Miért gyilkoljuk továbbra is a kígyókat?

BN-összeállítás

Sos Tibor, a Milvus Csoport herpetológus szakértője szerint évente több ezer kígyót pusztítanak el Romániában. A kígyókhoz hasonló lábatlan gyík is járulékos veszteségként számolható az áldozatokhoz. Ha pedig hozzáadjuk az országutakon elgázolt kígyók számát, akkor a szám több tízezerre emelkedik. A kígyók fontos elemei a szárazföldi és vízi ökoszisztémáknak. Rágcsálókat, kétéltűeket fogyasztanak, őket pedig más fajok, főleg madarak (gólyák, gémek, kócsagok, sasok, baglyok) eszik meg.

Ofiofóbiának hívják a kígyóktól való félelmet, iszonyt. Egy nemzetközi neurobiológus kutatócsoport vizsgálatai alapján kiderült, hogy a kígyók jelentette veszély befolyásolta a főemlősök és az ember agyának evolúcióját. A kígyók azonban már régen nem képviselik azt a fenyegetést, mint évezredekkel ezelőtt. Az iszony legyőzhető neveléssel és gyakorlással. Ha többet tudunk a kígyókról, talán feloldhatjuk a népi hiedelem és vallás által is felerősített ellenszenvet, áll a Milvus csoport közleményében.

Mit tegyünk, ha kígyóval találkozunk?

Őrizzük meg nyugalmunkat és ne zavarjuk. Ha így teszünk, csendben figyelhetjük viselkedését. Ha kíváncsiak vagyunk a fajra, fotózzuk le (közelítsünk rá 2–3 méter távolságból, ez már elegendő a meghatározáshoz) és postázzuk a fotót a Herping Romania csoportba. Gyorsan választ kaphatunk a szakértőktől. Lépjünk pár lépést hátra, és hagyjuk útjára menni a kígyót.

A törvényi háttér

A kígyók védett állatok, az európai (Élőhelyvédelmi Irányelv) és a romániai (2007/57-es kormányhatározat és a 2011/49-es törvény) törvénykezés értelmében. Az említett jogi dokumentumok mellékletében felsorolt fajok begyűjtése, elpusztítása 3 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy 3000–60.000 lejes bírsággal büntethető. Más országokban a büntetés még szigorúbb lehet. Például ez év februárjától Franciaországban a kígyók kínzása vagy megölése akár 3 év börtönnel vagy 150.000 euró bírsággal sújtható. A romániai, kígyóknak alkalmas élőhelyek a világ több országához hasonlóan leromlottak, feldarabolódtak vagy megszűntek. Az emberi települések terjedésével elkerülhetetlen a kígyókkal való időszakos találkozás háztáji környezetben. Ezek a fajok rendszerint ártalmatlanok, ráadásul segítenek kordában tartani a túlszaporodott rágcsáló állományokat. Ha pedig kint a természetben futunk össze viperákkal, jusson eszünkbe, hogy védett állatok, és morális kötelezettségünk ezt érvényben tartani.

Kígyók Nagyvárad környékén

A törékenygyík (Anguis colchia) ártalmatlan gyíkfajunk. Csillogó barnás, vöröses alapszíne van, mozgatható szemhéjjal rendelkezik (a kígyóknál átlátszó, összenőtt szemhéj van). Napos, cserjés, nedves réteken lelhető fel, földigiliszta- és csigafogyasztó. A vízisikló (Natrix natrix) ártalmatlan, sárga és fekete fülsávja, sötét alapszíne van. Kerek pupillával, fehér-fekete foltos hasoldallal rendelkezik. Vízi környezetben él, főleg kétéltűeket, békát, gőtét fogyaszt. A kockás sikló (Natrix tessellata) szintén ártalmatlan, váltakozó, sötét foltokat visel. Kerek pupillája körül világos gyűrű figyelhető meg. Fehér/sárga-fekete foltos hasoldallal rendelkezik, főleg vízi környezetben él, halat, néha kétéltűeket fogyaszt. A rézsikló (Coronella austriaca) ártalmatlan, barna orr-fültájékot összekötő sávval, barnás, vöröses alapszínnel rendelkezik. Kerek pupillája van, napos, cserjés domboldalakon él, főleg hüllőkkel és kisemlősökkel táplálkozik. A keresztes vipera (Vipera berus) mérges kígyófaj, sötét, hegyes szélű cikk-cakkos sávval, fényben függőleges pupillával rendelkezik. Hegyvidéki réteken, tisztásokon él, de lehúzódhat a hidegebb völgyekbe is. Főleg kisemlősökkel és hüllőkkel táplálkozik.