László Attila koncertezett a nagyváradi filharmóniában

Pikó Stefánia

Szerelemről és hazaszeretetről énekelt László Attila szombat esti koncertjén a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, ahová ezúttal nem egyedül érkezett, hanem újdonsült zenekarával. Saját dalai mellett, amelyek főként szerelemről, hazaszeretetről, a magyarság összetartásáról szóltak, a repertoárban nagy magyar slágerek is szerepeltek, amelyeket a közönség szívesen énekelt együtt a kézdivásárhelyi tehetséggel és zenésztársaival. László Attila nem sok időt hagyott a közönségnek a bemelegítésre, már az első dal közepén bevonta a közönséget, és annak ellenére, hogy kissé korainak tűnt, végül is sikerrel járt. Az előadó bájos esetlenséggel fűzte az egyik dalt a másik után („Na, hát ez is megvolt”), és olyan kulisszatitkokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, mint hogy az imént éppen nem működött egyik zenésztársának mikrofonja, hogy László Attila nem tud táncolni, de már a legelején kiderült az is, hogy a frontember maga végzi a hangosítás feladatát. A fiatal zenész azt is elmesélte, hogy ő nagyon szereti a tiszta, egyenes munkát, ezért mindig elnézést kér a hallgatóságtól, ha esetleg beleront valamelyik dalszövegbe, akkor is, ha azt valószínűleg senki nem vette észre. A közbeékelt megszólalások valójában legalább annyira szórakoztatóak voltak, mint amennyire a zenét élvezte a közönség. Az énekes közvetlensége hamar megfertőzte, jobban mondva, felbátorította a jelenlévőket is, így volt, aki viccesen megjegyezte, hiányolja a táncparkettet. A zenekar ezután líraibb vizekre evezett, így a „kedélyek” is csillapodtak. A műsor összeállításakor látszólag figyeltek arra, hogy a líraibb és dinamikusabb dalok váltsák egymást.

A szinte kétórás koncert során elhangzott az Ismerős Arcok: Nélküled, amit az önbevallása szerint is erősen nemzeti érzelmű énekes a háború sújtotta kárpátaljai magyaroknak dedikált.
Bár észrevehető volt, hogy még egy viszonylag friss bandáról van szó, az tagadhatatlan, hogy a hangszerekkel nagyon jól bántak, a frontember a billentyűk mellett gitározó tehetségét is megmutatta, a közönség pedig, hasonlóan ahhoz, mint amikor László Attila először megjelent a tévé képernyőjén, újra rácsodálkozhatott a fiatal tehetség magával ragadó hangjára, amellyel nem véletlenül nyerte el évekkel ezelőtt Az év (erdélyi) férfihangja díjat a Transilvanian Music Awards keretében.

A koncert után, amely saját dalával zárult, az Ez itt mind az én hazámmal – Nagy-Magyarország ikonikus városainak felsorakoztatásával –, majd ráadásként Máté Péter: Azért vannak a jó barátok című dalával, fotózkodni és autogramot kérni is lehetett.