Komposztálni már a lakásban is lehet

Pikó Stefánia

Egy háztartásban a biohulladék akár a felét is jelentheti az átlagosan keletkező hulladékmennyiségnek. A biohulladék kategóriájába tartozik minden, ami lebomlik. Lehet az növényi, vagy állati eredetű, származhat mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységekből (ezt nevezik zöldhulladéknak), de ide tartoznak az élelmiszeripar melléktermékei, és mindenféle ételmaradék is. Nem nehéz őket felismerni, és nem nehéz őket egy külön vödörbe gyűjteni. Valamivel összetettebb, de a külön gyűjtésnél is környezetbarátabb megoldás a komposztálás.

Bár a kertes házakban élők számára adott volna, hogy komposztálás útján dolgozzák fel a biohulladékot, nem mindenki tesz így, és bár azt hinnénk, hogy ez mondjuk egy tömbházlakásban lehetetlen vállalkozás, bizony vannak olyanok, akik a panelben komposztálnak. Léteznek már különböző beltéri berendezések is, melyek segítségével az ökotudatos panellakók is komposztálhatnak, persze nem épp akkora mennyiségben, mint ahogyan azt a kertes házak lakói megtehetik, de mint minden más zöld megoldás kapcsán, erről is elmondható, hogy sok kicsi, sokra megy. A zero waste aktivisták szeretik megosztani tapasztalataikat, így könnyen találni beszámolókat az efféle fórumokon arról is, hogyan működik egy beltéri kis komposztáló szerkezet. Annak ellenére, hogy a legtöbben első körben biztosan a komposztáló bűzére gondolnak, mely egy lakásban nagyon kellemetlen lehet, egy jó minőségű berendezés légmentesen zárt, csak akkor érezni szagot, amikor leemeljük a fedelét – ezért érdemes gyakran szellőztetett helyiségben tartani, vagy épp az erkélyre kitenni.

Ám mihez kezdhetünk a lakásban a komposzttal? Több lehetőségünk is van. Kicsi az esélye annak, hogy ne legyen legalább egy olyan rokonunk vagy barátunk, aki kertes házban él, szokott is kertészkedni, és aki feltehetőleg szívesen fogadna egy kis „extra” komposztot. Ha mégsincs ilyen ismerősünk, akár egy közeli virág- vagy kertészboltban is érdeklődhetünk, ha pedig minden kötél szakad, kénytelenek leszünk keresni egy városszéli zöldövezetet, és ott elásni azt.

Magyarországon egyébiránt már léteznek közös komposztáló kertecskék, melyeket egy-egy tömbház lakóközössége alakított ki nemcsak a környezetet, hanem a pénztárcákat is kímélve, hiszen ennek köszönhetően kevesebb konténerre van szükségük a hulladékgazdálkodó vállalatok részéről.

Mi kerülhet a komposztba?

Bár azt gondolnánk, hogy a komposztba minden mehet, ez nem épp így van. Zöldségtisztítás hulladékai, gyümölcshéj (kivéve kezelt déligyümölcs héja), elszáradt növény, tojáshéj, kávé- és teazacc, virágföld, fahamu, növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva), gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva), trágya és minden kerti hulladék mehet, viszont főtt ételmaradék nem, ugyanis az vonzza a rágcsálókat és bogarakat. Továbbá nem kerülhet bele húsevő állatoktól származó alom és ürülék, vegyszerekkel kezelt déligyümölcsök héja (narancs, banán, citrom), csont, hús, és felvágottfélék sem.

Érdemes utánajárni az ilyen és ehhez hasonló alternatív, hulladékmentes szokásoknak – talán kiderül, hogy ezek nem is annyira földtől elrugaszkodott ötletek.

Borítókép: Illusztráció