Nagy Miklós polgármester: Egy hangon beszél önkormányzat, iskola, egyház és civil szféra

Ciucur Losonczi Antonius

– Milyen tervei vannak a szalárdi önkormányzatnak, hány pályázat van folyamatban?

– Közel húsz pályázatunk van, különböző fázisban vagy formában. Mikor tervekről beszélnek a politikusok, sokan félreértik őket, és legyintenek, hogy á, ezek úgyis csak álmok. Le kell ezért szögezni: mikor mi, mint szalárdi önkormányzat, sikeres projektekről beszélünk, akkor ezeket már megnyertük, nem csupán papíron létező tervekről van szó. Nemcsak egyszerű elképzelések, hanem már megvannak a megvalósításokhoz szükséges engedélyek, véleményezések, hatástanulmányok, konkrét dokumentációk.

A Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) keretében, illetve a Vidéki Beruházás-finanszírozási Ügynökségnél (AFIR) és az Országos Befektetési Társaságnál (CNI) is vannak benyújtott pályázataink.

– A legtöbb vidéki településen gondot okoz a fiataloknak az elvándorlása, akik a jobb megélhetés reményében elhagyják a szülőföldjüket. Szalárdon mit tesznek ennek megakadályozása érdekében?

– Én annak a híve vagyok, hogy kis lépéseken múlnak a nagy dolgok. Szerintem az, hogy egy adott településen mennyire maradnak meg helyben a fiatalok, nagymértékben függ attól, hogy milyen színvonalú az oktatás. Egy település úgymond névjegykártyájának fontos eleme az, hogy miként néz ki az iskolája. Ezért nekem mint polgármesternek, és a velem együtt dolgozó csapatnak mindig prioritást jelentett a gyermekeknek és az oktatásnak a támogatása. Felkínálunk valamit a fiataloknak azért cserébe, hogy ne vándoroljanak ki. Nem utólag csodálkozunk azon, és tesszük fel magunknak a kérdést, hogy vajon miért mentek el külföldre? Ezért pályáztunk az ANL-programra, sikerrel, így 27 lakás épült Szalárdon, s ugyanennyi család lakik ezekben. Ezenkívül az önkormányzatnak van egy nyolc lakrészes ingatlana, ami a sajátunk, illetve kiadtunk ingyen több száz házhelyet fiataloknak, akik vállalták, hogy elkezdik az építkezést egy éven belül, s helyben maradnak.

– Ez a születendő gyermekek számában is megmutatkozik?

– Az előbb említett intézkedéseknek már látszanak az eredményeik, hiszen az óvodai helyekért szinte „közelharcot kell vívni”. Örülünk annak, hogy működik egy háromcsoportos napközink, és hosszú távon dolgozunk azért, hogy tudjunk egy új iskolát építeni. Eddig minden mandátumomban, az RMDSZ hathatós segítségével, mindig tudtunk egy-egy iskolaszárnyat korszerűsíteni, vagy újat építeni. Ez Hegyközszentimrén, Hodoson és Szalárdon is megtörtént. Jelenleg Szalárdon van a legnagyobb gond, mivel amikor a gyermekek kinőnek az óvodás korból, már nincs hova elhelyezni őket a meglévő régi épületben. Emiatt nekünk pályáznunk kellett, pénzforrásokat szerezni. Nagy problémát okozott ugyanis korábban, hogy a szalárdi központi iskolaépületben együtt voltak az elemisták az V–VIII. osztályosokkal. Megpróbáltuk ezért úgy átszervezni a foglalkozásokat, hogy egy udvaron belül, védve legyenek az óvodások és az elemisták. Ezt gondoltuk tovább, és azt mondtuk: mi mindenképp egy olyan iskolarészt szeretnénk, ahol együtt lennének biztonságban és modern körülmények között az óvodából kinőtt, és a nagy épületből áthozott gyerekek.

– Hogyan oldják meg a gyerekek ellátását, étkeztetését?

– Állítom, hogy sokszor a tej-kifli program nem igazán hatásos. A kormány, illetve a megyei tanács rengeteg pénzt elpazarol, miközben rossz minőségű áruk jönnek valahonnan. Mi azt mondtuk: szeretnénk egy tál meleg ételt adni minden iskolásnak, s ezzel tulajdonképpen az iskolaelhagyás jelenségét is fel tudjuk számolni. Sajnos sokan vannak, akik nem állnak úgy anyagilag, hogy naponta hozzá tudjanak jutni egy tál meleg ételhez. Ugyanannyi pénzből, illetve nem kerülne sokkal drágábba, mint a tej-kifli, meg tudnánk ezt oldani. Erre a célra terveztünk egy épületet, és meg is nyertük a Regionális Operatív Program vonatkozó kiírását. A beruházás 1,5 millió euróba kerül, és idén tavasszal el is kezdődnek az építkezési munkálatok, reméljük, gyorsan lebonyolódik a közbeszerzési eljárás. Az alagsorban konyha és menza lesz. Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, hiszen nagyon sok testvértelepülésünk van külföldön, ahol ez már működik.

– Milyen infrastrukturális jellegű beruházásra lehet számítani a községben?

– Többfajta infrastrukturális jellegű beruházást is terveztünk. Amúgy is egy agrárcentrum vagyunk, illetve a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Bihar megyei elnökeként nekem különösen fontos a vidéken élők támogatása, az, hogy tudják értékesíteni a termékeiket. Zászlósprojektként egy fedett piacot akarunk létesíteni. Itt lennének a helyi termelők és vállalkozások a hét minden napján. Lenne egy kinti és egy benti rész, parkoló és egy kisebb hűtőház a termékek tárolására. Elkészült a pályázatunk egy olyan sportpálya kialakítására, mely 500 férőhelyes lelátóval rendelkezne, öltözővel, zuhanyzóval. A már említett ANL-program keretében további 36 lakást szeretnénk építeni – megszületett a vonatkozó tanácsi határozat, felparcelláztuk a telket, a CNI jóváhagyta a befektetést. Látszik az eredménye annak, hogy RMDSZ-es irányítás alatt van a fejlesztési és közigazgatási minisztérium. Tavaly ősszel átadtunk egy új háziorvosi és fogászati rendelőt – örülünk annak, hogy ezáltal az egészségügyben is „nyomot” hagytunk.

– A közműhálózatok milyen állapotban vannak?

– Lépéseket tettünk a földgázhálózat bővítése érdekében, valamint öt olyan pályázatunk is van, melyeknek tárgya az útkorszerűsítés. Második ütemben a víz- és csatornarendszert is kiterjesztenénk 2022 végéig, a rácsatlakozás lehetőségét felkínálva az érintett lakosok számára. Az elmúlt év folyamán ugyanakkor sikerült az utcai világítást is korszerűsíteni, aminek köszönhetően a közbiztonság is javult. Utóbbihoz a rendszeresen járőröző önkéntes polgárőrség működése is hozzájárul. Összekötő utakat is építettünk más községekkel azért, hogy Szalárd ne legyen többé zsáktelepülés, hanem inkább a kistérség központjaként gondoljon rá mindenki.

Jóvá lett hagyva egy új községházának az építése – erre azért van szükség, hogy korszerű körülmények közt tudjuk kiszolgálni a lakosságot, illetve lesz itt külön tanács- és házasságkötő terem is.

– Szellemi táplálék gyanánt mit kínál a községvezetés a település lakói számára?

– Támogatjuk a kultúrát és a hagyományőrzést is. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően tájházat fogunk nyitni, mivel arra törekszünk, hogy a felnövekvő nemzedékek ismerjék a gyökereiket. Lelkes támogatóink tárgyakat, eszközöket ajánlottak fel, melyeket nemcsak nézni, hanem használni is lehet majd. A szalárdi kultúrotthon felújítása is megtörténik, ez is jóvá lett hagyva. Felkaroltuk a civil szervezeteket is, kiváló ezekkel az együttműködés, akárcsak az egyházakkal. Egy hangon beszél tehát az önkormányzat, az iskola, az egyház és a civil társadalom, közösen építjük a jövőt, melynek alakulása sokszor egy-egy döntésen múlik.