2021.12.21. 12:02
„Az orvosok és az asszisztensek Isten meghosszabbított kezei”
Erdon-összeállítás
A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal által szervezett „COVID-19: a valóság előítéletek nélkül adagolva” elnevezésű információs kampány negyedik beszélgetését december 20-án tartották. Az élőben közvetített eseményen Octavian Haragoș újságíró meghívottai Virgil Bercea és Böcskei László görögkatolikus és római katolikus megyés püspökök, Radu Valer Rus, a Nagyváradi Ortodox Püspökség vikáriusa, Liviu Apolzan, a Nagyváradi Regionális Szombatista Közösség lelkésze és dr. Paul Negruț professzor, a Nagyváradi Emanuel Egyetem rektora voltak, akik amúgy mindannyian felvették a koronavírus elleni oltást.
A hit nincs az oltás ellen
Octavian Haragoș provokatív kérdést tett fel az egyházi elöljáróknak: „A hit ellentmond-e az oltásnak?” „A hit nincs az oltás ellen. Ha az egyház nem folyik bele az oltási kampányba, ez azért van, mert az nem egy egészségügyi intézmény, de támogathatja a tájékoztatást, mint ahogy azt meg is tette. Az Ortodox Egyház üdvözölte az oltás megjelenését, és arra buzdította az embereket, hogy hivatalos forrásokból tájékozódjanak, egyeztessenek a háziorvosukkal és mindezek tudatában oltassák be magukat. Az ortodox szellemiség úgy beszél az ítélőképességről, mint a legnagyobb erények egyikéről” – válaszolta Radu Valer Rus vikárius. „A tudomány az emberi értelmet képviseli, és ez az isteni bölcsesség egy szikrája” – adott hangot meggyőződésének Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök, aki mesélt a betegéggel kapcsolatos saját élményeiről, aláhúzva azt, hogy milyen sokat segítettek neki az orvosok. „Volt kórházi tapasztalatom. Mikor a kórházi ágyban fekszel, és reggelente várod, hogy jöjjön az orvos, elkezdesz úgy tekinteni rá, mint egy őrangyalra. Az orvosok és az asszisztensek tulajdonképpen Isten meghosszabbított kezei. Ha így nézzük a dolgokat, akkor megértjük az oltást. Isten bölcsessége azokon keresztül jut el hozzánk, akik kezelnek minket”.
Látván azt, hogy ebben az időszakban szakadás történt a közösségben az oltottak és az oltatlanok között, a Szent Szék arról tájékoztatta a híveket, hogy az oltást nem utasítja el az egyház, mondta Böcskei László római katolikus megyés püspök. „A híveknek tudniuk kell azt, hogy nem bűn az, ha beoltatják magukat. Sőt, minden keresztény ember kötelessége, hogy felelősségteljesen viszonyuljon saját egészségéhez. Az Isten adja a kabátot, de azt neked kell felvenned. Keresztényi kötelességünk az, hogy felelősségteljesen kezeljük ezt a problémát” – fogalmazott a püspök. Liviu Apolzan lelkipásztor – a szombatista közösség vezetője – az oltással kapcsolatos gyanú okairól beszélt, elmondva, hogy az emberek sok pro és kontra véleményt hallgattak meg, köztük néhány orvosét is, és minderre ráerősített az idén nyáron a járványügyi intézkedések enyhítése is, ami sokakat megtévesztett. „Az oltásnak nincs köze a hithez. Mi arra buzdítjuk az embereket, hogy menjenek orvoshoz. A Biblia azt mondja, hogy minden lehetetlen dolog az Istentől való, és minden lehetséges dolog az embertől való. Akik azt mondják, hogy az oltás megakadályoz abban, hogy a mennyországba juss, butaságot beszélnek” – jelentette ki a lelkipásztor.
Paul Negruț professzor sem ért egyet az oltás teologizálásával. „A mi felelősségünk az, hogy híveink helyes teológiai ismeretekkel rendelkeznek. Amikor az isteni kegyelemről beszélünk, arra kell gondolnunk, hogy Isten egy fantasztikus immunrendszerrel ajándékozott meg. De szintén a Biblia mondja azt, hogy a betegeknek orvosokra van szükségük. Tehát hiba elválasztani az isteni kegyelmet az orvostudománytól.”
Az egyház szerepvállalása
Radu Valer Rus vikárius azt emelte ki, hogy az egyház elsősorban a hit, a remény és a szeretet közössége. „Persze a lélek mellett az embernek itt van a teste is. Végülis a test az, amin keresztül a lélek megnyilvánul. És ahhoz, hogy megnyilvánulhason, egészséges testre van szüksége. Ebben az összefüggésben az egyház felszólíthatja az embereket arra, hogy viseltessenek felelősséggel testük és lelkük egészsége iránt. Enélkül az egymást kiegészítő jelleg nélkül az ember nem érzi jól magát” – fejtette ki a vikárius. Virgil Bercea püspök megerősítette az előtte szóló szavait, elmondva, hogy az egyház feladata az emberek lelkével foglalkozni. „Nem végeztünk oltáskampányt, de arra buzdítottuk papjainkat és híveinket, hogy az önmaguk iránt való felelősség jegyében hallgassák meg az orvosok tanácsait. Ferenc pápa sem végzett oltáskampányt, de amikor lehetősége volt rá, beoltatta magát. Én is ezt a példát követtem. Az orvosok gyógyítanak meg a betegségekből, és amikor megjelent a vakcina, nem haboztam beadatni” – mondta Virgil Bercea. Böcskei László római katolikus megyés püspök kiemelte az ember felelősségét mind saját, mind pedig a környezetében élők egészsége iránt. A hatóságok által hozott járványvédelmi intézkedésekre utalva Böcskei László elmondta, hogy a múlt században is hoztak hasonló intézkedéseket. „A püspöki kápolnában van egy festmény, ami Borromei Szent Károly milánói érseket ábrázolja, aki az 1576-os pestisjárvány elleni intézkedéseket irányította. Minden mostani intézkedést, szigorítást alkalmaztak mát a XVI. századi Milánóban, beleértve azt is, amit ma zöldigazolványnak hívunk. Tehát akkor is voltak intézkedések, de szükség van a koherenciára” – jegyezte meg a püspök, érzékeltetve azt, hogy amit ma megélünk, az távolról sem egy abszolút premier, ha történelmi távlatból tekintjük a dolgokat.
Mindegyik meghívott egyház képviselője kijelentette, hogy egyházaik sohasem szólaltak fel az oltás ellen, és mindig azt kérték híveiktől, hogy tartsák be a járványvédelmi intézkedéseket. „Mi vagyunk azok, akik a betegekért imádkoznak. Egyesek meggyógyultak, mások az öröklétbe szenderültek. Mi az Evangéliumot hirdetjük az oltottaknak és az oltatlanoknak is, mert az egyháznak nem szabad széthúzást szítania, annak egységesnek kell maradnia” – hangsúlyozta Liviu Apolzan. Az egyháznak mindenki számára nyitva kell állnia, ez volt a felekezetek képviselőinek az üzenete: „Egyes emberek arra a következtetésre jutottak, hogy beoltatják magukat, mások pedig oltásellenes álláspontot képviselnek. Ebben az egyre radikalizálódó helyzetben az egyháznak meg kell maradna kohéziós erőnek” – mondta Paul Negruț.
Meddig tart a szabadság?
„A szabadság a legnagyobb ajándék, amit az ember kapott, amikor életre hívták (…). Minden, ami földi életünkben velünk történik, kapcsolatban áll a megváltásunkkal, ez a földi életünk végső célja. Ugyancsak ajándék a testi-lelki egészségünk, amelyre vigyáznunk kell és meg kell óvnunk. Ebből következően az egyház és az orvostudomány együttműködése természetes dolog kell, hogy legyen, mert mindkettő az életet szolgálja. Az én szabadságom addig ér, ahonnan a másik ember szabadsága kezdődik. Tehát azt a döntést, hogy valaki beoltja-e magát, ebből a szemszögből is kell nézni. Mert elhibázott dolog a szabad akaratot csak önmagadban látni” – zárta szavait Valer Rus.
