Újra felkerül Jovián György mozaikja Váradon az egykori Patria mozira

Sok nagyváradit töltött el felháborodással kevert aggodalom annak láttán, hogy az egykori Patria mozi átépítése során durván letörték az épület szép mozaik homlokzatát, Jovián György képzőművész alkotását. Jó hír, hogy a kivitelezők az eredeti tervek alapján, a mester jóváhagyásával építik újra a homlokzat mozaikot.

Pap István

Meglehetős visszhangot keltett a sajtóban és a közösségi médiában az, hogy a volt várdi Patria mozi, majd No Problem diszkó átépítése során egyszerűen letörték a homlokzat falakat, melyeken Jovián György képzőművész remekbe szabott mozaikmunkája volt. Ez a hír eljutott a jelenleg Budapesten élő képzőművészhez is, aki lapunk megkeresésére válaszolva elárulta: „ el voltam keseredve, ugyanakkor nagyon megérintett és meghatott az, hogy a város közönsége milyen módon viszonyult ehhez a munkámhoz.” Elmondta azt is, hogy Nagyváradon élő, a helyi kulturális életben számottevő szerepet játszó ismerősei révén próbált érdeklődni az ügyben, de nem járt sikerrel, mígnem egy váradi építész segítségével kapcsolatba került az épület átépítésének a tervezőjével, az Ausztriában élő Krizmanics Lászlóval. Az építész elmondta neki, hogy ő eleve azzal a feltétellel vállalta el a felkérést, ha az épületmozaikot rekonstruálják, és a kivitelező cég is csak ezzel a feltétellel kapta meg az építkezési engedélyt. Jovián György elmondta, hogy a mozaik helyenként levált a falról, ezekbe a résekbe befolyt a víz, emiatt a fal gyakorlatilag kirothadt, nagyon sok helyen nem tartotta semmi a mozaikot magát, ezért voltak kénytelenek lebontani a teljes felső részt, és mindezek miatt magából a mozaikból sem lehetett megmenteni semmit.

Rekonstrukció

Jó hír viszont, hogy Jovián György eredeti tervei alapján és az ő, bár távoli, de szakmai felügyelete mellett újraépítik a mozaikot, ráadásul a felhasznált anyagok is jobb minőségűek lesznek. Az eredeti munka fehér csempéből és fekete márványból készült, a rekonstrukció során olasz anyagból készült fehér csempét és ruschitai márványt fognak használni. „Az eredeti tervet elektronikus módszerekkel felnagyították a fal méretére, az építész 3D-s terveket készített az eredeti vázlat alapján, én erre adtam áldásomat, és ennek alapján kezdődött meg a kivitelezés” – sorolta a részleteket Jovián György, aki a világjárvány miatt nem tud Nagyváradra jönni, pedig az eredeti elképzelés az volt, hogy többször is eljön, hogy a helyszínen ellenőrizze a munkálatokat. De így is folyamatosan kap tájékoztatást, fotókat Krizmanics Lászlótól és a nagyváradi Zuh Deodáth eszmetörténésztől, az MTA BTK Lendület morál és tudomány kutatócsoport tagjától, az MMA ösztöndíjasától, aki az ő felkérésére felügyeli a mozaiképítési munkát. Zuh Deodáth, aki Jovián György monográfusa is egyben, a munkálatok jelenlegi állásáról szólva lapunknak elmondta, hogy a sablon már a teljes homlokzati részre felkerült, illetve már az épület oldalsó részére is kezdik lassan felhelyezni a mintákat. „A falakra felkerült térháló tökéletesen modellálja az eredeti díszítést, amiről mintát vettek és felhasználták az eredeti terveket is. Az eredeti munka részletgazdagságát összevetették a most elkészült tervvel, az eltéréseket korrigálták, és így jött létre ez a minta, ami kirajzolódik a falon. A teljes homlokzati részre felhelyezték a sablont, és ezt erősítik meg valamilyen térhálós megoldással, majd erre rakják fel az apró márványkockákat. Az emeleti részen a visszalépcsőzött terasznál már el is kezdték ezeket az elemeket elhelyezni” – mondja Zuh Deodáth. Kifejtette továbbá, hogy miután a felületet már előkészítették, felgyorsul a mozaikrakási munkálat, mert ma már ipari eljárással vágják ki a kis darabokat.

Hogy készült

Az egykori munkálat kapcsán Jovián György felidézte: „Annak idején én három éven át dolgoztam ezen a művön, beleértbe a téli hónapokat is, nem voltam irigylésre méltó helyzetben” – vagyis nemcsak a terveket készítette el, hanem a kivitelezésben is részt vett. Zuh Deodáth mondta el azt, hogy az állam a terveket és azoknak az életnagyságú nagyítását vette meg a művésztől, és Jovián Györgynek kellett elkészítenie a mintakartonokat is, ami alapján a kivitelező dolgozott. „De mivel a kivitelező nem mindig tudta megoldani a tervben szereplő leírást, ezért ő maga is részt vett a mozaikrakásban. Ez kézműves módszerekkel történt, nem volt számítógépes technika, a művész a festészeti oktatásban tanult lépték módszerrel dolgozott”. Az egykori Patria mozi 1979-1981 között épült fel, és szinte ugyanennyi időt évet vett igénybe a mozaik felrakása is. Ez nagy volumenű munka volt, ugyanis 360 négyzetméternyi köztéri felületet kellett mozaikkal burkolni.

Az alkotás értéke

Jovián György alkotásának művészi, építészeti értékéről szólva Zuh Deodáth elmondta: „nagyon kevés köztéri díszítés van Nagyváradon ebből a periódusból, ami építészetileg a szocialista modernizmusnak az utolsó időszaka. A sportcsarnokban van egy belső mozaik, illetve a szakszervezeti kultúrházon van egy külső díszítés, de azokhoz képest ez egy egészen más munka: a művész csak három színt használ, és tartózkodott attól, hogy különböző népi motívumokat, illetve a szocialista munka életképeit próbálja megjeleníteni. Ez egy figuratív mű, hiszen három fát ábrázol, festészeti és grafikai teljesítményét tekintve pedig egy kiváló alkotás, mely ideológiailag kellőképpen semleges tud lenni ahhoz, hogy minden korszakban megtalálja az értékelő közönségét. Mivel Jovián György általában festészetével kerül a figyelem középpontjába, ezért nem mindig hangsúlyozzák azt, hogy ez a legnagyobb tervezőgrafikai teljesítménye. Egyébként rögtön az első nagy tervezőgrafikai felkérésénél a legjobbat tudta kihozni magából”.

Hogyan fog érvényesülni?

Az alkotás tehát az eredeti tervek alapján, az alkotó jóváhagyása mellett születik újjá, mégis problémát jelenthet a műalkotás érvényesülésében az a tény, hogy az épületet magát átépítik, a belső átalakítások mellett az épülethez hozzáépítenek egy új szárnyat, ami miatt az épület teljesen elveszíti eredeti jellegét. Zuh Deodáth azonban megnyugtatja a kedélyeket: „A román szocialista építészet jellegzetes, egyszerű, a felső emeletén visszalépcsőzött kockaépület volt a Patria mozi, és ezt a megoldást a mozaik is ki tudta aknázni, mert a három fa teljes mintázata kirajzolódik a különböző szinteken. Azzal, hogy az épület mellé építettek egy másik épületrészt, az egész építmény zegzugosabb lett, de a mozaikot az átépítés ellenére is teljes, 360 négyzetméteres vissza tudják építeni, az oldalhomlokzati részekre is, így szerencsére a mozaik érvényesülni tud majd az átépítés után is. Persze, ha nem lesz az épületen sok színes reklám...”

Borítóképünkön: a munkálatok jelenlegi fázisa