Aggódnak a Körös-partért a civilek

Pap István

A Sebes-Körös jobb partja a nagyváradi Baross (Dacia) és a Szent László híd között azon kevés partszakaszok egyike, amelyik még nincs beépítve, de úgy tűnik, hogy hamarosan bicikliút épül oda. Hét nagyváradi környezetvédelmi civil szervezet nyílt levelet fogalmazott meg a nagyváradi önkormányzathoz és a Körösök Vízügyi Igazgatóságához címezve, amelyben aggodalmukat fejezik ki a projekttel kapcsolatban. Történik ez azok után, hogy Florin Budea, az egyik aláíró szervezet elnöke hetekkel ezelőtt két alkalommal is adatigénylési kérelemmel fordult a polgármesteri hivatal műszaki igazgatóságához az ott már megkezdett munkálatokkal kapcsolatban, „de egy olyan választ kaptam, hogy munkálatokat végeznek bizonyos más projektek kapcsán, majd a Körösök Vízügyi Igazgatósághoz irányítottak, ahol valamivel udvariasabb hangnemben, de hasonlóan semmitmondó választ kaptam” – idézte fel az előzményeket Florin Budea. Ő jelezte a műszaki igazgatóságnak azt is, hogy 2006 óta érvényben van egy egyezmény a környezetvédő civil szervezetek és a polgármesteri hivatal között, mely arról szól, hogy a Sebes-Körösnek azon a szakaszán a város már nem végez több munkálatot. „A műszaki igazgatóságról azt a választ kaptam, hogy az egyezményt a várossal és nem a műszaki igazgatósággal kötötték meg” – tolmácsolta Budea a meglehetősen furcsa választ, hiszen a műszaki igazgatóság a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó intézmény, tehát a hivatal egyezményei az igazgatóság számára is kötelező érvényűek. A civil szervezet elnöke elmondta, hogy különböző forrásokból olyan információk jutottak el hozzá, miszerint akár harminc fát is kivághatnak ott.

Nyílt levél

Mindezen előzmények után fogalmazta meg nyílt levelét a hét civil szervezet, melyben azt írják, hogy mindeddig sem a polgármesteri hivatal, sem a Körösök Vízügyi Igazgatósága nem kezelte egységes egészként a Körös-partot, ehelyett apránként szinte mindenhol beépítették, anélkül, hogy ezeknek a munkálatoknak a hosszú távú következményeit figyelembe vették volna. „Ma vannak a Sebes-Körösnek partszakaszai, amelyek teljesen antropizáltak (emberi tevékenység nyomán befolyásolt és megváltoztatott, ökoszisztéma – szerk. megj.) , és vannak még kis szakaszok, ahol a vízfolyás kvázi természetes állapotában maradt meg. Egy bicikliút vagy egy sétány építése a jobb parton a Dacia és a Ferdinand (Szent László híd – szerk. megj.) híd között, egy természeti szempontból jól megőrződött övezetben (...) antropizálná az utolsó természetes övezetet is a város központjában” – fogalmaznak. A környezetvédők azt ajánlják, hogy az illetékesek gondolják újra a tervet, a civilek pedig vállalják azt, hogy segítenek megtalálni a legjobb, a 21. század elvárásainak is megfelelő megoldást. .

A folyópartok mindenhol az országban a területi illetékes szakhatóságok tulajdonát képezik, a Sebes-Körös partjai a Körösök Vízügyi Igazgatóságának (ABA Crilșuri) a tulajdonában vannak. Pásztor Sándor, ennek az intézménynek a műszaki igazgatója, a Bihar Megyei Tanács korábbi elnöke portálunknak elmondta, hogy a nagyváradi önkormányzatnak valóban van egy projektje arról, hogy bicikliutat építsen ki a Baross hídtól a Szent László hídig. Jelenleg egy rámpa, lényegében egy kerékpár lehajtó építése zajlik a Baross híd közelében ott, ahol véget ér a támfal, míg magának a bicikliútnak az építési dokumentációja a vízügyi igazgatóságnál van elbírálás alatt. A műszaki igazgató elmondta, hogy a lehajtó építése miatt három fát kell majd kivágni, de a bicikliút kiépítése nem jár majd fakivágással, ugyanis az nem egyenes út lesz, hanem a fák között fog kacskaringózni. „Az nem az én dolgom, hogy véleményezzem azt, hogy erre a munkálatra mekkora szükség van, de azt tudom, hogy jó pár évvel ezelőtt, még megyei tanácselnöki mandátumom előtt én hagytam jóvá (a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatójaként – szerk. megj.) a jobb part rehabilitációját, és átvittem azt az akaratomat, hogy az az oldal érintetlen maradjon, tehát ne legyen partkövezés, ne legyen olyan sétány, mint a túlparton, mert akkor úgy nézne ki minden, mint egy csatorna. És ez nagyon jó, mert természeti állapotban megmarad az egész terület” – fejtette ki az igazgató. Arra a kérdésünkre, hogy mi a garancia arra, hogy meg is marad a természeti állapot, ha elkezdenek ott építkezni, Pásztor Sándor leszögezte: „Mi akkor engedélyezzük a tervet, ha teljes mértékben környezetbarát lesz”.

Egyelőre…

Ahhoz képest, hogy a tervek már be is vannak nyújtva engedélyeztetésre a Körösök Vízügyi Igazgatóságához, Marcel Dragoș, a nagyváradi műszaki igazgatóságot is felügyelő alpolgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy a városnak egyelőre semmilyen terve nincs lent a parton, kizárólag csak a rámpa építésén dolgoznak, ami összeköti a Baross híd melletti partszakaszt a Körös part töltésén lévő sétánnyal. „Én nem tudok arról, hogy jelenleg lenne bármilyen terv arról, hogy bicikliút vagy sétány épüljön lent a parton. A támfal után van egy felhajtó, ezen dolgoznak. Mi nem vettük számításba azt, hogy ott a parton bármit is építsünk. Egyelőre.” Marcel Dragoș egyébként arról az egyezményről sem tud semmit, amit annak idején a civil szervezetek kötöttek a várossal.