A nagyváradiak nem akarnak új hulladékgazdálkodási szerződést kötni

Pap István

Mint ismeretes, január 1-től Nagyváradon is bevezették a mennyiség alapú hulladékszámlázást, pontosabban csak bevezették volna, ha a RER köztisztasági vállalatnak sikerült volna az elmúlt időszakban szerződést kötnie a lakosokkal. Új szerződések hiányában a nagyváradi helyi tanács legutóbbi ülésén megszavazták azt, hogy hatvan nappal hosszabbítsák meg a köztisztasági vállalat, a RER számára a szerződéskötési időszakot, és az új díjszabások csak március 1-től lépjenek érvénybe, azaz az elkövetkező két hónapban még a háztartásban élő személyek száma alapján számlázzák ki a szemételszállítási díjat. A helyi tanácsülés előtti sajtótájékoztatón Florin Birta polgármester elmondta, hogy összesen 25 ezer hulladékgazdálkodási szerződést kell megkötni a városban, ezek közül húszezret a házakban lakókkal, kilencszázat a lakótársulásokkal, négyezer ötszázat pedig a cégekkel, de a RER eddig mindössze 3200 szerződést írt alá. „A vállalat biztosított minket arról, hogy növelni fogja az ügynökei számát, akik kimennek szerződéseket kötni, és március elejéig minden szerződés alá lesz írva, így érvénybe lép az új hulladékgazdálkodási szerződés az új díjszabásokkal” – mondta a polgármester.

Nagy nehézségek

Az egyhangúlag megszavazott határozattervezet szakjelentéséhez csatolták a RER kérelmét is, melyben Florin Gontariu és Pálhegyi Zoltán igazgatók kérik az új szerződés alkalmazásának a halasztását, mert, mint fogalmaznak: „Váratlanul nagy nehézségekbe ütközünk a szerződéskötési folyamatban. A lakosság erős fenntartásokkal viseltetik az új hulladékgyűjtési tarifákkal szemben, ennek következtében szerződéskötő ügynökeink eddig általunk soha nem tapasztalt arányban mondanak fel: 2020. december 3-a óta tizenkét ügynök hagyta ott a vállalatot arra hivatkozva, hogy elviselhetetlen módon bánnak velük a polgárok, amikor felkeresik őket az új köztisztasági szerződés megkötése érdekében.”

Az okok

Ennek a vehemens ellenállásnak az okairól kérdeztük Pálhegyi Zoltánt, a RER gazdasági igazgatóját, aki elmondta: két nagy változás állt be a hulladékgazdálkodásban, az egyik a mennyiség alapú számlázás, a másik pedig a frakciónkénti díjszabás. Az igazgató kifejtette, hogy eddig a háztartásban lévő személyek száma alapján fizettek a családok egy fix havi díjat, és nem volt semmilyen összefüggés aközött, hogy mennyit fizettek és aközött, hogy egyáltalán szétválogatva gyűjtötték-e a hulladékot. Mivel a RER a családok saját bevallása alapján vezette azt, hogy az egyes háztartásokban hányan élnek, ennek az lett az eredménye, hogy a húszezernél több háztartási, tehát magánházakban élő családokkal kötött szerződés közül több mint 18 ezer szerződés egy vagy két főre szólt, „ami furcsa jelenség, és tudtuk is, hogy az emberek hajlamosak voltak eltagadni családtagokat. A mennyiség alapú számlázás miatt ezt már nem lehet megtenni, és ezért azoknak, akik eddig kevesebb személy után fizettek szemétszállítási díjat, most jelentősen meg fog nőni a szemételszállítási díjuk, és ezt nem szeretik az emberek” – magyarázta az elégedetlenség okait az igazgató: Mint mondja: „Tudunk olyan esetről, hogy a négy főből csak egy volt bejelentve, így a család eddig fizetett tíz lejt, de az új feltételek mellett ugyanez a család negyven lej alatt nem nagyon tudja megúszni a szemételszállítást”. Pálhegyi Zoltán jelezte azonban azt is, hogy nem lesznek ilyen gondjaik azoknak, akik eddig is helyesen gyűjtötték a hulladékot, és őszintén bevallották a háztartásban élő személyek számát. „Sőt, négyfős családok esetében az is elképzelhető, hogy csökkenni fog a szemétszállítási díj, ha szelektíven gyűjtenek. A háromfős családok esetében a szemétszállítási költség körülbelül akkora lesz mint most, ha jól gyűjtenek”, fejtegette az igazgató, majd hozzátette: ebből a szempontból „a nagyobb gond ott lesz, ahol össze-vissza szemetelnek. És ez a tömbházaknál jelent nagyobb veszélyt, mert ott sajnos elképzelhető, hogy a lakók többsége jól gyűjt, csak egy-két ember tönkre teszi az összes többi munkáját”.

Plusz munka, plusz költség

És ha ez nem lenne elég baj, itt van még a frakció alapú számlázás is, ami szintén dühíti az embereket. Pálhegyi Zoltán elmondta, hogy az eddig egyben gyűjtött háztartási hulladékot két külön frakcióra kell osztani, amiből lesz külön reziduális hulladék, ami már nem újrahasznosítható, illetve lesz biohulladék, ami újrahasznosítható főként komposztanyagként. Pálhegyi Zoltán jelezte, hogy a törvény értelmében külön díjszabást kell kérni mindegyik frakcióra, tehát az újrahasznosítható hulladékra is, amire eddig nem számoltak fel szemételszállítási díjat. Az igazgató bevallotta, hogy amikor a törvény még csak közvitán volt, a szakma jelezte, hogy ez így nem lesz jó, de az illetékesek nem vették figyelembe ezt a véleményt. „Ez a törvény meglehetősen fonákra sikeredett, hiszen arra kötelezi az embereket, hogy plusz figyelmet fordítsanak a szelektív hulladékgyűjtésre, ráadásul még meg is fizettetik velük ezt a plusz erőfeszítést, hiszen a lebomló hulladékra is külön tarifát kell felszámolni a törvény értelmében” – magyarázza Pálhegyi Zoltán az embereknek ezesetben jogosnak tűnő felháborodását. Mindenesetre a RER vállalta azt, hogy két hónap alatt megköti az összes szerződést Nagyváradon, és március 1-től már megkezdődik a városban a mennyiség alapú és a frakciók szerinti számlázás.

Borítókép: illusztráció