A világ legfurcsább húsvéti szokásai

Pikó Stefánia

Ha Új-Zélandon bukkannak fel a nyulak, az nem feltétlenül számít olyan örömteli pillanatnak, ugyanis komoly gondot jelentenek a mezőgazdászoknak, tönkreteszik a termést. Az országos szintű probléma miatt, mely a legjellemzőbb az Otago régióban, a húsvéti ünnepkör szokásai közé tartozik a „Nagy húsvéti nyúlvadászat”. Több száz vadász indul ilyenkor útnak, a feladatuk pedig az, hogy a lehető legtöbb nyulat vadásszák le 24 órán belül. A legutóbbi rekord 23.000 nyúl.

Franciaországban jóval békésebben telik az ünneplés. Köztudott, hogy a franciák szeretik a tojásból készült ételeket, és több mint száz módjuk van ennek az egyszerű alapanyagnak a feldolgozására. Ha nem a húsvét, hát mi lehetne jobb alkalom ahhoz, hogy egy hatalmas omlettet süssenek? A húsvéti ünnepekhez hozzátartozik a „Giant Omelette Festival”, amit Bessiéresen szerveznek meg minden évben. A környékbeliek összegyűlnek ilyenkor a főtéren, hogy megnézzék az úgynevezett „Hatalmas Omlett Testvériség”, azaz a séfek munkáját, hogyan készítik el 5000 tojásból és 50 kg sonkából a fokhagymával és hagymával ízesített óriásomlettet. A szokás 1973-ra nyúlik vissza, a helyi sajtóból pedig kiderül, volt olyan év, amikor 15.000 tojásból sütötték meg a hatalmas reggelit, az ennek szentelt fesztiválon pedig 10.000-en vettek részt. Az ételeknél maradva, Lengyelországban, Oroszországban és Szlovéniában szokás „vajjuhot” készíteni, vagyis vajból készítenek kisebb-nagyobb juhszobrokat, melyek a tavasz kezdetét, az újjászületést jelképezik.

A negyedik legnépesebb keresztény országban, és a harmadik legnagyobb katolikus országban, azaz a Fülöp-szigeteken, leegyszerűsítve két véglet van. Vannak olyanok, akik a szabadnapot kihasználva vakációznak egyet a családdal, a vallási fanatikusok pedig keresztre feszítik magukat, eljátszva Jézus halálát, illetve önostorozást hajtanak végre, de hatalmas kereszteket is cipelnek. A keresztre feszítéshez még római katonáknak beöltözött férfiak is segítséget nyújtanak. Ezt a nagyon radikális szokást a katolikus egyház többízben megpróbálta már beszüntetni, és egyáltalán nem támogatja.

Påskekrim – talán a legfurcsább mind közül ez a norvég szokás, mely annyit tesz, hogy húsvéti krimi. Eme skandináv ország lakói a húsvéti ünnepek alatt szívesen vonulnak el egy hegyvidéki házikóba, hogy ott elmerüljenek a krimi műfajában könyveket olvasva, vagy épp filmeket nézve. Ilyenkor még a tévécsatornák is krimit és horrort közvetítenek leginkább.

A csodás Korfu szigetén a húsvéthétfő misével kezdődik, aztán amikor a harangok megszólalnak, 11 óra környékén, az emberek erkélyeikről agyagedényeket dobálnak le – nem ajánlatos ilyenkor az utcán sétálni. Ezt a szokást a korfuiak a velenceiektől „másolták le”, akik az újév első napján szimbolikusan kidobnak az ablakon valami régit. A széttörő edények zajával Jézus feltámadását ünneplik. Érdemes megnézni – és meghallgatni – ezt felvételről. A görögök még egy ennél is veszélyesebb szokással ünnepelnek Chios szigetén, Vrontados városában. Itt két templom található, egymással szemben, egy-egy dombon. A szokás szerint húsvétkor „rakétaháború” indul a „rivális” templomok között, azaz a hívek tűzijáték-párbajt indítanak, a templomok harangtornyait célozva meg. Az esemény alkalmából a templomokat fémlapokkal védik, amolyan páncéllal. A cél, hogy eltalálják a szemben lévő templom harangját, és megszólaltassák azt. Az ünnep másnapján a lövéseket megszámolják a fémlapokon, akit több találat ért, az elvesztette a „csatát”.

„A futó Szűz Mária” felvonulás Dél-Olaszországban, Sulmona városában tekinthető meg húsvétvasárnap. A díszruhákba öltözött hívek azon szentek szobraival vonulnak fel, akik annak idején Jézus feltámadásának hírét vitték el az embereknek. Köztük természetesen Szűz Mária szobrát is körbeviszik, pontosabban körbeszaladnak vele. Mielőtt azonban Máriát megjelenítenék, Szent Péter és Szent János szobrával jelennek meg a főtéren, megállnak a San Filippo Neri templom előtt, majd bekopognak, ott fogadja őket Szűz Mária, akinek elmondják az örömhírt. Mária először nem hisz nekik, így a tér közepéig lassan viszik a szobrot, aztán a szökőkútnál meglátja Jézust, és onnantól szalad hozzá – ezért szaladnak a hívek is a szoborral. Amikor a tér másik végébe érnek a szoborral, fehér galambokat engednek útjukra.