Mindenkit nehéz helyzetbe hoz az építőanyag-árak növekedése

BN-összeállítás

A 2021/15. számú kormányhatározat az építőanyagok árának kiigazítását teszi lehetővé, ami nagy gondot okozhat a nagyváradi önkormányzatnak. Jelenleg még folynak a számítások, de az új helyzet akár 12 millió euróval is megnövelheti a város beruházási költségvetését – nyilatkozta Florin Birta polgármester. A probléma eredete a koronavírus világjárványban keresendő, hiszen a nagy építkezési vállalatok attól való félelmükben, hogy egy újabb lezárás miatt építőanyagok nélkül maradnak, és nem tudják folytatni munkálataikat, előre be akarták szerezni ezeket az anyagokat. A hatalmas kereslet viszont árrobbanáshoz vezetett. A Román Építőipari Vállalatok Szövetsége már a nyáron jelezte a kormánynak, hogy lépjen közbe, különben a cégek nem tudják majd teljesíteni felvállalt munkálataikat. Az érdekvédelmi szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy az acél ára hetven, a polietiléné negyven, a fáé húsz százalékkal nőtt, a cement ára pedig tíz százalékkal emelkedett, és ha ez még nem lenne elég, az üzemanyagok ára is nőtt 34 százalékkal az elmúlt év első harmadában. Miután az építőipari vállalatok a munkálatok leállításával fenyegettek, a kormány elfogadta a 2021/15. számú határozatot, mely megengedi azt, hogy a folyó munkálatok szerződéseiben aktualizálják a nyersanyagok árait az Országos Statisztikai Hivatal által havonta közölt adatok alapján. Cseke Attila fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, hogy enélkül az intézkedés nélkül fennállna az a veszély, hogy az országban folyó közmunkálatok – iskolák, kórházak, közműhálózatok stb. építése – félbemaradnak. A határozat szeptember 3-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és az építőipari vállalatoknak ettől a dátumtól számított tizenöt napjuk volt arra, hogy kérjék a munkálatok nyersanyag-költségeinek a kiigazítását. A módosítás csak az önkormányzatok és az állam által, illetve uniós forrásokból finanszírozott munkálatok esetében lehetséges, kizárólag az építőanyagok árára vonatkozóan.

Nem elég nagy emelés

Az építőipari vállalkozások természetesen örülnek ennek a fejleménynek, bár ők úgy kalkulálnak, hogy ez az intézkedés is csak arra elég, hogy a veszteségeiket csökkentsék, profitról már álmodni sem mernek. „Ahogy számoltunk, ez az intézkedés mintegy tizenkét százalékos építőanyagár-kiigazítást tesz lehetővé. Ez, ha nem is jelent profitot, de legalább csökkenti a veszteségeket” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Marius Ionaşcu, az Abed Nego cég tulajdonosa. Egy lapunknak nyilatkozó másik építőipari cég neve elhallgatását kérő szakembere is azt mondta, hogy az árkiigazítás arra jó, hogy a vállalatnak nem lesz akkora a vesztesége a munkálatok elvégzése után. „Az árkiigazítás mintegy 12 százalékos növelést jelent, de ha azt nézzük, hogy a fa ára 800–900 lejről 1800 lejre ment fel, a vas kilónkénti ára 2,90 lejről 4,85-re, ez mind több mint tizenkét százalékos árnövekedés, úgyhogy az a tizenkét százalék azt jelenti, hogy azt a pénzt nem veszítjük el” – mondta, hozzátéve, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak az építőipari vállalatok, és ez a helyzet hosszabb távon nem fenntartható.

Túl nagy emelés

A másik oldalon állnak viszont a munkálatokat megrendelő önkormányzatok, melyeknek ez az intézkedés minimum tíz százalékos költségemelkedést jelen. „A 300 millió lejes beruházási költségvetésünkhöz, ha hozzáadunk tizenegy százalékos költségemelést, amennyivel mi számolunk, akkor az plusz 33 millió lej kiadást jelent. Remélem, nem jutunk idáig, mert a mi munkálataink meglehetősen előrehaladott állapotban vannak, és már csak keveset kell fizetni értük” – mondta Mircea Mălan, a Bihar Megyei Tanács alelnöke. Még jobban aggódik viszont Florin Birta, Nagyvárad polgármestere, hiszen a város 485 millió lejt kell még kifizessen 150 folyamatban lévő munkálatra. „A mi számításaink 63 millió lejes többletkiadást vetítenek előre. Ebből 24,5 millió lejt a város költségvetéséből kell fedezni, mert utcafelújításokról van szó, másfél millió lejt fizet az állam a Fűtés és kényelem programra, a többi 37 millió lej pedig az európai uniós alapokból finanszírozott projektjeink költségeinek fedezésére kell majd” – nyilatkozta a Bihoreanulnak Birta. Az uniós finanszírozási szabályozás ugyanis az, hogy a már megkötött szerződéseket nem lehet uniós forrásokból kiegészíteni, tehát minden többletköltséget a pályázó kell álljon. „Reméljük, hogy az uniós finanszírozású projektjeinket kiegészítik a központi költségvetésből, különben a város beruházási költségvetésének negyven százalékát mi kell erre fordítsuk” – fogalmazta meg Florin Birta.