Bécsi és prágai muzsika a filharmónia koncertjén

Tóth Gábor

Egy múlt heti váratlan zeneintézményi vírusriadó miatt elmaradt az előző, október 28-ra tervezett hangverseny, de mindennemű hivatalos ellenőrzések, tesztelések és fertőtlenítések elvégzését követően e hét csütörtökön folytatódhat a rövid időre megszakadt koncertévad a filharmóniánál.

Nyár eleje óta tartó új szokása szerint a filharmónia ezúttal is külön címet választott hangversenyének, ami most a hivatalos román verzióban „Calea regăsirii”, míg a magyar változatban „Az újjászületés útja” – mindenkire rábízzuk a fordítás korrektségének megítélését. A koncert továbbra is csak zöldigazolvánnyal látogatható, vagyis azok által, akik vagy átestek a COVID-19 betegségen, vagy teljes körű oltással rendelkeznek.

Jó hír, hogy a filharmóniának immár elérhető a hónapok óta nem létezett internetes honlapja, megújulva (filarmonicaoradea.ro), három nyelven – románul, magyarul, angolul, igaz, nem minden tartalomnál – és a december végéig tervezett műsorokkal, továbbá online jegyvásárlási lehetőségekkel.

A szeptember eleji évadtervben még Horia Maxim szerepelt meghívott szólistaként a mostani, november 4-i dátumon Rahmanyinov 2. zongoraversenyével, azonban időközben egy másik nagyszerű Horia, mégpedig Horia Mihail zongoraművész lett végül a meghívott, egy szintén másik „második” zongoraversennyel, Beethovenével.

Beethoven 2., B-dúr zongoraversenye (op. 19, 1789) a legkevesebbet játszott az öt közül amit e műfajban alkotott a mester, aki pályakezdő művészként, koncertező szólista minőségében meg kellett keresse valahogy kenyerét Bécsben. A B-dúr zongoraverseny egyben a legszokatlanabb hangvételű is az öt Beethoven-zongoraverseny közül, talán azért is, mert kronológiailag ez az „első”, és nem a „második”, ahogy a későbbi kiadói számozása miatt alakult. S ha már a koncertnek címet adó újjászületésnél tartunk, említsük meg, hogy a tavaly kora tavasszal kitört járványügyi korlátozások előtti utolsó nyilvános váradi filharmónia-koncerten (2020. március 5-én) szerepelt műsoron ez a Beethoven-versenymű, akkor a magyarországi Fülei Balázs zongoraművész nagyszerű szólójával, és szintén cseh vonatkozásban párosítva, Mozart ún. Prágai szimfóniájával.

A most csütörtök este fellépő brassói Horia Mihail hosszú idő óta visszatérő vendégnek számít a váradi filharmónia színpadán, de szebb időkben (amikor még nem kizárólag szimfonikus koncertekből állt egy évad) kamarazenészként és szóló zongoraestekkel is megörvendeztette itt a közönséget. A világ koncertpódiumait, és persze az országéit is bejárt kiváló zongoraművész főállásban jelenleg a bukaresti Román Rádió Zenekarainak, illetve a Brassói Filharmóniának szólistája.

A koncert karmestere ismét a filharmónia állandó dirigense, Romeo Rîmbu, aki nagyon is kedveli a zenei raritásokat, s ezúttal a ritkábban játszott Beethoven-zongoraverseny mellé egy másik különlegességet, Antonín Dvořák VII., d-moll szimfóniáját (op. 70, 1885) választotta, mely „nagytestvérei” mellett (VIII., ill. IX.) szintén kissé árnyékban maradt. Dvořák megszállottan rajongott a vonatokért, kívülről fújta a menetrendet, naponta eljárt figyelni az érkező és induló szerelvényeket a prágai főpályaudvarra és külön-külön jól ismert minden ott előforduló mozdonyt. Ő maga említi, hogy a VII. szimfóniát indító zenei ötlete épp az állomás peronján támadt, amikor Habsburg-ellenes demonstrációra érkező honfitársaival befutott Pestről egy ünnepi expresszvonat. A VII. szimfóniában, amit olykor csak Brahms-utánzónak leegyszerűsítve ítélnek meg, bőven akad felfedeznivaló egy olyan Dvořákról, aki olykor mozdonyfüstösebb komorságba burkolózó drámaisággal is képes láttatni a világ sötét árnyalatait, itt például konkrétan a politikai elnyomást, amellett, ahogyan egy-egy fergeteges Szláv táncából, vagy két utolsó nagy szimfóniájából ismerhetjük áradóan egészséges életigenlését.