A mézeskalács-készítés hagyományáról

János Piroska 

A fűszeres mézeskalács már az ókori rómaiak asztaláról sem hiányzott, de mézestészta-maradékra bukkantak az egyiptomi piramisokban, és Püthagorász is élő állat helyett állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek, a széljárás istenének áldozó görög hajósokhoz hasonlóan – olvasható Tar Károly Erdélyi mézeskalács – Lírai receptkönyv című munkájában. Ugyancsak itt olvashatunk arról, hogy az ókori görögök az elhunyt szájába mézeskalácsot tettek Cerberus, az alvilág őrének kiengeszteléséül. A mézeskalács első írásos említése egy 1008-as nürnbergi feljegyzésben bukkan fel, 1276-ban a nürnbergi mézeskalácsosok még a pékekkel egy céhet alkottak. A német mézeskalács a 15–18. században élte virágkorát, egész Európában elterjedtté vált. Tar Károly a fent említett, a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek. oszk.hu) oldalán is elérhető könyvében megemlíti: az erdélyi mézeskalácsiparról csak a szászok letelepedését, illetve a városi élet és a vásárok kialakulását követően beszélhetünk. Egyes feltételezések szerint a mézeskalácssütés mestersége a szászok által Erdélyből terjedt át Magyarországra. A különleges sütemény népszerűségéről árulkodik, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben azt a tanácsot kapja a Konstantinápolyban levő követétől, Borsos Tamástól, hogy a fejedelem ne felejtsen el brassói mézeskalácsot küldeni a török vezéreknek, mert az „ilyen apró ajándékokkal meghosszabbíthatja barátságukat”. Erdélyben az egyik legismertebb mézeskalács a tordai pogácsa volt, amelynek alakja miatt termékenységszimbólumot is láttak benne. 

Az adventi időszakhoz, a karácsonyi készülődéshez hozzátartozó mézeskalács tehát évezredes történelemre tekinthet vissza. Nemcsak karácsonykor terjed azonban a jellegzetes szegfűszeg- és fahéjillat Ágaston Annamária mézeskalács-készítőnél, akit a napokban kerestünk fel biharszentjánosi otthonában. Ágaston Annamária öt éve készít mézeskalácsokat, elmondása szerint véletlenszerűen találkozott a mesterséggel, amikor a helyi lelkésznek szánt mézeskalács-ajándéktárgyat kellett átvennie annak készítőjétől, aki egy ilyen jellegű tanfolyam indítását tervezte. Jelentkezett is a 2016 októberében megszervezett háromnapos tanfolyamra, ugyanannak az évnek telén pedig már saját portékáit értékesíthette. Azóta egy magyarországi, Hévíz mellett folyó továbbképzésen is részt vett. Elmondása szerint többnyire internetről inspirálódik, illetve vannak saját ötletei is, valamint olyan eset is adódik, amikor a megrendelő ad szabad kezet egy adott személynek szánt ajándék elkészítésében. Keze alatt készültek már mézeskalács-dobozok, bortartó, különböző mesefigurák, keresztelői tortadíszekként funkcionáló mézesek, de sütőjéből nőnapi, húsvéti, anyák napi mézesek is kerülnek ki. A legtöbb fejtörést okozta, de egyúttal a legbüszkébb is arra a mézeskalácsra, amely a Biharszentjánosi Református Egyházközség címerét ábrázolja – mondta el. 

Természetesen a legtöbb megrendelés karácsony közeledtével érkezik, ilyenkor ki se látszik a munkából. Ebben az időszakban reggel öt órakor kel és – a családra szánt kisebb szüneteket beiktatva – este 10–11 óra körül végez a mézeskalács-készítéssel. Ilyenkor ugyanakkor a családja is megértőbb, rengeteg segítséget kap édesanyjától, és egy unokatestvére is besegít a munkába – tette hozzá. A karácsonyi mézeskalácsokat illetően napjainkban egyre népszerűbbé vált az adventi koszorú, a mécses, fenyődíszek, de a decemberi hónapban kelendőek a Mikulást, hóembert ábrázoló mézeskalácsok is – tudtuk meg, mint ahogy azt is, hogy egy mézeskalács-házikó elkészítésére összességében 10–12 órára van szükség. A kiszaggatást, majd a sütést követően kalácsfénnyel alapozza le a mézeseket, amelyekre ezután terülőmáz kerül. Ennek több mint 24 órát kell száradnia, ezt követően lehet csak majd díszíteni, amely további száradást igényel, így a házikót csak 3-4 nap után tudja összerakni. 

Elmondása szerint a dísztárgyakként szolgáló mézeskalácsok évekig elállnak, a méz ugyanis kiváló tartósítószerként hat. „Mézeskalács-készítés közben kikapcsolódom, elvesztem az időérzékem. Sokszor éjszakába nyúlik a munkám, főleg, ha szorít az idő, de valahogy nem érzem, hogy fáradt lennék. Persze egy pár nap után összegyűl a fáradtságérzet, de olyankor, amikor készítem, ez valahogy elillan” – fogalmazta meg Ágaston Annamária.