Körkép: pontosításokat igényel az új tanévszerkezetről szóló rendelet

János Piroska

Már-már megszokhattuk, hogy a romániai tanügyben időről időre bevezetnek valamilyen reformot. Legújabban a két félévre lebontott tanév szerkezetét forgatták fel fenekestül: a napokban közzétett miniszteri rendelet szerint a 2022–2023-as tanév a diákok számára szeptember 5-én kezdődik, a félévek helyett öt tanítási modulból fog állni, beékelt vakációkkal. A következő tanév 34 hét helyett 36 hét lesz, és az Iskola másként hét mellett a környezetvédelemre nevelő Zöld hetet is fognak tartani, ezeket 2023. február 27. és június 16. között szervezhetik meg az iskolák. Az említett rendelet értelmében a következőképpen épül fel a 2022–2023-as tanév struktúrája: 2022. szeptember 5-e és 2022. október 21-e között tanítás; 2022. október 22-e és október 30-a között vakáció; október 31-e és december 22-e között tanítás; 2022. december 23-a és 2023. január 8-a között vakáció; tanítás 2023. január 9-e és 2023. február 3-a között, illetve január 9-e és február 10-e vagy február 17-e között, a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint; egyhetes vakáció a február 6-a és 26-a közötti időszakban, a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint; tanítás február 13-a vagy február 20-a vagy február 27-e (a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint) és április 6-a között; április 7-e és április 18-a között vakáció; április 19-e (szerda) és június 16-a között tanítás; 2023. június 17-e és 2023. szeptember 3-a között vakáció. Az sem meglepő, hogy a közzétett rendelet még pontosításokra vár, a tizenkettedikesek és nyolcadikosok próbavizsgája megszervezésének terhétől alighogy megszabadult Ady Endre Elméleti Líceumban is erre várnak – tudtuk meg Vad Márta igazgatótól. A rendelet ugyanis nem tér ki többek között a dolgozatírásokra sem. A Szacsvay Imre Általános Iskolában hasonló a helyzet, Tăut Eliza igazgató elmondása szerint az új tanévszerkezet működőképessége leginkább a gyakorlatban fog kiderülni, pozitívumként emelte ki ugyanakkor az őszi vakációt, amely ezúttal minden iskolás számára érvényes lesz.
 

Az új tanévszerkezet előnye, hogy nem lesznek olyan hosszú tanítási periódusok, ezek ugyanis diák és tanár számára is egyaránt megterhelőek – nyilatkozta szerkesztőségünknek Ágoston-Palkó Emese, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium aligazgatója, példaként említve a szeptembertől decemberig tartó 14 hetes, megszakítás nélküli tanítási időszakot. Véleménye szerint amennyiben fegyelmezetten állnak hozzá, a beékelt vakációk nem zökkentik ki a diákokat a tanulásból, a hathetes periódusokra osztott tanítási időszak és az azokat követő pihenési időszakok megfelelőek arra, hogy leülepedjen a megszerzett tudás. A diákok kimerültségét támasztja alá egyébként az felmérés is, amelyet a Mentsük meg a gyermekeket szervezet februárban végzett, és amelyből kiderül: a tanulók többsége fáradtnak érzi magát, illetve úgy tapasztalja, ebben a tanévben több segítségre volt szüksége a tanárai részéről. Amellett, hogy szokatlan és több kérdést is felvet, a gyerekeknek több megpihenést biztosító modulokra felosztott új tanévszerkezet akár jó is lehet, nem tudni azonban, hogy az új tanévszerkezet mennyire zökkenti ki a diákokat a tanulási ritmusból – mondta el megkeresésünkre Konrád Katalin, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. A 36 hetes tanítási időszak a pedagógusoknak ugyanakkor több munkát jelent a 34 hetes tanítási időszakhoz képest. Kérdések merülnek fel a szabadságok kiosztását illetően is, főleg abból a szempontból, hogy az iskolában a jövő tanévtől induló bölcsőde pedagógusai mellett vannak szaktanárok, a különböző osztályok pedig eltérő időtartamú szakmai gyakorlaton vesznek részt – tette hozzá az igazgató. 

Előnyök és hátrányok 

Nem látják még az előnyét az új tanévszerkezetnek, hátránya lehet azonban, hogy a több szünidő kizökkenti a diákokat a tanulásból, hiszen a gyerekeknek minden vakáció után bizonyos időre van szükségük, amíg újra megszokják az iskolai létet – jegyezte meg Zeffer Tímea, az érmihályfalvi Mezőgazdasági Líceum igazgatója. Barta Imre, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum igazgatója szerint nem kellett volna változtatni a tanévszerkezeten, a stabilitást kellett volna inkább figyelembe venni, bár elmondása szerint megszokhattuk, hogy minden tanügyminiszter valamilyen változtatást eszközöl. Amellett, hogy több pontosítás is szükséges, az elképzelést nem tartja rossznak – mondta el megkeresésünkre Nagy Gabriella, a margittai Horváth János Elméleti Líceum igazgatója, hozzátéve: a január 3-tól április közepéig tartó, megszakítások nélküli tanítási időszak rendkívül megterhelő a tanárok számára is. Az új tanévszerkezet elmondása szerint nem fogja befolyásolni a tananyagot, hiszen azt a tanügyi program rögzíti, tanév elején pedig minden tanár készít egy tantervi beosztást. A módosított tanévszerkezetnek megvannak az előnyei és hátrányai is, jelen pillanatban azonban még több megválaszolandó kérdés is felmerül, például a félévi lezárásoké – vélekedett Varga Róbert, az érmihályfalvi Zelk Zoltán Általános Iskola igazgatója. A modulokra osztott tanévnek előnye lehet, hogy az azokat záró felmérőkön a diákoknak kevesebb tananyagból kell számot adniuk. Hozzátette: akárhogy is osztják fel a tanévet, aki tanulni szeretne, azt nem gátolja meg a félévre vagy modulokra való felosztás. Nagyobb problémát jelent az, hogy szinte mindegyik tantárgyból túl sokat kérnek a gyerekektől. 

Az RMPSZ állásfoglalása 

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az új tanévszerkezet bevezetése kapcsán kiadott állásfoglalásában szorgalmazza, hogy a tanévet továbbra is félévekre strukturálják, amelyeket félévi vakáció kössön össze, és ennek oktatási tevékenységekre fordított időszaka szeptember második hétfőjétől június harmadik péntekéig tartson. Támogatja a félévi dolgozatok eltörlését érintő kezdeményezéseket, de nem szorgalmazza az „egységes tételű” értékelési formák bevezetését. „A közoktatás hatékonyságának növelési lehetőségeit ennek decentralizációjában, és nem további központosításában látjuk” – jegyzik meg. Fontosnak tartják a formatív értékelési eljárások meghonosítását és ezen a téren a pedagógusok továbbképzésének támogatását. „Úgy értékeljük, hogy a szaktárca által kezdeményezett modul végi vagy év végi értékelések digitális módszerekkel történő lebonyolításának legnagyobb akadályát az iskolák számítástechnikai eszköztára terén tapasztalt egyenlőtlenségek képezhetik. Úgy gondoljuk, hogy az intézkedés negatívan érintheti az oktatáshoz való jogok biztosítását, növelheti a rendszerben tapasztalható méltánytalanságokat” – fogalmaznak.