„Szólj be a papnak!” – Szomor Abigél és Kiss Márton hitéleti eszmecseréje

Pikó Stefánia

Lesz-e a jövőben igaz, keresztény, hívő közösség, lesz-e olyan katolikus közösség, amely nyitott lesz az ökumené megélésére? Hogyan képes együttműködni egy római katolikus pap és egy református lelkész? Hogyan gondolkodik egyik-másik intézmény a házasságról, házasságkötésről? Ezek a kérdések merültek fel az Üzenet NEKtek! Őszi hétvége az ökumené jegyében című rendezvénysorozat Szólj be a papnak! név alatt futó nyílt vitakörén, melyet közösen szervezett meg a múlt hétvégén a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és az idén százéves Királyhágómelléki Református Egyházkerület.

A Szólj be a papnak! kocsmamisszió Debrecenből érkezett el a rendezvénysorozatra, a Borostyán Produkció révén. A hitéleti, interaktív beszélgetés két főszereplője Kiss Márton plébános, valamint Szomor Abigél egyetemi lelkész volt. Annak, aki számára az ökumenikus közösségi életre való törekvés újdonság volt, elhangzott, hogy ennek lényege – nagy látószögből – nem a vallási globalizáció, a teljes egybeforrás lenne, hanem egyszerűen csak egymás elfogadását, toleranciáját, a sokszínűség éltetését, a szeretettel való egymáshoz fordulást, nyitottságot, együttműködést jelenti. Azt, hogy az ilyen vegyes társaságok eszmecseréinek keretében nem a különbözőségek kerülnek terítékre, hanem azon elemek, melyekben mindkét fél egyetért.

Bár szóba került a nemrégiben lezajlott budapesti kongresszus, melyen nagyon sokan vettek részt, és messziről eljöttek, egy (római katolikus) jelenlévő kritikus megjegyzést tett: látja jól, hiszen ebben él, hogy az ökumené leggyakrabban csak szükségből, illetve kifejezett alkalmak esetében jön létre, de a hétköznapokból hiányzik. Hozzátette, hogy ő is jelen volt a kongresszuson, de nem érdekli, hogy hány ezer kilométerről jöttek el némelyek, ugyanis nagy különbséget érzékel a hétköznapok és a sajtónak, külvilágnak megmutatott, ünnepélyes alkalmak között. Szomor Abigél és Kiss Márton egyetértettek abban, hogy azt ugyan nem tudják megjósolni, hogy a jövőben biztosan lesz kivel élő, ökumenikus közösséget teremteni, azt viszont mindenki személyesen megteheti, hogy elgondolkodik rajta, hogyan tehetne azért, hogy ez megvalósuljon, mert javarészt ez az egyénektől függ, „ami pedig tőlünk független, azért csak imádkozni tudunk”.

A Szólj be a papnak! rendszeresen megtartott esemény blogján, a szoljbeapapnak.blog.hu-n olvasni lehet a debreceni Szólj be a papnak Egyesület missziójáról, valamint megtalálhatók beszámolók is a korábbi eseményekről.

Fotók: A szerző felvételei