Nem lesz kötelező az emeletráépítés

Pap István

Arina Moș, Nagyvárad alpolgármestere a szerdai városházi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az átláthatóság jegyében alakították át a városi területrendezési bizottság (CMUAT) munkáját, ennek üléséről mindig sajtóközleményben számolnak be. Kifejtette, hogy a nagyváradi ingatlanfejlesztők maximalizálni akarják a profitjukat azzal, hogy a lehető legnagyobb térkihasználással akarnak építkezni, de a CMUAT szerepe éppen az, hogy betartassa a különböző szabályzatokat, és hogy esztétikai, urbanisztikai, valamint funkcionális szempontból is helyes mederben tartsa az építkezéseket. A városi területrendezési bizottságban a tavaly összesen 5307 dokumentumot dolgoztak fel. A CMUAT ülésein a beérkezett dokumentációknak valamivel több mint a felét hagyták jóvá, ami a bizottság szigorúságának a bizonyítéka, jegyezte meg Arina Moș. A testületben a tavaly 281 urbanisztikai dokumentációt tanulmányoztak át, és ezek száma emelkedő tendenciát mutat, ami azt is jelenti egyben, hogy az idén nőni fog az építkezések száma.

Számadatok

A tájékoztatón Radu Fortiș főépítész ismertette az általa vezetett hivatal múlt évi tevékenységét. Elmondta, hogy a tavaly lényegében ugyanannyi építkezési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ez a fejlemény várható volt, tekintettel az építőipari szektorban tapasztalható jelenségekre. Újságírói kérdésre válaszolva Fortiș később elmondta, hogy a nagyváradi ingatlanfejlesztési szektor nem stagnál, hanem stabilizálódik, és megpróbál alkalmazkodni a többek között a világjárvány miatt is kialakult körülményekhez. A konkrét adatokra áttérve elmondta, hogy tavaly a főépítészi hivatal 1368 építkezési engedélyt adott ki épületek építésére és 110 bontási engedélyt, illetve kiállított 956 reklámozásra, valamint közműhálózat-munkálatokra vonatkozó építkezési engedélyt is. A 2020-as évvel összehasonlítva 1,63 százalékkal nőtt az épületek felhúzására kiadott építkezési engedélyek száma, viszont 21,92 százalékkal csökkent a közműhálózati építkezési engedélyeké. A reklámozási munkálatok építkezési engedélyeinek a száma nagyságrendben ugyanakkora volt. A főépítészi hivatal igyekszik gátat szabni a törvénytelen építkezéseknek, ennek eredményeképpen a tavaly 5,56 százalékkal kevesebb, szám szerint 1296 esetben rendelték el az építkezés törvényessé tételét. A kiadott urbanisztikai bizonylatok 8,5 százalékát, 541 darabot online adták ki. Megtudtuk, hogy a tavaly a főépítészi hivatalhoz több mint nyolcezer kérvény, panasz, észrevétel érkezett be, de ez kevesebb, mint az azt megelőző két évben.

Megvalósítások

A főépítész az elmúlt év legnagyobb megvalósításai között említette néhány jelentős urbanisztikai dokumentum kidolgozását és elfogadását. Ezek közé tartozik az építkezések törvényességét elősegítő szabályozás elfogadása, Rogériusz lakónegyed városrehabilitációs terve, amelyet alkalmazni fognak Váradszőllős negyedben is. Fortiș 2021 legfontosabb eredményének az Általános Városrendezési Tervhez (PUG) kapcsolódó Helyi Urbanisztikai Szabályzat elfogadását tekintette, ez ugyanis korrigálja a PUG-ban található hibák és ellentmondások egy részét, amelyeket már a dokumentum 2016-os elfogadása óta jeleztek. Az évek során több hibát sikerült kijavítani a PUG-ban, de nem mindet, ami sajnos nagyon sok pert eredményezett, tette hozzá Radu Fortiș. A PUG legnagyobb hibája – mondta a főépítész – a kiszámíthatóság hiánya, például nagyon sok esetben megtörtént az, hogy valaki területet vásárolt 2014-ben építkezés céljából, de a 2016-ban elfogadott PUG miatt egy évvel később már nem tudott a telkére építkezni. Arina Moș hozzátette, nagyon fontos az, hogy Nagyváradnak van általános városrendezési terve, mert ez teszi lehetővé azt, hogy a városban nem kaotikusan történnek az építkezések, a dokumentációban fellelhető hiányosságokat pedig idővel korrigálni fogják. A tavalyi év másik nagy megvalósítása a főépítészi hivatal szemszögéből a Vitéz (Decebal), a Constantin Brâncoveanu, az Oneștilor és a St. Octavian Iosif utcák által közrezárt terület Övezeti Városrendezési Tervének (PUZ) a kidolgozása, mely hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ottani egykori ipari övezet jelentős kereskedelmi és lakóövezetté váljon.

Belváros

Stratégiai dokumentumnak nevezte Radu Fortiș a belváros védett beépített területének helyi rendezési tervét (PUZ CP), mely fontos előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet a belvárosban építeni idén március 1. után, amikortól hatályba lép a dokumentáció. Fortiș hangsúlyozta, hogy ez a dokumentáció nem tartalmaz olyan kitételt, miszerint a belvárosi ingatlanok tulajdonosai kötelező módon emeletráépítést kell végezzenek. Egyébként kérdésünkre válaszolva a főépítész elmondta, hogy az említett helyi rendezési terv azért csak március 1-től lép hatályba, mert ennyi időre van szükség, míg az abban foglalt adatokat bevezetik a hivatal digitális helymeghatározó rendszerébe. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az Ezredévi emléktér (Libertății utca) és környéke, az az övezet, ahol a város új utcát akar létesíteni, miért nem szerepel a helyi városrendezési tervben. Radu Fortiș erre azt válaszolta, hogy az első fázisban a belváros legfontosabb részeit választották ki, de hamarosan következik a második etap, amelyben benne lesz az az övezet is. Az új utca létesítése kapcsán megjegyezte, hogy el kell még készüljön egy övezeti városrendezési terv, egy közlekedési tanulmány, és csak azt követően születhet döntés arról, hogy megvalósítható-e az az elképzelés, és ha igen, akkor milyen módon.

Tervek

Az idei projektekről is beszélt a főépítész. Ezek közül a legfontosabb, hogy elkészül az új nagyváradi focipálya környékének övezeti városrendezési terve, valamint a Kápolna (Rahovei) tér átalakításának a terve, továbbá Váradszőllős városrész rehabilitációs terve. Említést tett az Aradi út és a Csehi út közötti összekötő út megtervezéséről is. Idén is folytatódik a nagyváradi műemléképületek, valamint a belvárosi ingatlanok felújítási programja, az elképzelések szerint 2022-ben harmincegy épület újul meg, többek között az Adorján-házak, az Ullmann palota, a Markovits-Matheser ház, a Lévay-ház, a Madách-passzázs stb. Az épületrehabilitációk kapcsán Adriana Lipoveanu helyettes főépítész elmondta, hogy az elmúlt időszakban nagy gondot jelentett a munkaerőhiány, illetve az, hogy nagyon kevés olyan építkezési vállalkozó van, amelyik tapasztalattal rendelkezik műemléképület-rehabilitáció terén.

A szerző felvétele