Ellenállás

2021.02.13. 09:16

Nem akarják aláírni a szemétszállítási szerződést a lakótársulások

Március 1-től be kellene vezetni Nagyváradon a mennyiségalapú számlázást a hulladékelszállításban, de a RER Vest köztisztasági vállalat által a hét elejéig felkeresett nyolcvanhét váradi lakótársulásból mindössze egy írta alá az új szerződést.

Forrás: Alexandru Nițescu

Pap István

A nagyváradi köztisztasági szolgáltatások keretében a háztartási hulladék elszállítása is a RER Vest cég feladata, mely tavaly nyáron kötött új szerződést erre a szolgáltatásra a nagyváradi önkormányzattal. Ebből kifolyólag, továbbá mivel változtak a szemétszállítási feltételek, és a törvény értelmében át kell állni a mennyiségalapú számlázásra, ezért a RER új szerződést kell kössön minden lakótársulással és a magánházak lakóival is. A vállalat azonban eddig soha nem tapasztalt ellenállásba ütközik, már ami a szerződéskötési szándékot illeti. Pálhegyi Zoltán, a RER Vest gazdasági és marketingigazgatója szerkesztőségünk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a hét elejéig a felkeresett 87 lakótársulásból mindössze egy írta alá az új szemétszállítási szerződést. „A mintegy 20.500 családi házakban lakók 48 százalékával már megkötöttük a szerződést, a lakószövetségeknél azonban, amelyekben a váradi lakosság 75 százaléka él, gyakorlatilag sehol sem tartunk” – összegezte a helyzetet az igazgató.

Több oka is van ennek az ellenállásnak: egyrészt az újdonságtól való félelem, illetve az, hogy az új szerződések nyomán nagyobb lesz a szemételszállítási költség. Vannak lakótársulási vezetők, akik attól tartanak, hogy a lakók egész egyszerűen beperelik majd a lakótársulást amiatt, hogy olyan hulladékok elszállítását is kifizettetik velük, amelyeket ők nem generáltak. Erről beszélt lapunknak Horvath Ioan lakótársulási elnök, a több lakótársulást tömörítő Rogériusz Koalíció nevű civil szervezet képviselője. Kifejtette, hogy a RER által kiállított szemételszállítási számla végösszegét a lakótársulás vezetősége kell elossza a társuláshoz tartozó lakók között. „Eddig a háztartásban lakó személyek száma után fizették a családok a szemétszállítási díjat, de most már fel lesz tüntetve az is, hogy milyen típusú szemét után fizetnek a háztartások, és ha olyasmit számlázok ki valamelyik lakónak, amit ő az adott hónapban nem termelt, akkor egyszerűen feljelent. Ez a szerződés így csalás, lopás. Ez házaknál működik, de tömbházakban nem” – fogalmazott Horvath Ioan. Hozzátette, hogy minden család ugyanakkora összeget kellene fizessen, mert az új rendszer, amelyben minden háztartás más összeget fog fizetni, oda fog vezetni, hogy elmérgesedik a viszony a lakók között. Horvath Ioan szerint a polgármesteri hivatal kell megoldja az előállt problémát.

Pálhegyi Zoltán úgy látja, hogy a Horvath Ioan által felvetett gond eddig is létezett, hiszen a háztartások havi átalánydíjat fizettek, függetlenül attól, hogy az illető család valójában milyen típusú és mennyi szemetet termelt. Az igazgató szerint a számlázás nem nagy ördöngösség: „mi úgy számlázunk, hogy az edények űrtartalmát megszorozzuk az ürítések számával. Ez lesz a lakótársulás költsége. Ezt az összeget a lakószövetség első körben elosztja a lakótársulásban élő személyek számával, hogy megállapítsa, mennyi az egy főre eső szemételszállítási költség, majd ezt a számot visszaszorozza annyival, ahányan élnek a háztartásokban, így lehet kiszámolni azt, hogy egy-egy család mennyit kell fizessen” – magyarázta.

Komplikált helyzetek

Szerencsés az az eset, amikor egy lakótársulásnak van egy gyűjtőpontja három edénnyel, és ezeknek az edényeknek a mérete nagyjából megfelel a lakótársulás igényeinek, azaz az edények minden ürítés alkalmával nagyjából tele vannak. A gondok akkor kezdődnek, jelezte Pálhegyi, amikor a lakószövetség sokkal kisebb, mint a rendelkezésére álló edények mérete, mert akkor a RER gyakorlatilag félig telt edényeket szállít el. „Ez eddig nem érdekelt sem minket, sem a lakókat, mert volt egy fix tarifa, de miután bevezetjük a térfogatalapú számlázást, ez azt fogja jelenteni, hogy minden elvitelkor úgy számlázunk, mintha tele lenne az az edény. Ez nagyon meg fogja dobni az illető lakótársulás szemétszállítási díját, mert aránytalanul megnő majd az egy főre eső szemétdíj. Ilyenkor az lesz a megoldás, ha a lakótársulások jelzik, hogy kisebb edény kell nekik” – mondta Pálhegyi Zoltán.

Ennél is komplikáltabb és rosszabb az az egyébként meglehetősen gyakori helyzet, amikor egy gyűjtőponthoz több, azaz, kettő, három, négy lakótársulás tartozik, sőt, „van esetünk, hogy nyolc lakótársulás van hozzárendelve egyetlen gyűjtőponthoz” – árulta el az igazgató. Ezekben az esetekben a legnagyobb a bizalmatlanság, és sok lakótársulás emiatt nem írja alá az új szerződéseket, mert nem tartja átláthatónak a számlázást, illetve mert a lakótársulások egymásban sem bíznak. A helyzetet nehezíti, hogy sokan egész egyszerűen nem értik az új számlázási rendszer lényegét, mondta Pálhegyi Zoltán. „Aki egyenlő tarifát kér minden háztartásnak, az nem érti, hogy az új díjszabás pont azért lett bevezetve, hogy szelektív gyűjtésre ösztönözze az embereket, hogy akik jól, a szelektív gyűjtés szabályait betartva gyűjtenek, azok kevesebbet fizessenek azoknál, akik nem jól gyűjtenek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha az emberek nem változtatnak a gyűjtési szokásaikon, akkor a számlák nagyon nagyok lesznek, akár meg is duplázódhat a szemétszállítási díjuk a jelenlegihez képest. Ezzel szemben azoknak, akik jól gyűjtenek, a szemétszállítási költségük megegyezhet azzal a költséggel, amennyit jelenleg fizetnek. „Ez is a lakótársulásoknál jelent nagyobb gondot, hiszen akár egyetlen hanyag lakó is elronthatja az összes többi munkáját” – tette hozzá Pálhegyi.

Ketyeg az óra

Mindezek közrejátszanak tehát abban, hogy az eddig megkeresett 87 lakótársulás közül a hét elejéig mindössze egy írta alá a szerződést. „Március 1-től elvileg már az új szemétszállítási díjszabást kellene alkalmazni, de ha nincsenek szerződések, ez erősen kétséges” – mondta Pálhegyi Zoltán. A városban 855 lakótársulás van, ez nem akkora szám, hogy március 1-ig ne lehetne megkötni a szerződéseket, és a RER nem is akarna újabb halasztást kérni a szerződéskötések aláírására, magyarázta Pálhegyi, de véleménye szerint a most előállt patthelyzetet csak az önkormányzat tudná feloldani. „A RER-nek arra van joga, hogy szerződéseket kössön, de senkit nem kényszeríthet arra, hogy szerződjön a vállalattal, ezt csak a hatóságok kényszeríthetik ki. Most a polgármesteri hivatal térfelén pattog a labda, hiszen hatóságként ez tud fellépni a szerződéskötések ügyében” – mondta az igazgató, aki végezetül jelezte azt is, hogy ha a lakótársulások nem írjak alá a szerződéseket, annak jogi következményei lesznek, hiszen a többfrakciós gyűjtés és a mennyiségalapú számlázás törvényi követelmény, nem helyi intézkedés.

Borítókép: Illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában