Városépítészet Nagyváradon ma és holnap

Pap István

Három kérdés körül csoportosult a keddi építészeti városrendezési fórum, melynek meghívottjai Pafka Ernő és Emődi Tamás építészek, valamint Adriana Lipoveanu, a nagyváradi főépítészi hivatal igazgatóhelyettese voltak, a moderátori szerepet pedig a mérnök végzettségű Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke töltötte be. Csomortányi István először aziránt érdeklődött, hogy mi a magyarázata annak, hogy az itt lakók másképp ítélik meg a város fejlődését, mint azok, akik látogatóba jönnek Nagyváradra. A vendégek egyetértettek abban, hogy a város fejlesztésének a kulcsát a nemzetközi források jelentik, ebből sikerült megvalósítani a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, illetve az is tény, hogy az építkezésekkel járó kellemetlenségeket az itt lakók szenvedik el, míg az ide látogatók már csak a befejezett beruházásokat látják, ezért is sokkal kedvezőbb az a kép, amit az utóbbiak kialakítanak magukban Nagyváradról.

Fontos az utcakép

A következő moderátori kérdés a belvárosi átalakításokra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban Emődi Tamás elmondta, hogy az önkormányzat többletadóztatással szerez bevételeket többek között a belvárosi ingatlanok felújításának az ösztönzésére, de nem méri fel ennek a szociális következményeit. Hozzátette, hogy nagy hangsúlyt fektet mindenki a kiemelt műemléképületekre, ezzel szemben sokkal kevesebb hangsúly esik az általános utcaképre, holott Nagyváradnak viszonylag egységes utcaképe van, amit rendre megtörnek a puszta profitmaximizálást célzó ingatlanberuházások, amelyeknek semmi közük a közjóléthez. Pafka Ernő elmondta: nagy kár az, hogy gyakorlatilag mindegyik ipari műemlék jellegű épületet lebontották a városban, míg más épületek – a huszárlaktanya és a lovarda például – a hanyagságnak és a közönynek esnek áldozatul. Adriana Lipoveanu ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a belváros védelmét nagyban fogja szolgálni, ha elfogadják majd a belvárosra érvényes Övezeti Városrendezési Tervet, ami megrekedt a közvita fázisban. Végezetül arra kérte a moderátor a szakembereket, hogy mondják el, szerintük milyen lesz Nagyvárad tíz-húsz év múlva. Adriana Lipoveanu nem lépett át a fantázia birodalmába, hanem a már meglévő terveket és létező elképzeléseket sorolta fel. Említést tett az új labdarúgó stadionról, egy új kiállítási központ építéséről, a Szálka parki botanikus kertről és élményparkról, valamint egy húsz emeletesre tervezett épületről is a volt Mecord gyár helyén. De hogy mindebből mi valósul meg, az nagyban függ majd a gazdasági helyzettől, illetve nagy hangsúlyt fog kapni a jövőben az újrahasznosítható energia is, tette hozzá.

Mi ne legyen

Emődi Tamás nem arról beszélt, ami lesz, hanem arról, hogy mit szeretne, ha nem lenne a jövőben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanfejlesztők a belvárosban vadásznak telkekre, és már most is vannak példák arra, hogy az Úri (Ciorogariu), a Körös (Vladimirescu), a Kapucinus (Moșoiu) stb. utcákon gyakorlatilag tömbházakat ejtőernyőznek be a védett városközpontba. „Sérelmesnek találom, hogy városháza megnyilvánulásaiban is úgy szerepelnek ezek, mint fejlesztések, holott közük nincs a városfejlesztéshez, hiszen fittyet hánynak a zöldövezeti igényre, a környezetükre, mert többnyire kertvárosias részeken építenek tömbházakat. Valamennyire igyekeznek szemmel tartani a városrendezési tervet, de ez csak a homlokzati részre vonatkozik, hátul szörnyűségek zajlanak: zsebkendőnyi belső udvart hagynak, az első két szinten lakók rosszabb körülmények között laknak, mint a régi tömbházak lakói, ráadásul ezek a tömbházak a környező telkek komfortszintjét is tönkreteszik. Szeretném, ha ez a jelenség eltűnne, de sajnos gyarapodni fog. Megvannak hozzá a zsoldos tervezők, és megvan a politikai hátsó kapu is” – fogalmazott Emődi Tamás. Arról is beszélt, hogy Velencét is kinézték maguknak az ingatlanbefektetők, ennek látható jele, hogy elkezdtek épülni az előírásoknak nem megfelelő épületek, illetve megvan a veszélye annak is, hogy gyakorlatilag körbebástyázzák majd a várat épületekkel. Pafka Ernő arra hívta fel a figyelmet, hogy folytatódni fognak a városban a nagyszabású infrastrukturális beruházások, a sétalóövezet, valamint a zöldövezetek bővítése.

Kérdések

A közönség soraiból is számos felvetés hangzott el, melyekre többé-kevésbé válaszoltak a meghívottak. Felszólalt Tőkés László is, aki elmondta, hogy a műemléképületeket valóban szépen felújították, viszont gombamód szaporodnak a rút tömbháznegyedek és az újonnan épült lakóházak is nélkülöznek minden esztétikai szempontot. Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője azt tette szóvá, hogy sok régi épületről eltűntek az értékes kovácsoltvas kapuk, egy másik felszólaló pedig azt nehezményezte, hogy minden felújítási munkálat fakivágásokkal kezdődik. Az eredetileg egy órásra tervezett fórum végül két órán át tartott.