Oltási hajlandóság

2022.01.19. 13:00

Kutatás: oltásszkepticizmus és a koronavírussal kapcsolatos attitűdök az erdélyi magyaroknál

Egy kutatás szerint az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben. Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A kutatók ennek okait keresték.

Fotó: Alexandru Nițescu

Fotó: Alexandru Nițescu

BN-összeállítás

 

A Bálványos Intézet kérdőíves közvélemény-kutatást végzett az oltásszkepticizmus és a koronavírussal kapcsolatos attitűdök témakörében, országosan és az erdélyi magyarok körében. A kutatás fő kérdése az volt, hogy mi állhat az európai összehasonlításban kifejezetten alacsony oltási hajlandóság és magas oltásszkepticizmus hátterében, ezért az oltási hajlandóságra és az ezzel kapcsolatos attitűdökre, valamint az erre hatással lévő tényezőkre kérdeztek rá. Az erdélyi és székelyföldi magyarokra vonatkozó eredményekből szemezgettünk. 

 

A kutatás eredményei szerint a felvétel időpontjában az erdélyi magyarok körében az átoltottság valamivel magasabb volt, mint az országos átlag: 53 százalékuk kapott legalább két oltást és további 5 százalékuk egy dózist. Székelyföld esetében ezzel szemben az átoltottság kiugróan alacsony: 60 százalék nem részesült egyáltalán vakcinában, ami jóval magasabb az országos és az erdélyi magyarokra jellemző aránynál. 36 százalék részesült legalább két dózisban, és további 3 százalék kapott egy dózist. Vagyis miközben a Székelyföldön kívüli magyarok jóval az átlag felett oltották be magukat, addig a székelyföldiek esetében ez az arány jóval az átlag alatt maradt. Az oltatlan erdélyi magyarok 57 százaléka, a Székelyföldön pedig 65 százalék zárkózik el teljesen az oltástól. Ezt a csoportot oltásszkeptikusnak nevezi a kutatás. 

 

Félelmek 

 

Az erdélyi magyarok esetében 50–43 százalék fél az oltás mellékhatásaitól, illetve véli úgy, hogy „aggasztó, hogy az oltás túl gyorsan került kifejlesztésre”, a székelyföldiek esetében ez 61, illetve 52 százalék. A mellékhatásoktól való félelem értelemszerűen nagyon nagy mértékben átfedést mutat az oltatlanok csoportjával. Az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt. A csoport 31, illetve 44 százaléka véli úgy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a COVID ellen. 

 

COVID-19 érintettség 

 

Az erdélyi magyarok esetében a pozitív teszttel rendelkezők aránya 12, a székelyföldiek esetében pedig 9 százalék. Az erdélyi magyarok között 9, a Székelyföldön 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyértelmű tünetei voltak, azonban nem tesztelte magát. Amennyiben őket is fertőzöttnek tekintjük, azt mondhatjuk, hogy az egyértelmű tüneteket produkáló fertőzött erdélyi magyarok között 59, a Székelyföldön pedig csupán 41 százaléka lett tesztelve. Így ez utóbbi régióban nem annyira a fertőzöttségi arány, mint a fertőzöttek tesztelése marad el az országos átlagtól. A COVID-érintettség hatása az oltási hajlandóságra és az oltásszkepticizmusra jóval erősebb az országos, mint az erdélyi magyar mintán, ahol csupán az elhunyt családtag esetében növekszik meg az oltási hajlandóság. A kutatók szerint a nyájimmunitást egyfajta közjóként értelmezhetjük, azaz a közösség tagjai az oltással vállalnak egy minimális kockázatot azért, hogy a vírus ne terjedjen tovább, illetve, hogy az egészségügyi szempontból sérülékenyebb egyének védve legyenek. Így az oltási hajlandóságot a társadalmi szolidaritás egy formájának is szokás tekinteni. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot és csökkentette az oltásszkepticizmust. 

 

A bizalom 

 

A bizalom vonatkozásában a személyközi és az intézmények iránti bizalomra egyaránt rákérdeztek. A személyközi bizalom és az oltásszkepticizmus közötti összegfüggés igen tanulságos. A magyarok esetében azonban a személyközi bizalom szintje és az oltási hajlandóság között nincs összefüggés. Így történhet meg, hogy a relatíve magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében az oltási hajlandóság kiemelkedően alacsony. Az oltásszkepticizmust – az egyházat leszámítva – az intézmények iránti bizalmatlanság növeli, az oltási hajlandóság vonatkozásában azonban csak a román mintán mutatkozik összefüggés. A magyar mintában egyedül az egyház esetében van szignifikáns hatás: mégpedig, aki megbízik az egyházban, az kisebb eséllyel oltatja be magát (ez nem igaz a többségében ortodox románok esetében). Az is meglepő, hogy az államban, a parlamentben, a pártokban és a kormányban való bizalom a magyarok esetében nem növeli, hanem csökkenti az oltási hajlandóságot. 

 

Világnézet és politikai preferenciák 

 

A világnézet oltási hajlandóságra gyakorolt hatását három kérdésblokkban vizsgálták (vallásosság, tudománnyal és a szakértői tudással szembeni szkepszis, neoliberalizmussal való azonosulás). A vallásosságnak csak a magyarok esetében van hatása az oltási hajlandóságra: aki az egyház tanításai szerint vallásos, az kisebb eséllyel veszi fel az oltást. Szemben a románokkal, ahol ez az összefüggés nem áll fenn. Az eredmények szerint az oltás kérdése Romániában átpolitizálódott. A magyarok esetében az RMDSZ aktív támogatói azok, akik a legkevésbé oltásszkeptikusok és legnagyobb mértékben oltottak. Velük a passzív RMDSZ-esek állnak szemben, akik kisebb eséllyel veszik fel az oltást és nagyobb arányban oltásszkeptikusok. 

 

Az egészségügy és a családorvos szerepe 

 

Az egészséggel, egészségüggyel, orvostudománnyal kapcsolatos attitűdök hatnak a legnagyobb mértékben az oltási hajlandóságra. A kutatók az általános oltásellenesség, a természetgyógyászatba és természetes immunitásba vetett hit, a román egészségügy iránti bizalmatlanság, illetve az egészségügyi korrupció észlelése tényezőit vizsgálták. Érdemes külön kiemelni a családorvosok szerepét, hisz ez is egy olyan tényező, ami a székelyföldi alacsony átoltottságot magyarázhatja. Romániában a kérdezettek 46 százaléka kapott biztatást az oltás felvételére a családorvosától. Ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Még egyértelműbb az összefüggés, ha csak azokat nézzük, akik a témában konzultáltak a családorvosukkal. Romániában 88, a Székelyföldön csak 50 százalékuk kapott biztatást az oltás felvételére. A válaszadók által megkérdezett székelyföldi családorvosok 18 százaléka kifejezetten az oltás ellen érvelt. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában