Jól haladnak a mihályfalvi Gizella-malom felújítási munkálataival

Ciucur Losonczi Antonius

A sajtóbejárást követően Cseke Attila hangsúlyozta, hogy az egykori Gizella-malom felújítása egy nagyon fontos kérése volt a helyi magyar közösségnek, a fejlesztési minisztérium ezért közel 1 millió euróval (4,8 millió lejjel) finanszírozza a befektetést az országos beruházási társaságon (CNI) keresztül. A munkálatokkal jól haladnak, még szombaton is dolgoznak a környékről származó munkások, ezen hozzáállásukat köszönet illeti. Értékmentésről van szó, hiszen egy 110 éves, a térségben élők számára kiemelt jelentőséggel bíró jellegzetes épületet óvnak meg az enyészettől, illetve azon céltűzés is meg fog remélhetőleg valósulni, hogy az érmelléki városnak legyen egy olyan kulturális központja, amely a művelődés több területén is kielégíti majd az igényeket. Biztosítva lesz minden olyan fény- és hangtechnika is, mely szükséges ahhoz, hogy ennek a komplexumnak a működése modern, 21. századi körülmények közt történjen. A költségeket száz százalékban a minisztériumtól állja, a számlakifizetésekkel gondok nem lesznek– ígérte a tárcavezető.

Nyakó József polgármester az elhangzottakat azzal egészítette ki: várhatóan idén novemberben az épületet át fogják adni kulcsrakészen, viszont a közművesítés, valamint az udvar rendezése a városi költségvetést fogja terhelni. És ezzel a fejlesztések nem érnek majd véget: a közeli romos épületeket a tulajdonos le fogja bontani, és európai uniós projektek keretében egy kétszáz férőhelyes napközi is épül majd ezek helyén. Egy óriás sátrat is felállítanak, és ez a megújult környék egy fontos helyszíne lesz a Nyíló Akác rendezvénysorozatnak is. Egy olyan, turisztikai szempontból sem utolsó közösségi tér alakul majd ki, ahol jólesik tartózkodni – fogalmazott az elöljáró.

Lukács Sándor, a kivitelező SLC Construct cég vezetője felidézte, hogy a munkálatokat az épületszerkezet megerősítésével kezdték el, tavaly ősszel. Leástak az alapokig, egészen 2,8 méter mélyre, ahol a téglafundáció alá egy ötven centiméteres vastag betonréteget öntöttek. Ezután a meglévő régi ingatlanhoz egy újat kezdtek hozzáragasztani. Ahogy „kijöttek a földből”, nekiláttak az öltözőknek, jelenleg ezeknek a födémjét csinálják, úgymond „vasalják befelé”. Az új épületszárny is többszintes lesz. A régi malomépület háromszintes: földszint, első és második emelet. Utóbbin alakítják ki a könyvtárat és kiállítótermeket, míg az elsőn a páholyt, ahonnan nézni lehet majd az előadásokat. A földszinten színpadot létesítenek, 206 férőhelyes nézőtérrel.

Mint lapunk is beszámolt korábban róla a Szombat folyóirat cikke nyomán, a tavalyi irodalmi Nobel-díjas Louise Glück költőnő felmenői érmihályfalvi magyar zsidók voltak. A 20. század elején Érmihályfalva nagyjából 6000 lakossal rendelkezett, ebből körülbelül 1200-an voltak zsidó vallásúak (20%). A helyi zsidó közösség az 1800-as évek elején érkezett lakóhelyére, és a környék izraelita központjává, anyahitközségévé vált. Az érmihályfalvi zsidóság az ortodox irányzathoz csatlakozott, és mélyen vallásos maradt. Louise Glück felmenői tevékenyen részt vettek Érmihályfalva életében, jelentős szerepet vittek a polgárosodásban. Nagyapja, Glück Henrik, míg ott élt, a Feldmann és Glück fakereskedést vezette. Dédapját is Glück Henriknek hívták, és elképzelhető, hogy azonos azzal a Glück Henrikkel, aki honvédként harcolt az 1848/1849-es szabadságharcban. A Glück család tagjai ott voltak az ortodox hitközség vezetői, a zsinagóga építtetői között. Részt vettek a helyi takarékpénztár, népbank és képviselő-testület munkáiban. Érmihályfalva kávégyára, a Beck Pótkávégyár igazgatóságának a tagja volt Glück Adolf. A település híres malmát, a Gizella-malmot Glück Benő alapította és vezette, de vittek még a családtagok üveggyárat és nőidivatáru-céget is.