2022.03.22. 07:57
Adatok a bihari Érmellék szőlészeti-borászati történetéhez
Bihardiószegen mutatták be dr. Szabó József orvos, helytörténész kötetét múlt csütörtökön, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a helyi önkormányzat szervezésében.
Fotó: Pikó Stefánia
Pikó Stefánia
„»Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt«” – nyitotta meg az alkalmat dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a Szentírás szavaival. A rektor köszönetet mondott Mados Attila polgármesternek a lehetőségért, a kultúrotthonban biztosított helyszínért, kiemelve, örömteli, hogy ők ketten lehetnek az esemény házigazdái. „A szőlő, a bor évezredek óta az emberi civilizáció egyik legmeghatározóbb ajándéka. Hiszem, hogy ajándék, mert különben a mi »gazdánk«, akitől idéztem az előbb, a »mester«, nem pontosan ezt használta volna az utolsó vacsorán. Ezen túlmenően, különleges szerep jut neki évezredek óta az emberi kultúrában, civilizációban is” – fogalmazott. Az intézmény vezetője elmondta, a dr. Szabó József által létrehozott, összesen 1500 oldalas, három kötetesre tervezett anyagot az egyetem 2020 óta tudományosan akkreditált, elismert kiadója, a Partium Kiadó publikálja. Hozzátette, a kiadó céljai között szerepel az olyan munkák megjelentetése, melyek a régió értékeit felvállalják, képviselik, megjelenítik és közkinccsé teszik. A rektor köszönetet mondott Papp László debreceni polgármesternek is, aki Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával járult hozzá a kötet megjelentetéséhez. Az ő képviseletében az eseményen dr. Puskás István alpolgármester volt jelen.
Debrecen kulturális ügyeiért felelős alpolgármestere köszöntésében elmondta, amellett, hogy a szerző tudományos teljesítményét ünneplik ezen az alkalmon, ez a teljesítmény a közösségről is szól, a szerző, a kiadó és az önkormányzat közös munkája pedig csak egy nagyon kicsi része a közösség, a nemzet történelmének. Kiemelte, a vaskos kötetben megtalálható, száraznak tűnő adatok mögött, tudni kell, emberek vannak, történetek, emlékek. „Egy közösség jövőjét csak múltjának emlékezete biztosíthatja” – fogalmazott, hozzátéve, ebben az emlékezésben nyújt segítséget a tudomány is.
„Doktor úr, csak gratulálni tudok, hogy Biharban ennyien elismerik személyed és munkásságod, legyen az egészségügyi vagy a történelmi kutatómunkád” – kezdte beszédét Mados Attila polgármester, aki megemlítette, milyen sokan fogadták lelkes érdeklődéssel, illetve jelezték, ismerik a szerzőt, amikor a rendezvény széleskörű népszerűsítésén dolgozott. Kiemelte, fontosnak tartja saját történelmünk kutatását. „Ma mindennél jobban és hangosabban ki kell mondanunk, nem hősökre, hanem olyan bölcs vezetőkre van szükség, akik történelmi múltunkból tanulva, a békére való elkötelezettséggel irányítják nemzetünket. Ki kell mondanunk, hogy számunkra, diószegi, érmelléki, Bihar megyei magyarok számára kifejezetten fontos, hogy az Orbán Viktor által vezetett nemzeti kormány nyerje az április harmadikai választásokat, hiszen ők azok, akik békés módszerekkel valósították meg a határok fölötti nemzetegyesítést” – fogalmazott. Hozzátette, a magyar kormány nemzetegyesítési törekvései már rég elérték Diószeget is, tágabb értelemben Érmelléket és az egész megyét, hiszen Debrecen városa több éve partnere a településnek; ezt mutatja a jelenlegi alkalom is, melynek keretében egy helytörténeti kutatómunka gyümölcsét tarthatják kezükben.
A rendezvény meghívottjai között jelen volt Szabó Ödön parlamenti képviselő is, aki szintén köszöntötte az egybegyűlteket, méltatva a szerzőt, aki egy doktori disszertációnak megfelelő tudományos anyagot hozott létre, és kifejezte örömét amiatt, hogy az egyetem segítette ennek a kivitelezését.
Laikus olvasónak is ajánlott
A Fényes Elek-díjas dr. Szabó József, a vaskos munka szerzője elmondta, tízéves tudományos tevékenységnek ért ezennel a végére. 2003-ban írt egy falumonográfiát Bihardiószegről, majd ezután egy-másfél évvel kezdett el intenzívebben foglalkozni az érmelléki szőlészet-borászat történetének témájával, mellyel Borbély Gábor helytörténész „fertőzte meg”. „Ezzel párhuzamosan egyéb kutatásokkal is foglalkoztam, ez a munka intenzívebb fázisba körülbelül 2015 óta lépett egy kényszerű egészségügyi szünet miatt. Akkor jelent meg az Ismeretlen Érmellék első kötete is” – mondta a szerző. Mint megtudtuk, munkájában nagy segítségére voltak a tömegdigitalizált adatbázisok, melyek meg is sokszorozták a kutatási lehetőségeket, hiszen sokkal gyorsabban, sokkal több forrást tudott átfésülni. „Sokáig csak a saját, digitális fiókomnak írtam, majd 2016-ban pályázatra nyújtottam be egy egykötetnyi anyagot, mire viszont visszajelzést kaptam a pozitív elbírálásról, addigra már jóval méretesebbé vált az anyag, így abban maradtunk a kiadóval, hogy inkább nem publikáljuk. Később félretettem kicsit a témát, majd miután kapcsolatba kerültünk dr. Pálfi Józseffel, kialakult a megjelentetés lehetősége. Ekkor már készen volt a háromkötetes kiadványnak való anyag” – magyarázta. Hozzátette, annak ellenére, hogy ez az alapjában véve gazdaságtörténeti mű elsőre nehéz vagy akár unalmas olvasmánynak tűnhet az adatok felsorakoztatása, a forrásfeldolgozások miatt, mindenképp izgalmas és érdekes olvasmány lehet a laikus olvasó számára is, hiszen, ahogyan a beszédekben is elhangzott, a kutatásban, az adatokban, sőt, néhol az adatközlések között is, történetek, emberek bújnak meg.
A kutató kiemelte, az efféle tudományos munkák kiadásának csak akkor van értelme, ha annak szerzője nemcsak korábbi anyagokat, forrásokat dolgoz fel, hanem újdonságokat is felfedez, illetve létrehoz, ebből pedig jutott bőven a most megjelent kötetbe, és lesz még a tervezett következő kettőben is. Az egyik ilyen újdonság, amivel eddig még senki nem foglalkozott, az a bihardiószegi vincellériskola története, az ott tanított tanárok, mezőgazdasági szakemberek életrajzai. A másik nagy téma a filoxéravész pusztító járványának helyi szintű megvilágítása, az ellene való védekezés, illetve az ezzel kapcsolatos közvélekedés eddig nem látott részletességgel történő feldolgozása, bemutatása. Ugyanakkor Érmellékkel kapcsolatban eddig még nem merészkedett senki sem arra, hogy megpróbáljon felállítani egy fejlődési modellt a középkori szőlészet, borászat történetével kapcsolatban. Az első kötetben viszont ezt is megtalálhatják majd az érdeklődő olvasók, természetesen a létező források szabta határok mentén. A kötet iránt a Partium Kiadónál lehet érdeklődni.