Ingatlanspekulációval vádolt váradi önkormányzat

Pap István

A Nagyváradi Helyi Tanács több telektulajdonra vonatkozó határozattervezetet fogadott el hétfői ülésén. Ezek kapcsán tűnt fel Adrian Madar PSD-s helyi tanácsosnak az, hogy a Tineretului lakónegyedben „15 eurós négyzetméterenkénti áron sajátít ki területet a város, miközben tíz perccel ezelőtt ugyanott háromszor annyi négyzetméterenkénti áron adtunk el telket. Ez a különbség botrányosan nagy!” – fogalmazott a politikus. Madar azt a határozattervezetet említette példaként, melynek értelmében a George Bacaloglu utcán negyven négyzetméternyi telket sajátít ki a város 3012 lejért, ami 15 euró/négyzetméter árnak felel meg, miközben ugyanott a város 40 euró/négyzetméter (plusz áfa) áron adja el a 250 négyzetméteres telkeket azoknak, akik házépítés céljából akarnak ott telekhez jutni. „Nem értem, hogy lehet az, hogy ugyanazon a helyen a város 15 eurót ad négyzetméterenként akkor, amikor telket vásárol, és 45 eurót kér négyzetméterenként, amikor telket ad el.” A politikus javasolta, hogy a területeket felbecsülő értékbecsüs mellett a polgármesteri hivatalban is lennie kellene egy érékbecslő szakembernek azért, „hogy minél közelebb legyünk a realitásokhoz”.

Út versus házhely

Válaszában Florin Birta polgármester elmondta, hogy az értékbecslés helyes volt, ugyanis az árbecsléskor figyelembe kell venni azt, hogy az adott telek mire használható. A hatalmas árkülönbségnek a polgármester elmondása szerint az a magyarázata, hogy az a terület, amelyet a város sajátít ki, az út kategóriába tartozik, míg a beépíthető területek ára ennél mindig sokkal magasabb. „Nem sajátíthatunk ki egy útnak besorolt telket olyan áron, mintha beépíthető terület lenne. Egy beépíthető terület 40 euró lesz áfa nélkül négyzetméterenként, az útnak használt terület pedig 15 euró négyzetméterenként” – érvelt a polgármester. Hozzátette, hogy a kisajátítási árakat nem a város, hanem független értékbecslő szakember állapítja meg. Ezt a szolgáltatást versenytárgyaláson nyerte el az az értékbecslő, akivel az önkormányzat most együtt dolgozik. A polgármester ezúttal is megismételte azt, hogy mindazok, akik elégedetlenek a kisajátításkor kapott összeggel, bírósághoz fordulhatnak, és ha nyernek, megkapják a várostól a bíróság által megítélt többletpénzt.

Az ülés végén hozzászólt a kérdéshez Emilian Pavel PSD-s helyi tanácsos is, jelezve, hogy nem mindegy az, hogy mikor sorolják be a telkeket az út kategóriába, hiszen könnyen elképzelhető az, hogy valaki vesz egy bizonyos áron beépíthető telket, amit aztán a város átsorol az út kategóriába, amikor ki akarja sajátítani.

Adrian Madar egy hasonló határozati javaslat vitáján szóvá tette azt is, hogy egy-egy kisajátítás után a tulajdonosoknak megmarad egy olyan telekrész, ami gyakorlatilag már nem beépíthető, és semmilyen formában nem felhasználható, és megkérdezte Florin Birtát, hogy mit tegyenek a tulajdonosok ilyen esetben. A polgármester elmondta, hogy mindazok, akik így jártak, azaz egy kisajátítás után csonka, építkezésre, felhasználásra alkalmatlan telekrészük marad, nyújtsanak be a polgármesteri hivatalhoz kérvényt, valamint urbanisztikai bizonylatot arról, hogy a telek valóban használhatatlan, és akkor a város megvásárolja tőlük a telekmaradékokat.