Kiemelt nemzeti érték lett a Székely himnusz

BN-összeállítás

A Hungarikum Bizottság tagjaként Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke is részt vett az erről döntő ülésen. Az EMNP sajtóirodájának erről szóló közleményében többek között így fogalmaznak: „A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával. Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét pedig az kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült. Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis rendszerének. Ilyen módon került be a Magyar értéktárba eddig több erdélyi érték is, mint például a nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége vagy éppen a Vallásszabadság törvénye. (…) A Hungarikum Bizottság legutóbbi ülésén kezdeményezték a Székely himnusz felvételét a Magyar Értéktárba, melyet a bizottság tagjai egyhangúlag támogattak. Zatykó Gyula felszólalásában hangsúlyozta, hogy egy közösség önazonosságának kifejezésére két hatékony eszköz létezik, a saját zászló és a himnusz. Ma, amikor a román állam minden eszközzel ádáz küzdelmet vív a székely zászló ellen, fontos és célszerű a Székely himnusz felvétele a Magyar Értéktárba, hiszen ez egyfajta plusz súlyt és védelmet ad a székelységtől és egyben az összmagyarságtól elszakíthatatlan, identitásunkat kifejező és meghatározó, kulturális örökségünk részét képező hazafias zeneműnek” – áll az Erdélyi Magyar Néppárt közleményében. 

„Mindkettő a szívünkhöz szól”

A témában kiadott RMDSZ-tájékoztatóban Hegedüs Csillát, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnökét idézik: „A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét. Ezért is örvendek annak, hogy a munkánk eredményeként bekerült a Magyar Értéktárba, hisz ezzel arra késztet bennünket, hogy egy percre megálljunk, és elmondjuk magunknak és másoknak is: gazdagok vagyunk mi, erdélyi magyarok, mert van egy magyar himnuszunk és egy székely himnuszunk. A kettő békésen megfér egymás mellett, mindkettő a szívünkhöz szól, az egymásba fonódó identitásainkat írja le. A közelgő népszámlálás kapcsán különösen fontos, hogy megértsük: erdélyi magyarok vagyunk mindannyian, sokféle regionális identitásunk – így a székely is – csak erősebbé tesz bennünket közösségként. Remélem, hogy mihamarabb Hungarikummá is válik!” – mondta Hegedüs Csilla. Hozzátette, hogy a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként Hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. Ezeket a lépéseket pedig az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság hamarosan meg is fogja tenni.

Napjainkban a világi és vallási ünnepek, a magyarság és a székelység történetének egyes eseményeire szervezett megemlékezés gyakori eleme Kölcsey Himnusza és a Szózat mellett a Székely himnusz. „A Székely himnusz – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságunknak. Az az út, amelyet immáron száz év alatt járt be a Csanády-Mihalik szerzőpáros által megírt Kantaté, és annak folklorizálódott változatai egyértelműen alátámasztja a tényt, hogy ezt a himnuszt a nép választotta magának. A székelyek vágyait, lelkivilágát, keservét, örömét, tiltakozását foglalja versbe. A szembeállás himnusza lett. A székely címer és zászló mellett, ez a jelkép a regionális önazonosság, a székely közösségi összetartozás modern kifejezője, amelynek helye van a nemzeti értékeink között” – áll az RMDSZ közleményében.