarozóknak, hogy kiderüljön, hajlandóak lennének-e ilyen feltételek mellett járatot indítani Erdőgyarakra.
A megyében közlekedő buszjáratokat a Bihar Megyei Tanács hagyja jóvá, és Erdőgyarakra azért nem jár busz, mert nagyon kevés az utas. Ezt már Bianca Firezar, a megyei tanács szóvivője mondta szerkesztőségünknek, hozzátéve, hogy Erdőgyarakon egy pár ember utazik alkalmanként, így a rendszeres járatok a legtöbbször csak üresen közlekednének. Hozzátette, hogy jelenleg napi két buszjárat van Erdőgyarakra a tanév idején a gyerekek számára, és azzal a járattal nem csak az iskolások utazhatnak. Emellett van egy munkásokat szállító busz is, ami hétköznapokon jár, hajnali negyed ötkor indul Erdőgyarakról és délután fél háromkor indul vissza Nagyszalontáról. Ezekkel a járatokkal sem csak a munkások utazhatnak, de nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok számára ez nem egy alkalmas járat. 

Csomagban

A pusztán gazdasági szemlélet hátulütője az, hogy Európa közepén élő emberek el vannak izolálva a külvilágtól akkor is, amikor nincs katasztrófaállapot, ráadásul ki vannak szolgáltatva olyanoknak, akik kihasználják az így előálló kényszerhelyzetet. A pusztán pénzügyi hatékonyságot szem előtt tartó szemléletet próbálta megszüntetni, vagy legalábbis enyhíteni a megyei tanács korábbi vezetése. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács korábbi elnöke felidézte, hogy a megyei buszjáratokat annak idején külön csomagokba csoportosították úgy, hogy mindegyikben legyenek kifizetődő és veszteséges járatok is, és ezeket a csomagokat tendereztették meg, így azok a cégek, amelyek elnyertek egy-egy ilyen csomagot, vállalták azt, hogy a veszteséges járatokat is üzemeltetik, amit már csak azért is megtehettek, mert a nyereséges járatok bevételei kompenzálták a veszteségeket. Persze voltak nyertes fuvarozó cégek, amelyek így is próbáltak kibújni kötelezettségeik alól, és igyekeztek feladni a nem kifizetődő járatokat. Erre a megyei tanács mobil applikációt indított be, amelyben jelenteni lehetett, ha nem jött a busz, vagy piszkos a jármű stb., sőt, GPS-rendszert is beszerzett a megyei tanács, és felszereltette minden buszra. „Ez jó kezdeményezés volt, mert így kézben tudtuk tartani a személyszállítást” – mondta Pásztor Sándor. Csakhogy a szállításszervezési eljárást a szállításügyi minisztérium kivette a megyei tanács kezéből, mondta Pásztor Sándor. Ezzel, úgy tűnik, ismét előálltak azok a problémák, amelyeket korábban sikerült megoldani. Ennek kapcsán érdekes módon a megyei tanács szóvivője azt mondta, hogy a csomagban tendereztetés rendszere most is működik, és a csomagokat most is úgy állították össze, hogy azokban kifizetődő és kevésbé kifizetődő járatok is szerepeljenek. Éppen most zajlik a közbeszerzés a különböző járatcsomagokra, „és addig, amíg a licit lezárul, a régi szerződések vannak érvényben” – mondta Firezar. Ez azonban nem magyarázza azt, hogy miért nincs erdőgyaraki buszjárat, ha a fentebb felvázolt rendszer van érvényben. Bianca Firezar elismerte, hogy a gyarakiak problémáját orvosolni kell, ezért elemezni fogják a helyzetet, és igyekszik megoldást találni a megyei tanács.

Fotók: Nagy Erika