Minden nagyváros megbukott a légszennyezettség-vizsgán

BN-összeállítás

A nem kormányzati szervezet azt vizsgálta, hogy a tizenöt önkormányzat milyen konkrét intézkedéseket hozott az elmúlt két évben a légszennyezettség visszaszorítása érdekében. A végeredmény nem valami kecsegtető, ugyanis egyetlen város sem ért el még öt pontot sem az összesen megszerezhető tízből. A tanulmány készítői öt tényezőt vizsgáltak. Ezek közül kettő arra vonatkozik, hogy milyen gazdasági, illetve adminisztratív eszközöket, intézkedéseket vetettek be az önkormányzatok a légszennyezés csökkentésére, továbbá azt is kutatták, hogy milyen szennyezéscsökkentő viselkedési minták betartására ösztönözték a lakosokat. Vizsgálták azt, hogy milyen infrastruktúra áll rendelkezésre ahhoz, hogy csökkenjen a környezetszennyezés (villamossín-hálózat, kerékpárutak, zöldövezetek), és végül magukat a környezetszennyezési mutatókat is ellenőrizték, konkrétan a levegő szálló por és nitrogén-oxid koncentrációját, valamint a megyében ezer főre eső Diesel-motoros gépkocsik és autóbuszok számát. A maximális tíz pontból egyetlen városnak sem sikerült elérni még ötöt sem. A legjobban Brassó szerepelt, mely 4,8 pontot kapott, majd Galac (4,7), Kolozsvár (4,6) és Jászvásár következik (4,5). Az ötödik helyen található Nagyvárad 4,2 pontos eredménnyel, a hatodik a főváros 4,1 ponttal. A leggyengébbek Konstanca 1,3, Bákó 2,3 és Brăila 2,9 ponttal. A többi vizsgált város (Temesvár, Arad, Ploiești, Craiova, Pitești, Nagyszeben) 3,2–3,9 pont közötti eredményt ért el.

A 2020 decemberi statisztikák azt mutatják, hogy a Romániában közlekedő autók több mint fele tizenöt évesnél öregebb. A tizenötből tizenkét város vásárolt Diesel motoros autóbuszt, noha a Diesel motorok kibocsátása károsítja ez egészséget. Csak nyolc önkormányzat vásárolt az elmúlt két évben elektromos meghajtású tömegközlekedési járműveket, köztük Nagyvárad, három városnak nincs villamos- vagy trolibusz-hálózata. Romániában a járművek fele Diesel motoros. Az első 2018-ban kiadott ranglista óta az látszik, hogy az önkormányzatok által eddig hozott intézkedések nem elegendők ahhoz, hogy érdemben változzon a helyzet, ezért azt javasolják, hogy ösztönözzék a polgármesteri hivatalok az elektromos járművek és a bicikli használatát, alakítsanak ki alacsony szennyezéskibocsátású övezeteket, ahova csak környezetkímélő járművekkel lehessen behajtani, modernizálják a tömegközlekedést, újítsák meg a gépparkot, a légszennyező járműveket vonják ki a forgalomból, a Diesel motoros járműveket pedig tiltsák ki a belvárosokból, mint az megtörtént már Athénban, Brüsszelben, Berlinben, Madridban és Párizsban. A jelentés emlékeztet arra, hogy Románia egyike azon nyolc országnak, amelyekben 1990 és 2018 között nőtt a szálló por és a nitrogén-oxid koncentráció. Romániában évente több mint 29 ezer ember hal meg légszennyezés okozta betegségekben, ezzel a hetedikek vagyunk Európában, vagyis országunkban tizenötször többen halnak meg a légszennyezés okozta egészségügyi probléma miatt, mint balesetben.