Ökológiai katasztrófát gyanítanak a környezetvédők

Pap István

A civil szervezet közel két héttel ezelőtt hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy véleményük szerint illegális beavatkozások zajlanak Révnél a Sebes-Körösön, hiszen természetvédelmi területről van szó, ezért bármiféle munkálatok elvégzéséhez speciális engedélyekre van szükség. Mint arról beszámoltunk, a Körösök Vízügyi Igazgatósága közleményben reagált a vádakra, amelyben jelezte, hogy a révi közúti híd közelében medertisztító munkálatokat végeznek a Sebes-Körösön, a mederből kikotort kavicsot kitolták a folyó két partjára, illetve a jobb parton megközelíthetővé tették az ottani vízszintmérő állomást. Erre a munkálatra azért volt szükség, mert máskülönben árvíz idején elöntené a víz a vasúti töltést. A válaszra reagálva a CAPDD kedden ismét kiment a helyszínre, ahol elmondásuk szerint sok olyasmit láttak, ami ellentmond a vízügyi igazgatóság által állítottaknak. A CAPDD újabb fotókat közölt saját Facebook-oldalán, amelyen, mint írják, kivágott fák csonkja és védett halfajhoz tartozó haltetemek látszanak. A környezetvédő civil szervezet kérte az illetékes intézményeket: a környezetvédelmi őrséget, az erdőőrséget és a természetvédelmi területek országos ügynökségét, hogy a helyszínen győződjenek meg arról, mi történik, de az eddigi információk szerint egyedül a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség jelezte azt, hogy csütörtökön kiszállnak a helyszínre.

Ellentmondások

A vízügyi igazgatóság szerint mindössze 150 méter hosszan történt beavatkozás a parton, a civil szervezet szerint azonban az építkezés hossza legalább 500 méter. Továbbá az igazgatóság azt állítja, hogy egyetlen fát sem vágtak ki, a civilek mégis több facsonkot láttak a helyszínen, amelyet valakik sárral próbáltak eltakarni. „A munkálatok övezetében több facsonkot láttunk a parton, amelyek nem voltak kivágásra megjelölve. Emellett az is fokozza a gyanúnkat, hogy itt nem törvényes munkálatról van szó, hogy az utolsó ellenőrzésünk óta ezeket a csonkokat egy sárréteggel takarták le, hogy ne lehessen könnyen észrevenni” – írja Facebook-bejegyzésében a CAPDD. A környezetvédők azt is gyanúsnak tartják, hogy miért kellett most hozzáférést biztosítani a vízszintmérő állomáshoz, miközben az eddig is megközelíthető volt gyalogosan. A környezetvédők szerint az az érv sem állja mg a helyét, hogy a vasúti töltést kell védeni, hiszen az ásások a jobb parton, a töltés közelében zajlottak, amelyek inkább destabilizálják, mintsem megerősítik a töltést, ráadásul a Román Államvasutak (CFR) nem is kért ilyen jellegű munkálatokat, mert a vasúttársaság tudomása szerint nincs semmiféle veszélyben az a töltés. A környezetvédők elpusztult halakat találtak a vízben, amelyek elmondásuk szerint a Cottus gobio védett halfaj egyedei voltak, és többek között éppen ennek az európai szinten védett fajnak a jelenléte miatt nyilvánították Natura 2000 természetvédelmi területté a Sebes-Körös völgyét. A civil szervezet azzal zárja közleményét, hogy minden bűnöst büntetőjogi felelősségre kell vonni.

Ismét megkerestük az ügyben Pásztor Sándort, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetőjét, aki elmondta: „környezetvédelmi engedély valamilyen befektetési munkálat elvégzésére kell, de itt nem volt semmiféle beruházás, a révi önkormányzat fordult hozzánk azzal, hogy segítsünk, mert az utolsó árhullámnál a Sebes-Körösnek a medre tele lett mindenféle uszadékkal, korhadt fákkal, sóderrel. A meder a Román Vízügyi Hatóságé, és nekünk továbbra is az az álláspontunk, hogy a meder működésképességének a megőrzéséhez nem kell környezetvédelmi engedély, hiszen a vízügyi intézmény alapvető feladata az, hogy biztosítsa a folyóvizek lefolyását”. Pásztor Sándor kifejtette, hogy a megyei vízügyi igazgatóság jelentésében azt írta, hogy a mederben olyan elzáródások voltak, hogy egy árvíz esetén a víz sodorvonala pont a vasúti töltés irányába ment volna, „és ezt megelőzendő meg kellett csinálni a mederkotrást. Több száz ilyen mederkotró munkálat zajlott az utóbbi években, rengeteg önkormányzattal dolgozunk” – fogalmazott Pásztor Sándor, aki megismételte azt a korábbi állítását, hogy a munkálatok során a vízügyi igazgatóság nem vágott ki fákat, hanem a vízben lévő korhadt, és a mederbe belógó fákat szedték ki. „A fakivágáshoz egyébként is utasítás kell, és a vízügyi igazgatóság dolgozói nem kaptak utasítást fakivágásra” – szögezte le az igazgató. Ami pedig az elpusztult halakat illeti, Pásztor Sándor így fogalmazott: „Nehezen tudom elképzelni azt, hogy a buldózer bemegy a vízbe, és a hal ott várja, hogy rátaposson. Érzek abban valamiféle szándékosságot, hogy a munkálatok leállítása után két héttel döglött halakat találnak ott”.

Fotók: Facebook/CAPDD