Online szervezték meg a Partiumi Magyar Tudomány Napját

János Piroska

A Partiumi Keresztény Egyetem Facebook-oldalán közvetített eseményt Szomor Abigél egyetemi lelkész nyitotta meg köszöntő szavaival, a továbbiakban pedig moderátori szerepben vezette az online rendezvényt. A lelkipásztor János evangéliumának hatodik részéből olvasta fel az ötezer ember megvendégelésének történetét, kifejtve, hogy ez a bibliai történet jelenkorunk „jóllakottság” idejében is üzenetet hordoz számunkra. „Eljön még az idő, amikor a szellemi táplálék sokkal édesebb lesz neked, mint bármiféle testi élvezet” – vallotta Sigmund Freud. „Talán ebben a világrengésben, amiben most vagyunk, lassan ráeszmélünk, hogy a konkrét, fizikai bőség már nem csitítja éhségünk, szorongásunk, talán most tapasztaljuk leginkább, hogy ez a csillapíthatatlan éhség nem is annyira fizikai, hanem lelki és szellemi természetű. Mindennél jobban vágyunk az igaz és hiteles építő szóra és megnyilvánulásokra, a gyógyító jelenlétre. És mi mindannyian, akik az egyetemi, oktatói szférában mozgunk és dolgozunk, érzékeljük ennek az éhségnek a sürgető jellegét. Erre válaszolni igyekszünk tiszta és értékes szellemi táplálékot előteremteni” – mutatott rá a lelkipásztor. A felolvasott történetben a csoda nem abban van, hogy megszaporodik a kenyér, hanem Jézus mozdulatában: Jézus fogja ezeket a kenyereket, hálát ad, felajánlja Istennek. Ebben a mozdulatban történik valami olyan, amely megváltoztatja saját világunk arculatát is: a megosztás mozdulata az az igazi csoda, ami minden megosztottságot és hiányt felülmúl és gyógyít – emelte ki Szomor Abigél.

„Születésnapot ünnepelni mindig nagyszerű, felemelő érzés. Egyetemünkön immár a hatodik alkalommal rendezzük meg a magyar tudomány napját. Örvendetes, hogy voltak kollégáink, akik kitalálták, és azóta is lelkiismeretesen és következetesen szervezik ezt az egyetemhez méltó ünnepséget” – fogalmazott dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, kiemelve, hogy ezúttal a konferencia napja egybeesett a magyar nyelv napjával. Felidézte az 1825–1827 között tartott, sorsfordítóként megítélt magyar országgyűlést, amelyet a reformkor kezdetének tartanak. Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia gondolatával „kiengedte a szellemet a palackból”. „Hiszem, hogy Széchenyi meggyőződéssel gondolta, hogy a szunnyadozó magyar lélek felébresztését az akadémia megalapításával lehet és kell elkezdeni. Ahhoz, hogy a nemzetiségében, öntudatában fel lehessen ébreszteni és meg lehessen erősíteni a nemzetet, abban nélkülözhetetlen szerepe volt a nemzeti nyelvnek, amint ő maga írta” – jegyezte meg az egyetem vezetője. „1844. november 13-án, 176 évvel ezelőtt szentesítette az uralkodó a magyar államnyelvről szóló törvényt, 2011. november 13-án a magyar országgyűlés nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-t, 2015. október 13-án pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának kezdeményezésére a román képviselőház is elfogadta a törvénytervezetet, amely Romániában a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át” – folytatta, kiemelve a jeles nap identitás- és nyelvmegőrző szerepét. „Istennek legyen hála azért, hogy Partiumban, egyetemünkön, a tudomány napján magyar nyelven tudunk ünnepelni, és magyar nyelven tudjuk azt az ügyet képviselni, ami fontos kisebb és nagyobb világunknak” – zárta megnyitó beszédét.

Rendhagyó konferencia

A továbbiakban dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja szólalt fel, rámutatva: az idei konferencia a rendkívüli helyzetre való tekintettel több szempontból is rendhagyó. Az egész napos esemény, amely több előadót és több szervező intézményt és egyesületet tudhatott magáénak, idén az online térben rövidebb ünnepséggé zsugorodott. Az idei rendezvény az Egyetem a határon címet viselte, utalva Ottlik Géza emblematikus regényére, amelyben az alkotó többe között így ír: „A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig” – idézett a regényből a dékán. „Erre a rendkívüli helyzetre is megpróbálunk lehetőségként gondolni. Bár kevesebbet találkozunk, kevesebbet utazunk, és nem teltházas amfiteátrum előtt zajlik a magyar tudomány ünnepe, viszont elkészülnek a rég tervezett tanulmányok, kötetek, kutatások, kicsit megállunk és visszatekintünk” – fogalmazott, hozzátéve: kisebb jubileumot is ünnepelnek, hiszen 2015-ben szervezték meg először a Partiumi Magyar Tudomány Ünnepét, ekkor indították el a Partiumi Területi Kutatások Intézetét, és ekkor jelent meg először a Staféta folyóirat. „Az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot, bár a jó és a rossz kettőssége jelen van a mindennapokban, mi is hiszünk abban, hogy nemcsak alkalmazkodnunk kell a világhoz, hanem mindig hozzáadni a magunk tudását, cselekvő akaratát” – zárta szavait.

A plenáris előadások során az egyetem mindegyik kara képviseltette magát: dr. Balázs Géza egyetemi professzor Trianon és a magyar nyelv címmel tartott előadást, dr. Pálfi József az első magyar numizmatikai kéziratról értekezett, dr. Szilágyi Ferenc pedig Partium – Reintegráció a magyar–román határvidéken című kiadványt mutatta be. A Képzőművészeti Kart egy mesterképzős hallgató, Nagy Hunor képviselte, aki elkészítette az egykori székelyhídi vár 3D-s rekonstrukcióját. Az előadások továbbra is visszanézhetők az egyetem Facebook-oldalán.

Staféta

Az előadások végeztével Debrenti Edit tudományos igazgató bemutatta a Staféta folyóirat 2020-as számát, egyúttal pedig kitért az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) rövid ismertetésére is. „2019-ben a magyar kormány Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatala minisztériumi céltámogatást kezdeményezett. Ennek köszönhetően 2019-ben 27, majd 2020 júniusában 34 határon túli intézmény vett részt az EISZ-programban, melynek szakmai koordinálásában valósult meg a határon túli intézmények adatbázis-hozzáférésének biztosítása. Ezáltal a határon túli magyar intézmények is hozzáférhettek a tanuláshoz és kutatáshoz nélkülözhetetlen magyar nyelvű e-könyves adatbázisokhoz, 2020-ban 8200 e-könyv vált elérhetővé a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójában” – jegyezte meg a tudományos igazgató, hozzátéve: ez a program nagy segítségükre volt idén tavasszal a digitális oktatásra való átálláskor. Az említett programban figyelték a kihasználtságot is: 2020 első félévében a mérések szerint a határon túli intézmények között a PKE foglalta el az első helyet a kattintások számát illetően, 4051 szócikk-megjelenítést és dokumentummegtekintést számoltak össze a PKE részéről. Ezek a kattintások pedig nem voltak hiábavalóak, figyelembe véve, hogy az idei, 23. Partiumi Tudományos Diákköri Konferenciára minden eddiginél több pályamunka érkezett. A ötödik Stafétában 24 pályamunka olvasható, hat különböző intézmény 26 hallgatója kapott benne publikációs lehetőséget. Legtöbben a PKE hallgatói, közülük néhányan személyesen is átvehették a kiadványt a pénteki ünnepségen. A rendezvény támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Érintő Egyesület volt.