Évet értékelt a nagyváradi gazdasági igazgatóság

Pap István

A beszámolót Marcel Dragos, Nagyvárad alpolgármestere kezdte, hangsúlyozva azt, hogy 2020 pénzügyi-gazdasági szempontból is különös év volt, hiszen a világjárvány teljesen felborította az év elején kidolgozott költségvetést. Márciustól kezdődően alapvetően az egészségügyi intézmények támogatására, valamint a bajba jutott gazdasági szereplők támogatására fordítottak jelentős összegeket, de arra is ügyeltek, hogy a már megkezdett beruházásokra is biztosítsák a költségeknek az önkormányzatra eső részét, így sikerült 2020-ban is jelentős mértékben beruházásokat megvalósítani.

Nehéz év

Az összefoglalót Eduard Florea, a gazdasági igazgatóság vezetője tartotta meg, aki kihívásokkal teli évként jellemezte 2020-at. Kiemelte, hogy Nagyvárad megtartotta a Fitch Ratings hitelminősítő cég által adott, még jónak számító BBB-minősítést, noha a város gazdasági kilátásait negatívra módosította. Florea hozzátette, hogy ennek ellenére a visszaminősítés még nem történt meg. A gazdasági igazgató felidézte, hogy a járvány hatására az egyik legnehezebb döntést hozták meg tavaly áprilisban, amikor mintegy 9 millió euróval csökkentették a város költségvetését, hogy az egészségügyi rendszert támogatni tudják. Pénzügyileg jelentős volt a közterület-fenntartó 16 millió lejes hitelfelvétele a Brașovului utcai parkolóház megépítésére, illetve a kormány 16,8 millió lejes támogatása a város fűtési rendszerének a működtetésére (üzemanyagvásárlásra például), az év végén pedig az önkormányzat arról döntött, hogy két nagy értékű hitelt vesz fel a parkolóházak és egyéb beruházások finanszírozására. Jelentős pénzmozgást jelent a Ryanair légitársaságnak nyújtott 800 ezer eurós kedvezmény is, melyet a nemzetközi járatok üzemeltetésére ad a város a társaságnak. Ennek az összegnek a felét előlegként már ki is fizette a város, de amennyiben februárban sem indulnak be Nagyváradról a nemzetközi járatok, akkor az önkormányzat visszakérheti az előleget, ha nem egyezik bele a járatindítások újabb halasztásába, magyarázta Florea.

Közel 60 millió többlet

Az uniós projektek tekintetében 2020 nagyon jó évnek számított, olyannyira, hogy ennek még hátulütője is lett: a már megvalósított uniós projektek nyomán a város az idén hatvan millió lejt kellett volna kapjon, de ennek a pénznek eddig csak a fele, azaz harminc millió lej folyt be a város kasszájába. Az elmúlt év végén 55,8 millió lej többlete volt a városnak, tette hozzá Florea, aki pozitívan értékelte azt, hogy tavaly már minden második polgár online fizette be helyi adóját és illetékét, viszont minden más jellegű ügyeiket továbbra is főként személyesen intézik a polgárok a városházán, ezért gyakran alakulnak ki sorok az ügyfélfogadó teremben.

Kiadások és bevételek

Nagyváradnak a tavaly 723,2 millió lejes bevétele volt, huszonhat százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ebben az összegben nincsenek benne a városnak alárendelt intézmények bevételei. Az önkormányzatnak a tavaly 507 millió lej állt rendelkezésére a működési költségek fedezésére, de erre a célra végül 352 millió lejt költött, a fennmaradó 154 millió lej nagy részét a beruházásokra fordította az önkormányzat. A beruházási költségvetés ugyanis 232 millió lej volt eredetileg, de végül 397 milliót költött a város erre a célra. A város kasszájába befolyó több mint 723 millió lej 62 százaléka, azaz több mint 450 millió a város saját bevétele volt, 16 százaléknyi összeg, vagyis 116,1 millió lej a központi költségvetésből érkezett, 13 százalékot tettek ki (90,3 millió lej) az uniós támogatások, a bevételek kilenc százaléka, 66,4 millió lej pedig bankhitelekből származott. A saját bevételek 53 százalékát, azaz 237,4 millió lejt a jövedelemadóból származó pénzek tették ki: 29 százalék volt a tulajdonra kivetett helyi adókból és illetékekből befolyt összeg (131,7 millió lej), a koncessziós szerződésekből és bérbe adásokból 48,8, a különböző aktívák értékesítéséből 13,5, a bírságokból 9, a Vízművek profitjából 7,8, egyéb adókból és illetékekből 1,1 millió lej bevétele származott a városnak. A működési költségekre fordított közel 353 millió lej 29 százalékát a közszolgáltatások tették ki (közvilágítás, szemétszállítás stb.), a közintézmények működtetése emésztette fel a működési költségek 22,3 százalékát, míg a szociális költségekre 22,1 százalék, a köztartozásokra 12,4 százalék ment el, illetve egyéb célokat (egészségügy, sport, kultúra stb.) is finanszíroztak a működési költségvetésből.

A beruházásokra fordított 397 millió lejből 149,4 milliót a város költségvetéséből fedeztek (38 százalék), a vissza nem térítendő támogatás összege 141,2 millió lej volt (35 százalék), bankhitelekből 66,4 millió lejt (17 százalék), az állami költségvetésből 39,9 milliót (10 százalék) fordított az önkormányzat beruházásokra. A legnagyobb tételt az utcafelújítások tettek ki, erre a célra 95,1 millió lejt költött a város (24 százalék), majd a közszállítás fejlesztése következett 92,3 millió lejjel (23 százalék) – itt főként a tíz új villamos vásárlására kell gondolni –, ezután következik a tanügyi és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, a közműhálózat fejlesztése stb.

Simona Vlad aligazgató elmondta, hogy nagyon jól áll a város, ami az eladósodottságot illeti, ugyanis a maximálisan megengedett harminc százalékhoz képest ez mindössze 12,41 százalékos volt 2020-ban, és az elmúlt év végén felvett hitelek után is alig fog 13 százalék fölé emelkedni az elkövetkező néhány esztendőben.

A polgárok köztartozásaira vonatkozó adatokat Sorin Iacob, a gazdasági igazgatóság másik helyettes vezetője ismertette, aki elmondta azt is, hogy a világjárvány a végrehajtási tevékenységet érintette a leginkább, hiszen tavaly március és december között fel kellett függeszteni ezt a tevékenységet. Ez meglátszik a számadatokon is, hiszen míg 2019-ben 22,8 millió lej volt a végrehajtásokból a város kasszájába jutó összeg, addig a tavaly csak 10,3 millió lejt sikerült ilyenformán felhajtani. Mivel leállt a végrehajtás, ezért az igazgatóságnak volt ideje úgymond takarítást végezni a saját adatbázisában. Ennek eredményeként megállapították, hogy a tavaly 140.840 volt azoknak a polgároknak, illetve 13.127 azoknak a cégeknek a száma, akiknek/amelyeknek valamilyen tartozásuk volt a város irányába. Ez jelentős csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, 2019-ben ugyanis még több mint 144 ezer polgárnak, és további 13.319 cégnek volt tartozása. Ennek a csökkenésnek az okát abban kell keresni, hogy sokan elköltöztek a városból, sőt, voltak, akik időközben meg is haltak, csakhogy a váradi önkormányzatnak ezt senki nem jelentette be, és csak az adatbázisok áttanulmányozása után derült ki, hogy sokan már nem váradi adóalanyok. Noha kevesebb embernek van tartozása, a befizetendő tartozás mégis nagyobb volt a tavaly, mint egy évvel korábban, hiszen míg 2019-ben 135,8 millió lej tartozást halmoztak fel a váradiak, addig a tavaly ez az összeg 139,7 millió lej volt, amiből 111,5 milliót sikerült be is hajtani. Sorin Iacob elmondta, hogy 1362 személy esetében állapítottak meg fizetésképtelenséget, azaz nem volt olyan anyagi javuk, amit le lehetett volna foglalni az adósságaik, büntetéseik törlesztésére, ezekben az esetekben az önkormányzat javasolta a tartozásnak közmunkára való átváltását.

Adóalanyok

Az aligazgató összesítéséből kiderül az is, hogy Nagyváradon a tavaly összesen 45.503 telek, ingatlan és autó cserélt gazdát. Megtudtuk továbbá, hogy tavaly a természetes személyek 107.998, jogi személyek pedig 12.928 ingatan után fizettek adót, továbbá természetes személyek 81.671, jogi személyek 33.970 jármű után fizettek adót. Azt is elárulta, hogy 2020-ban természetes személyek 20,3 millió négyzetméter, jogi személyek pedig 21 millió négyzetméter beépített telek után fizetek adót. Végezetül elmondta: a tavaly 437 ingatlan tulajdonosa fizetett többletadót, az idén 441 ingatlan tulajdonosát kötelezik erre, 44 volt a gondozatlan telkekre kivetett többletadó, az idén ez a szám 46. Nagyon megnőtt az építkezési engedély nélkül felhúzott építményekre kivetett többletadó: 2020-ban még csak 47 ilyen ingatlant találtak, az idén ezeknek a száma már 213. Kifejtette, hogy tavaly kilenc nagybefektető kapott adókedvezményt összesen 498 ezer lej értékben. A világjárvány hatására 83 olyan cégnek csökkentették húsz százalékkal az ingatlanadóját, amelyeket a járvány negatívan érintett, és további 165 cég és 1520 magánszemély számára elengedték a korábbi évek tartozásait és a büntető kamatokat, amennyiben kifizették alaptartozásukat az elmúlt évre.

Kihívások

Végezetül Eduard Florea vette át a szót, elmondva, hogy az idei év kihívásai közé tartozik az online szolgáltatások további fejlesztése, valamint az ügyfélszolgálat szolgáltatásainak a javítása, a végrehajtásokat is folytatni kell az adósokkal szemben, illetve komoly kihívást jelent magának a költségvetésnek a kidolgozása is. Elmondta ugyanis, hogy még nem tudni, a kormány mennyi pénzt fog fizetni az iskolások utaztatásáért, milyen mértékben vállalja át a helyi önkormányzatoktól a szociális költségeket és azt sem tudni még, hogy az oltásközpontok működtetésére mennyi pénzt kap Bukarestből az önkormányzat. Mindemellett a város két hitelt is felvesz az idén 166,6 millió lej összértékben, ami szintén kihatással lesz a költségvetésre.