Nem lehet majd tartani, de legalább részletesen ki van dolgozva az idei költségvetés

Pap István

Az idei évi költségvetés részletesen ki van dolgozva és reális pénzügyi-gazdasági sarokszámokra támaszkodik, ezért lényegesen kevesebb költségvetés-kiegészítést kell majd év közben eszközölni, mint akár csak az előző évi költségvetésben, amit már szintén a liberális kormány dolgozott ki, mondta a napokban elfogadott büdzséről dr. Králik Lóránd, a PKE adjunktusa. Felhívta a figyelmet arra, hogy az majd menet közben fog elválni, hogy a 7,16 százalékos költségvetési hiányt lehet-e majd tartani, de az már most látható, hogy a bevételi oldal szokás szerint túl van tervezve. „Tizenöt százalékkal több áfabevételt terveztek, amit túlzottan optimistának tartok, mert egyelőre nincsenek eszközök arra, hogy a Romániában hatalmas, 36 százalékos áfaelkerülést csökkenteni lehessen. Nálunk minden kiskereskedőt köteleztek online kasszagépek vásárlására, csak az a baj, hogy nincs központi online rendszer, és amíg a minisztérium beszerzi a rendszer működtetéséhez szükséges szervereket, az még legalább tíz hónapos eljárás”.

Honnan, miből?

A szakember szerint az is túlzott optimizmusra vall a kormány részéről, hogy a nyereségadóból kilenc százalékkal több bevételre számít, mint a tavaly. „Azzal érvelnek, hogy GDP-arányosan a költségvetés bevételi oldala 32 százalék fölött lesz – ilyen magas nem volt korábban –, csakhogy egyáltalán nem lehet tudni azt, hogy a koronavírus harmadik hulláma mekkora hatással lesz a gazdaságra” – fejtette ki véleményét. Mindenesetre a kormány úgy gondolja, hogy az idei évre előre jelzett 4,31 százalékos gazdasági növekedés a cégek nyereségében is le fog csapódni, illetve a fogyasztás is nagyobb lesz, mint a tavaly.

Reálisabb

A fentinél sokkal reálisabb az önkormányzatokra vonatkozó rész, fogalmazott Králik Lóránd, aki pozitív fejleménynek tartja azt, hogy az állam a szociális ellátási rendszerre lényegesen több forrást juttat az önkormányzatoknak. Igaz, hogy ezzel egy időben kevesebb fejlesztési forrást kapnak, de ez nem akkora érvágás, ugyanis az önkormányzatok eddig sem tudtak több pénzt felhasználni annál, mint amennyit most kapnak, ez is indokolja azt, hogy a korábbi évek nagyobb értékű fejlesztési tételeinek egy része most átkerül a szociális ellátásra. „Eddig az nagyon megtévesztő volt, hogy az állam kevés pénzt juttatott a szociális rendszernek, és menet közben folyamatos költségvetés-kiigazításokkal korrigálta ezt a helyzetet” – fogalmazott Králik Lóránd.

Ki jár jól?

Az elmúlt évi büdzsével összehasonlítva megállapítható, hogy mely minisztériumok, illetve szektorok jártak jobban, illetve rosszabbul az idei költségvetésben. Králik Lóránd elmondta, hogy az Egészségügyi Minisztérium kevesebb pénzt kap, mint a tavaly, de ez annak tudható be, hogy a járvány miatt nagyon sokat kellett költeni az elmúlt évben egészségügyi célokra. Egy kicsivel több pénzt kap az idén az Oktatási Minisztérium, és mivel az online oktatás amúgy is valamivel kevesebb költséggel jár, ezért ez a tárca az idén valószínűleg belefér a most megállapított költségvetésbe. A kisebb tárcák közül jól járt az Energetikai Minisztérium, 24 százalékkal több pénzt kap az idén a Kutatási és Innovációs Minisztérium, továbbá jelentős, 183 százalékos növekedés van a Gazdasági Minisztériumnál, de ennek egyik legfőbb oka az, hogy ez a tárca kezeli a kis- és közepes vállalkozások támogatási programját, ami igen jelentős összeg. Ebből a forrásból támogatják a világjárvány által leginkább sújtott turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokat is. Kilenc százalékos növekedés figyelhető meg a Szállítási Minisztériumnál, mely a tavalyihoz képest 15 százalékkal több beruházást tervez megvalósítani. Jelentős beruházás a Nagyszeben–Pitești autópálya-szakasz megépítése, és be szeretnék fejezni a Lugos–Déva és a Szászsebes–Torda autópálya-szakaszokat. Számunkra örömhír, hogy a bukaresti körgyűrű mellett a nagyváradi építése is prioritásként szerepel a beruházási listán, illetve számítani lehet az észak-erdélyi autópálya építésének a folytatására is. Egy másik nagy beruházás a brăilai Duna-híd megépítése. A vasúti infrastruktúra fejlesztése tekintetében a Brassó–Piski közötti gyorsvasút megépítése a legnagyobb beruházási terv.

Ki jár rosszul?

Úgy tűnhet, hogy épp a Cseke Attila által irányított Fejlesztési Minisztérium járt a legrosszabbul, ugyanis az elmúlt évi záróköltségvetéshez képest ez a tárca az idén 19 százalékkal kevesebb pénzt kapott, de Králik Lóránd hangsúlyozta, hogy tavaly az év elején 5,5 milliárd lejt osztott a kormány ennek a minisztériumnak, mely az idén 7,15 milliárd lejből gazdálkodhat. „Az más kérdés, hogy tavaly év közben a Fejlesztési Minisztérium kapta a legtöbb költségvetés-kiegészítést, és felment a költségvetése majdnem 9 milliárd lejre. Ez azonban az idén is megtörténhet. Nem lehet tudni, hogy a fejlesztési projektek mennyire fognak haladni, ez jórészt az önkormányzatokon fog múlni” – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy a világjárvány közepette tartható-e a most kidolgozott büdzsé, Králik Lóránd kifejtette: ha az országban olyan drasztikus lezárás lesz, mint amilyen például most Magyarországon van, akkor ezt a költségvetést nem lehet tartani, hiszen akkor biztosítani kell a leállás miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok életben tartását. Akkor is nehéz dolga lesz a kormánynak, ha végig marad a mostani gazdasági fél-üzemmód, sőt valószínűleg még akkor is kicsúsznak belőle, ha egy csapásra megszűnne a járvány.

Prognózis

Nemcsak maguk a számadatok, a pénzforrások csoportosítása, hanem a költségvetés mellé készített makrogazdasági előrejelzés is fontos információkat jelez az ország gazdasági állapotáról, mondta Králik Lóránd. Kedvező elem ebben a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés, illetve az, hogy az adósság, bár emelkedni fog, de nem fogja meghaladni a hatvan százalékot, hanem 2024-ig 55 százalékos lesz. Az a tény azonban, hogy a költségvetési hiányt csak 2024-ben viszik le újra GDP-arányosan 3 százalék alá, azt jelzi, hogy a deficit a teljes kormányzati ciklusban eltart, amiből arra lehet következtetni, hogy a kormány nem mer adóreformot felvállalni. Pedig Králik Lóránd szerint szükség lenne erre, mert nagyon kevés az ország saját bevétele, uniós szinten az egyik legkisebb. „A GDP-arányos adóbevétel minimum 34-35 százalék kellene legyen, de mi még csak most érjük el a 32 százalékot. Ez részben amiatt van, mert az országnak gyenge az adóbehajtási képessége, részben pedig azért, mert eleve elég alacsony az adószint” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy egyes területeken adóemelésre lenne szükség. „Nálunk nagyon alacsony, öt százalék az osztalékadó, a vállalati nyereségadó tíz százalék, az áfa az uniós átlagnál egy kicsit alacsonyabb szinten van, és az üzemanyagokra, dohánytermékekre, szeszes italokra kivetett jövedéki adók is még mindig aránylag alacsonyak”.

Speciális nyugdíjak

Az egyetemi oktató végezetül a nyugdíjreform elodázásáról is szót ejtett. A nyugdíjemelést elhalasztotta a kormány, ugyanakkor folyamatosan hirdeti a speciális nyugdíjak eltörlését, de eddig egyelőre csak arra a populista döntésre futotta, hogy eltörölték a legkisebb költségvetési vonzattal járó tételt: a parlamenti képviselők speciális nyugdíját, ami pusztán csepp a tengerben. De például akadnak nyugalmazott bírók, akiknek 70–80 ezer lejes nyugdíjuk van, aztán ott vannak a katonatisztek, rendőrök a titkosszolgálati emberek, az ő speciális nyugdíjuk az igazán nagy költségvetési tétel. Králik Lóránd kifejtette, hogy nem ritka a 40 ezer lejes speciális nyugdíj, miközben Romániában soha nem voltak ekkora fizetések. „Gondoljuk el, hogy az államfői fizetés maximum húszezer lej, ilyen körülmények között ezek a speciális nyugdíjak irreálisak” – fogalmazott végül.