Török kánún-művész lép fel a filharmóniában

Tóth Gábor

A vendégművész tiszteletére török utalásokkal körvonalazta a karmester a koncert első felének műsorát: Mozart Szöktetés a szerájból c. operájának nyitánya és ún. Török indulójának zenekari változata (az eredeti a K. 331-es zongoraszonáta híres, önállósult "Alla Turca" rondója) keretezi a Ruhi Ayangil szólójával felhangzó kánún-versenyművet, melynek szerzője Ferid Alnar. A koncert második felében Georges Bizet friss, lendületes, ifjúkori C-dúr szimfóniája hangzik majd el (17 évesen írta).

A kánún (v. kánun/kanun) citerához hasonló tradicionális arab/török húros-pengetős hangszer, melynek elismert művésze hazájában Ruhi Ayangil (sz. 1953), aki Törökországban, ezen belül a hagyományokat és modernizmust, keletet és nyugatot emblematikusan egyesítő szülővárosában, Isztambulban a kulturális élet meghatározó személyisége, egyetemi tanár, zeneművészeti kar alapítója és vezetője, kórusalapító karnagy, népzenekutató, zenetudós, ugyanakkor külföldi fellépésein és szakmai konferenciákon mindenkor a török zene lelkes nagykövete. Ruhi Ayangil és Romeo Rîmbu együttműködése 2009 októberéig nyúlik vissza, amikor is a török művész meghívására, szintén kettejük közreműködésével a nagyváradi filharmónia akkori vonós-kamarazenekara Isztambulban lépett fel, Törökország nemzeti ünnepe alkalmából (a török államfő jelenlétében) a most is elhangzó Ferid Alnar-kompozícióval. Azután 2010 decemberében Ruhi Ayangil nagyváradi bemutatóként játszotta itt ezt a darabot, az nem volt hazai premier, mivel korábban már Bukarestben és Konstancán is előadta.

Ferid Alnar (1906–1978) a Török Ötök csoportjának (elnevezés az orosz nemzeti iskola mintájára) volt tagja, akiknek megalakulása kapcsolódik Kemal Atatürk modern Török Köztársaságot megalapozó reformjaihoz. Atatürk tehát figyelt arra is, hogy a modern török zeneművészet is kellő szakértelemmel és finanszírozással megteremtődhessen, hiszen pl. konkrétan külföldre szóló tanulmányi ösztöndíjakkal olyan fiatal komponistákat támogatott, köztük Alnart is, akik a Nyugat-Európában kitanult zenei mesterség kereteibe így beépíthették a török hagyományokat. Ennek példája ez a háromtételes kánún-versenymű is, mely tradicionális tartalmakat ötvöz klasszikus kompozíciós technikákkal és formavilággal. A kánún egzotikuma még, hogy a ma elterjedt nyugati ún. jól temperált tizenkét fokú hangrendszertől eltérő sajátos hangmagasságok (negyedhangok, egyes hangszereknél az oktávot 72-be osztó hatod-hangmagasságok) megszólaltatására is alkalmas. A komponista, Ferid Alnar a Bécsi Zeneakadémián tanulhatott, majd főként német zenekarok vezényletével szerzett tapasztalatokat, az '50-es évektől Ankarában karmesterként, operaigazgatóként és konzervatóriumi tanárként működött. 40 éves volt, amikor a kánún-versenymű írásába fogott, több részletben készült el a kompozíciós munkával, Rómában kezdte 1946-ban, Ankarában a II. tételt véglegesítette 1947-ben – ebben számíthatunk egy szívhez szóló gordonkaszólóra is –, majd Bécsben tett pontot a darab végére 1951-ben, s ekkor is mutatta be a Bécsi Szimfonikusok 22 vonósával. A harmadik tételt később, 1958-ban revideálta. Ferid Alnar halálát követően, 1980-ban Ruhi Ayangil volt az első, aki újra felvette repertoárjára ezt a művet, s azóta a világ számos koncerttermében játszotta már szólóját. A török kuriózum mellett itt most Mozart és Bizet nem kapott sok szót, de a koncerten több szempontból is túlsúlyban lesz majd zenéjük. A vendégművész meghívása a Török Köztársaság Romániai Nagykövetsége és a Turkish Airlines jóvoltából jöhetett létre. Koncertjegyek, információk: bilete.ro, filarmonicaoradea.ro.