Aggódnak a civilek Nagyvárad belvárosa miatt

Pap István

A Bihari Polgári Konzultatív Tanács Egyesülete (CCCB) elnevezésű civil szervezet több mint ezer helyi lakos nevében a bíróságon támadta meg a Nagyváradi Helyi Tanács által elfogadott belvárosi védett övezetek városrendezési terveit (PUZ-CP), többek között azt kifogásolva, hogy a polgármesteri hivatal a belvárosban mintegy hetven házat akar kisajátítani, ráadásul egy ekkora horderejű döntés meghozatalakor nem konzultált a polgárokkal. A CCCB a sajtónak szerdán eljuttatott közleményében azt írja, hogy kérték a Bihar Megyei Törvényszéktől, hogy függessze fel az említett övezeti városrendezési terveket, melyek március 1-től lépnének hatályba. A közleményben felhívják a figyelmet, fennáll a veszélye annak, hogy helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek Nagyvárad történelmi belvárosában, ami egyébként A kategóriás műemlék, ha alkalmazni fogják az új városrendezési terveket. A polgárok konkrétan azt kifogásolják, hogy a város tervei között szerepel a Timár (Plevnei) utca lebontása, valamint a Vámház (Evreilor deportați) és a Kert (Avram Iancu) utcák kiszélesítése, ami szintén kisajátításokkal és épületbontásokkal járna. A civilek logikátlannak tartják azt, hogy a polgármesteri hivatal úgy akar belvárosi utcákat szélesíteni, hogy előzőleg erről nem készült semmiféle hatástanulmány, miközben alig pár száz méterrel a tervezett útszélesítésektől gyalogos övezeteket hoz létre. „A polgárok nem értik ezt a logikai bukfencet: egyrészt a belváros egyes utcáit gyalogos övezetté alakítják át, hogy csökkentsék a környezetszennyezést és hogy támogassák a lassú közlekedést (gyalogosok, kerékpárosok), másrészt pedig gyalogos övezetektől kis távolságra (100–700 méter) kisajátításokat és bontásokat hajtanak végre, hogy kiszélesítsék a közutat az autóforgalom számára” – áll a közleményben. Ráadásul szerintük különböző anomáliák is keletkeznek: példaként említették azt, hogy a jelenleg egysávos Timár utcát négysávosra bővítenék, miközben az utca mindkét végén mind a Körös (Tudor Vladimirescu) utca, mind pedig a Centenáriumi híd csak kétsávosak.

A civilek arra figyelmeztetnek, hogy a belváros kis utcáinak eltüntetésével a város elveszíti autentikus jellegét, hiszen a szép műemléképületek mellé sugárutak és modern, a régi környezetbe nem illő épületek kerülnek majd. Ennek veszélyét növeli az, hogy a városrendezési tervek immár nem tiltják a belvárosi ingatlanok lebontását, ha azt nem tekintik elég reprezentatívnak. A civilek szerint a tervek az ingatlanbefektetőknek kedveznek, akik modern tömbházakat építenek majd fel a belvárosban, ami miatt néhány éven belül a belváros kinézete, jellege teljesen megváltozik majd. Az ide látogató turistáknak „nehéz lesz megmagyarázni ezt az építészeti pusztítást a 21. században. Felmerül a kérdés: Miért? Kinek az érdekében? Valószínűleg a Zsidó deportáltak utcáján új, 4–10 emeletes tömbház épül majd. Nem lesz kapcsolat az utca és a hely története között” – fogalmazták meg a civilek aggodalmukat, melynek jogosságát mutatja a legutóbbi konkrét eset, amikor a város jóváhagyta az egykori fizetéses poliklinika lebontását és egy többemeletes tömbház építését az Enescu utcán, abban az övezetben, ahol jelenleg kizárólag egyszintes házak vannak. Az is aggodalommal tölti el a civileket, hogy az új ingatlanbefektetőktől nem várja el az új PUZ-CP, hogy megfelelő számú parkolóhelyet építsenek ki a felhúzandó ingatlanuk köré, ami oda vezet majd, hogy néhány éven belül rendkívül túlzsúfolt lesz a belváros, az újonnan épített tömbházak lakóinak nem lesz hova parkolniuk, így az önkormányzat ismét csak a magánházakat, vagy azok belső udvarát fogja kisajátítani, hogy helyükön parkolóhelyeket, parkolóházakat alakítson ki, illetve építsen fel, mint történik az most Váradszőllősön, és történni fog a Iosif Vulcan utcán.

Újrakezdeni!

Végezetül a civilek azt is nehezményezik, hogy a belvárosi városrendezési terveket közmeghallgatás nélkül dolgozta ki és fogadta el a város, ezért az az elvárásuk, hogy a törvényeknek és a hatályos eljárásoknak megfelelően készítsék el újra ezeket a terveket. A civilek így zárják közleményüket: „A polgárok ellen, az Alkotmány által garantált magántulajdon ellen irányuló, az ingatlanbefektetők támogatását célzó helyi politikákat nem szabadna némán eltűrnie egyetlen nagyváradi polgárnak sem. A város választott tisztségviselőinek és a közösségi projektek kivitelezőinek a törvények messzemenő betartásával Nagyvárad szolgálatában kell állniuk, és a nagyváradi polgárok közvetlen és azonnali javát kell szolgálniuk. Egy gyönyörű várost örököltünk, erkölcsi kötelességünk megőrizni és szépíteni azt a jövő nemzedékei számára!”

A per első tárgyalása február 22-én lesz. Megjegyzendő, hogy a CCCB a bíróságon támadta meg az Ezredévi emléktéren (Libertății tér) tervezett ingatlankisajátításokat is. Érdekesség, hogy arra a kicsi városrészre a helyi tanács nem fogadott el védett belvárosi övezeti városrendezési tervet.