José Carreras hangja zengett Nagyvárad központjában

Pap István

Rég nem látott rangos komolyzenei makroeseményként könyvelhettük el José Carreras hétfő esti váradi fellépését, amelyen a nagyváradi filharmonikusok muzsikáltak David Gimenez karmester vezényletével, és amelyen közreműködött Laura Bretan fiatal szopránénekesnő is. Az idő is nagyon kellemes volt, a közönség ritkán látott nagy számban gyűlt össze a komolyzenei hangversenyre. Mondhatni telt ház volt a Szent László téren, hisz nemcsak a jegyet váltó közönség számára kialakított nézőtér telt meg, de több száz „potyás” is álldogált a nézőteret elzáró fémkerítéseken kívül, hogy onnan élvezzék korunk egyik leghíresebb operaénekesének a koncertjét, és a téren lévő patinás épületek egyes erkélyein is ott ültek és figyeltek a magukat operapáholyban érző szerencsések. Úgyhogy minden adott volt egy remek hangulatú estéhez.

A program

Ahogy az ilyesfajta koncerteken lenni szokott, a műsor zenekari nyitánnyal kezdődött: filharmonikusaink Georges Bizet Az Arles-i lány című színpadi kísérőzene 2. szvitjéből adták elő a negyedik, Farandole tételt, és ez a lendületes muzsika azonnal meg is teremtette a kellemes alaphangulatot. Ezt követően vonult a színpadra José Carreras és énekelte el a L’ultima canzone című romantikus dalt, Francesco P. Tosti kompozícióját. Utána következett Laura Bretan, aki zongorakísérettel adta elő Franz Schubert Ave Maria-ját. Újabb két szólóének után (Carreras Gaetano E. Pennino Pecché című alkotását, Bretan pedig Puccini Bohéméletéből Musetta II. felvonásbeli keringőjét énekelte) következett az első duett: Henri Mancini slágerét, a Moon Rivert adták elő, majd ismét Carreras lépett színpadra, hogy megszólaltassa a La Mancha lovagja című musicalből a The Impossible Dream című dalt. Ezután újabb zenekari mű csendült fel: Sosztakovics 2. jazz-szvitjéből a Keringő tétel, amit népszerű, bár nálunk talán kevésbé ismert olasz dalok követtek (Serenata sincera, Passione, Nella fantasia, Musica proibita, Non ti scordar di me – ez utóbbit duett volt). Az olasz dalcsokrot egy zenekari kompozíció osztotta ketté: Geronimo Gimenez Luis Alonso házassága című zarzuelájának népszerű Intermezzóját szólaltatták meg filharmonikusaink.

A koncert

Tisztában vagyok vele, hogy az ilyen egyveleg koncertek úgy szoktak lezajlani, hogy minden előadott zenei betét után levonulnak a szólisták, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy meglehetősen vontatott volt így a műsor, hiszen minden egyes énekszám utáni le- és bevonuláskor megtapsoltuk a művészeket, és az is többször előfordult, hogy a levonulás után hosszú másodpercekig nem jött vissza senki a színpadra. De a kevéssé gördülékeny lebonyolítás ellenére is hamar elrepült az idő, és meglepődve láttuk, hogy alig hetvenöt perc elteltével a szervezők virágcsokrokat adnak át az énekeseknek, jelezve, hogy ezzel vége a koncertnek. Szerencsére az előadók nem készültek még hazamenni, és nem kevesebb, mint hat ráadást játszottak, de még ennél is több dallal készültek. Ezt abból lehetett sejteni, hogy a ráadásban David Gimenez minden egyes kivonuláskor jelzett a zenekarnak egy-egy számot, ezzel adva tudtukra azt, hogy a listáról mely kompozíciót kell eljátszani. A ráadásszámok közül a José Carreras által előadott Granada című slágernek és a legutolsóként elénekelt, Amigos para siempre című duettnek volt a legnagyobb sikere, ami után már nyugodt szívvel hagyhatta el a tömeg a főteret.

Az előadók

A váradi közönség megelégedéssel nyugtázhatta, hogy a hetvenöt éves José Carreras hangja még ma is tisztán szól, noha nyilván nem olyan erőteljes már, mint volt a fénykorában, és a hangszíne sem olyan egyedien csengő már. Mindazonáltal igazi, nagy formátumú művész ő, aki hetven fölött is igényes, komoly előadói teljesítményre képes. A Chicagoban született Laura Bretan feltörekvő tehetség, aki 2016-ban bejutott az America’s Got Talent tehetségkutató verseny döntőjébe, és ugyanabban az évben itthon megnyerte a Românii au talent tehetségkutatót. Hétfő este az itteni közönségnek is bebizonyította azt, hogy nagy tehetségű énekes. Én az ő mostani produkcióját kissé túl melodramatikusnak és szenvelgőnek éreztem, ha sikerül levetkőznie ezeket a zavaró manírokat, akkor nemzetközileg jegyzett művésszé nőheti ki magát.

Az együttes

Az est főszereplője természetesen José Carreras volt, de emeljük ki azt is, hogy a nagyváradi filharmonikusok nagyszerűen látták el a feladatukat David Gimenez irányítása alatt, a hosszú évek összeszokottsága most (is) megmutatta fontosságát. Ez a koncert a kétkedőket is meggyőzhette arról, hogy oda lehet engedni ezt az együttest olyan világhírű művészek mellé is, mint José Carreras.