Bihar megye felkészült az ukrán válságra

Pap István

„A háború egy tragédia, az agresszió semmilyen formában nem igazolható” – mondta pénteken Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke a Dumitru Țiplea prefektussal közösen tartott sajtótájékoztatóján, amelyen arról beszéltek, hogy a megyei közintézmények milyen intézkedéseket foganatosítottak a menekültek megsegítése értekében. Bolojan elmondta, hogy az Ukrajna elleni invázió eszébe juttatta Lengyelország megtámadását (1939), Besszarábia lerohanását (1940), a Magyarország és Csehszlovákia elleni inváziót (1956, illetve 1968), és ezek a történelmi példák arra kell indítsanak, hogy együttérzést és szolidaritást vállaljunk az ukrajnai menekültekkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború árát mindannyian meg fogjuk fizetni, a polgárok és a közintézmények egyaránt, ugyanis emiatt leálltak az Ukrajnából és az Oroszországból eddig érkező áruszállítmányok, a kivetett szankciók miatt is növekedni fog az energiahordozók, az élelmiszerek és egy sor más termék ára, míg a közintézmények sokkal nagyobb költségekkel fognak tudni beruházásokat megvalósítani. „Ahelyett, hogy egy munkálat 15 millió euróba kerüljön, 17–18 millió euró lesz az ára” – fogalmazott. Ráadásul a befektetések mértéke is csökkenni fog, mondta Bolojan, de kifejezte reményét, hogy a kormány valamelyest tompítani fogja a negatív hatásokat. 

Konkrétumok

Dumitru Țiplea a konkrét intézkedésekről számolt be a tájékoztatón. Elöljáróban elmondta, hogy Bihar megyében jelenleg 99 óvóhely van, ezek közül 96 van használható állapotban. A polgári óvóhelyek kapacitásának növelése érdekében feltérképezik a megyében az összes lehetséges óvóhelyet. Megemlítette azt is, hogy február 26-án hozták létre a megyei koordináló központot az ukrán menekültek megsegítésére, ugyanakkor felszólították a polgármesteri hivatalokat, hogy összesítsék és továbbítsák a központnak a polgároktól beérkező összes felajánlást. Annál is inkább fontos az összehangolt segítségnyújtás, mert a menekültek között nagyon sok a kisgyerek, hangsúlyozta. Az összesítés szerint jelenleg megyénkben 1200 szálláshely van magánszemélyek felajánlásának köszönhetően, és további négyszáz szálláshelyet közintézmények tudnak biztosítani. Ez a kapacitás vis maior esetén megduplázható. Elmondta, hogy március 1-től biztosítják az Ukrajnából érkező sebesültek orvosi kezelését, erre a célra negyvenkét ágyat tartanak fenn, de eddig még nem kellett egyetlen ukrajnai sérültet sem ellátni. Țiplea kifejtette, hogy Bihar megye tranzitövezet az ukrán menekültek számára, akik egy, legfeljebb két éjszakát töltenek itt, majd utaznak tovább. Egyszerre mintegy ezer menekült tartózkodik megyénkben, tette hozzá. A menekültek továbbhaladását nehezíti az, hogy a határátkelőkön időről-időre nagy torlódások alakulnak ki, akár két-három kilométeres kocsisorok is képződhetnek. Kérdésünkre válaszolva Țiplea elmondta, hogy ennek a fennakadásnak több oka van: például sokan Magyarországra jártak át üzemanyagot vásárolni, de fennakadást okozott március 2-án mintegy hét órán át az, hogy a magyar határrendőrök biometrikus útlevelet kértek az ukrán menekültektől. Ez a probléma ugyan megoldódott, de mint Dumitru Țiplea elmondta, a magyar fél létszámhiánnyal küzd, ráadásul alaposan átvizsgálják a határon átlépni kívánó menekülteket. „Sok ellenőrzést végeznek, mindent lefényképeznek, beszkennelnek, ezért sokan Romániában rekednek” – fogalmazott a prefektus. 

Elárulta, hogy a román hatóságok felhívják a menekülők figyelmét arra, hogy Szerbia, Szlovénia felé haladva is el tudnak jutni Nyugatra. Elmondta, hogy február 26. óta 123 ezer menekült hagyta el az országot Bihar megyén keresztül, a legtöbben, mintegy 80 ezren a Bors I. és Bors II. határátkelőkön át. Aláhúzta azt is, hogy számos más intézmény kiveszi részét a menekültválsággal járó plusz feladatok ellátásából: a Bihar megyei katasztrófavédelem tizenhárom tisztjét és altisztjét helyezték át a szereti és a máramarosszigeti határállomásra, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság és a nagyváradi szociális ellátási igazgatóság a lakossági felajánlások összesítésében segít, a rendőrség őrjáratozik a menekültútvonalakon és a menedékhelyeket is folyamatosan ellenőrzi, hogy a menekültek biztonságban érezzék magukat, ugyanakkor az állami hatóságok nagyon jól együttműködnek a civil társadalommal is. Újságírói kérdésre válaszolva Ilie Bolojan elmondta, hogy az ukrán menekültek akár Bihar megyében is maradhatnak, és itt is beilleszkedhetnek a munkaerőpiacra, erre már van törvényes lehetőség, illetve több, itt tevékenykedő cég is felajánlotta azt, hogy menekült ukránoknak biztosít munkát.

A román sajtó több képviselője is azt kérdezte Ilie Bolojantól, hogy meneszti-e vagy meg szándékozik-e büntetni valamilyen módon Csomortányi István megyei tanácselnöki tanácsadót, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökét, aki az újságírók megítélése szerint az ukránokat is felelőssé tette a háború kirobbantásáért, illetve mert csak az ukrajnai magyarokon kíván segíteni. Ilie Bolojan azt válaszolta, hogy Csomortányi Istvánnak kettős minősége van, egyrészt politikus, másrészt a megyei tanács alkalmazottja, és mindaddig, amíg a megyei tanácsban ellátja feladatát, addig fel sem merül a menesztés gondolata. „Egy szerkesztőségben, egy munkaközösségben sincs mindenkinek egyforma véleménye a különböző témákról. Ha valakit csak azért büntetnénk, mert eltérő a véleményük, akkor visszatérnénk egy olyan korszakba, amelyet nem szeretnénk” – fogalmazott a megyei tanácselnök.