Az erejét megmutató magyarság ünnepe

Ciucur Losonczi Antonius

– Mi adja meg a tétjét a közelgő tavaszi népszámlálásnak?

– Számunkra a népszámlálás egy fontos lehetőség, szerzett jog, de figyelmeztetés is, hogy ne felejtsük el vállalni nemzeti hovatartozásunkat, ezzel kinyilvánítva identitásunkat, kulturális gyökereinket. Megmutathatjuk: mi is itt élünk, ma is erős, életképes közösségeket alkotunk Erdélyben és a Partiumban, városainkban, falvainkban. 

– Elég rég volt népszámlálás. A mostani ráadásul a járvány miatt egy évvel elhalasztva szerveződik.

– Igen. Nekünk a magyarságunk, felekezeti hovatartozásunk megvallása a legfontosabb. Ugyanakkor ez egy évtizedenként adódó alkalom arra, hogy életkörülményeink felmérésével meghatározzuk, milyen fejlesztésekre, támogatásokra van szükség lakókörnyezetünkben, történjen az helyi forrásból, országosból vagy uniós pályázatok útján. A későbbi önkormányzati, kormányzati döntések a most begyűjtött adatokra támaszkodnak.

– Mi a célja a mostani népszámlálásnak?

– A tét mellett a cél egyszerű: minél több magyar nemzetiségű és anyanyelvű romániai állampolgár vállalja hovatartozását, ezzel biztosítva a magyar közösség jogait minden érintett településen. Ennek a felmérésnek az eredményétől függnek nyelvhasználati jogaink, oktatási és kulturális intézményeink, egyházaink támogatása. A törvény százalékhoz szabja mindezt. Ilyenkor tudunk igazából ügyelni a már megszerzett jogainkra. A népszámláláson szó szerint minden magyar felelős minden magyarért!

– Miért fontos az ország, illetve az állampolgárok számára a népszámlálás?

– Ez a legjelentősebb statisztikai felmérés, ami tízévente zajlik Európában, ahogy másutt is a világon. Az összegyűjtött adatok alapján – melyek a fejlődésről, a változásokról is számot adnak az élet különböző területein – a közéleti szereplők, döntéshozók, társadalomtudósok a jövőre vonatkozó megállapításokat tehetnek, tervezhetnek. 

– Mondana egy-két példát?

– Nézze, például ezekből az adatokból tudhatjuk, az adott településen mennyi iskolai, óvodai fejlesztés szükséges. Nagyon sok olyan központi döntést befolyásolnak ezek az információk, mint amilyen a családtámogatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális ügyek, a foglalkoztatás.

– A kisebbségek szempontjából milyen jelentőséggel bír a nemzetiség feltüntetése az adatlapokon, az idén akár önkitöltés útján is?

– Nem újdonság, az ország etnikai, felekezeti változatosságát mi előnynek, értéknek tartjuk, nem pedig hátránynak. Ezért roppant fontos a nemzeti közösségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre figyeljenek, hanem vállalják nemzetiségüket, a mi esetünkben magyarságunkat.

– Van újdonság a nemzetiségi hovatartozáshoz kapcsolódó bevallásban?

– Van, és nagyon pozitív. Az idén első alkalommal, képletesen szólva, a mi kezünkben a virtuális golyóstoll, mi magunk is kitölthetjük számítógépen, tableten, telefonon a kérdőívet, ráadásul magyar nyelven, ilyenre sem volt eddig példa. Oda kell figyelni, mert azokat, akik nem töltik ki maguknak a kérdőívet, vagy a népszámlálók nem találják meg őket, és kimaradnak az összeírásból, utólag más nyilvántartásokból egyszerűen „beemelik” az összesítésbe. Így azonban őket nem írják be magyarnak, reformátusnak, katolikusnak stb., és közösségként így nagyot veszíthetünk.

– A népszámlálás eredménye befolyásolhatja a jövőben a romániai magyarok és a többségi nemzet kapcsolatát?

– Az ország minden állampolgáré egyaránt, románoké, magyaroké, katolikusoké, ortodoxoké, protestánsoké. A népszámlálás fontos eszköz lehet felszámolni mindenféle kirekesztést a nemzetiség vagy a vallás miatt. Különösen fontos ezért a mi esetünkben a magyarsághoz való tartozás kinyilvánítása. Nemzetiségünk saját belső ügyünk, ugyanakkor vállalás kérdése is. Hozzáteszem, aki vegyes családban élve vállalja magyarságát, nem más ellen teszi, nem csorbítja más jogát. Sőt, ha gyerekét is a kisebbségi magyar közösséghez íratja, az Erdély sokszínűségét erősíti.

– Mire figyeljünk abban az esetben, ha mi magunk töltjük ki a kérdőívet?

– Az első dolgunk regisztrálni a hivatalos oldalon, nevünkkel, személyi számunk (CNP) megadásával, lakcímünk, telefonszámunk, e-mail-es elérhetőségünk megadásával. Fontos tudnunk, hogy a cím esetében nem feltétlenül a személyi igazolványunkon szereplő megadása a kötelező, hanem az, ahol valójában tartózkodunk. Egy család közösen is regisztrálhat, tehát ha van olyan idős családtagunk, aki nem rendelkezik saját e-mail címmel, ezt az ő esetében is megtehetjük. 

– Mi történik a regisztrálás után?

– A megadott e-mail címre érkezik egy link a négy részből álló kérdőívvel. Ezt végig töltsük ki, már csak azért is, mert a nemzetiségünkre, anyanyelvünkre, felekezeti hovatartozásunkra vonatkozó kérdések a vége felé találhatók. Nyugodtan vegyük igénybe azok segítségét, akik online tapasztalatokkal rendelkeznek, legyen ő családtag, rokon, barát, munkatárs, szomszéd. 

– Önök is segítenek a kitöltésben, ha elakadnánk otthon?

– Igen. Vannak már kitöltést segítő önkénteseink. Nyilván sok segítő kell, ezért aki jelentkezni akar még önkéntes népszámlálóbiztosnak, jelentkezzen erre a feladatra bátran, hisz hasznára válhatunk más embertársunknak, és nyilván magyarságunknak.

– A népszámláláson való részvétel elvileg állampolgári kötelezettség, ugyanakkor szabadnappal jutalmazzák. Mit gondol erről?

– A naptárban piros színnel jelölik a szabadnapokat, amelyek mindig valamilyen ünnepre emlékeztetnek. A népszámláláson való részvételre gondoljunk egyfajta belső kötelezettségként. És ha utóbb úgy tekintünk vissza rá az adatok ismeretében, hogy igen, eredményes volt a felmérés, például ma is több mint egymilliós a mi magyar közösségünk, akkor a kérdőív kitöltése valóban nem más, mint az erejét megmutató magyarság ünnepe.