Kötelező az egyéni hőfogyasztás-mérés

Pap István

A jogszabály értelmében akár ezer lej bírságot is kaphat az, akinél nincs fűtésmérő berendezés rászerelve a fűtőtestekre. Először tizenöt évvel ezelőtt, a 2006/325. számú törvény kötelezte a lakókat arra, hogy fűtési költségmegosztókat szereljenek a fűtőtestekre. Ezt az előírást átvette a 2014/121. számú törvény is, mely határidőt is megadott, ameddig ezek a szerkezetek mindenkinél be kell legyenek szerelve. Ez a határidő 2016 vége volt, de nem volt foganatja a jogszabálynak. Jelenleg a statisztikák szerint a romániai lakásoknak kevesebb mint a fele van ellátva ilyen fűtési költségelosztó berendezésekkel. A legújabb, 2021/196. számú törvény szerint azok, akik az idei év december 31-ig nem szerelik be a fűtési költségmegosztó berendezéseket, 500–1000 lej közötti bírságra számíthatnak. Ugyanez a törvény megtiltja a szolgáltatóknak azt, hogy bármilyen indokra hivatkozva leállítsák a fűtést a téli időszakban, vagy hogy beszüntessék a szolgáltatást azokban a lakásokban, melyek lakói hosszabb ideje nem fizették a fűtésdíjat. A törvény megtiltja a fogyasztóknak, hogy kiköttessék lakásukat a távhőhálózatból, ugyanakkor 19-ről öt százalékra csökkenti a lakossági távhőszolgáltatás áfáját.

Nehézségek

Dan Crețu, a Nagyváradi Hőszolgáltató Vállalat kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta, hogy Váradon lehetetlen teljesíteni a törvényben megfogalmazott célkitűzést, mármint azt, hogy az év végéig minden lakásban minden fűtőtesten legyen fűtési költségmegosztó berendezés. Mint elmondta, jelenleg a városban 68 ezer tömbházlakás van, ezek közül mintegy négyezerben van beszerelve ilyen mérőműszer, vagyis ha átlagban két és fél szobás lakásokkal számolunk, akkor körülbelül 150 ezer berendezést kellene beszerelni, ha pedig a konyhákat is ide számítjuk, akkor már körülbelül 210 ezer fűtési költségmegosztóról beszélünk. „Ki fog 210 ezer berendezést beszerelni kevesebb mint fél év alatt?” – tette fel a retorikus kérdést Dan Crețu. Az igazgató elmondta, hogy az elmúlt évek során sokan leszerelték ezeket a berendezéseket, ugyanis működtetésük csak azoknak érte meg, akik nem laktak a lakásban, és letekerték a fűtést, hogy minél kevesebb fűtésdíjat fizessenek. Ez azonban a tömbház hőháztartásában jelent gondot, főként azoknak a tömbházaknak az esetében, amelyek nincsenek jól leszigetelve, hiszen egy fűtetlen lakás miatt a mellette lévő többi lakás is lehűl. Ráadásul Nagyváradon a lakásoknak mintegy harminc százaléka üresen áll, ugyanis a tulajdonosok külföldön vannak vagy beruházási célból vásároltak lakásokat, mondta ezt már Stănel Necula, a Hőszolgáltató vállalat korábbi igazgatója, jelenleg a vállalat stratégiai és energiahatékonysági osztályának a vezetője. Ezért a megoldást az jelentené, ha minden lakás tulajdonosa vagy lakója fizetne egy adott mennyiségű hőenergia fogyasztást, függetlenül attól, hogy lakik-e valaki a lakásban, vagy sem. Ezt úgy lehetne megoldani, ha nem lehetne teljesen elzárni a hőszabályozókat, vagy ha a tömbház fűtési költségeinek ötven százalékát egyenlő mértékben osztanák szét a lakások között, és a másik felét fizetnék a lakók a fűtési költségmegosztó berendezés adatai alapján. Vagyis azok után a lakások után is fizetnék a tulajdonosok a fűtésköltségeknek minimum ötven százalékát, amelyekben nem lakik senki. Necula szerint más országokban működik ez a rendszer, és Romániában is be kellene vezetni, máskülönben ezzel a törvénnyel „nem oldódik meg semmi” – jelezte.