Nagyvárad és Bihar megye a Zsigmond-korban

BN-összeállítás

Az idei Festum Varadinumot a járványügyi intézkedéseknek betudhatóan sajnos nem lehetett megtartani. Az eseménysorozatnak immár hét esztendeje egy különös, sajátos színfoltja az a szakmai történész műhely, amelyet két kiváló anyaországi történész felváltva szervez meg és vezet, Zsoldos Attila akadémikus, illetve Oborni Teréz, az MTA doktora és főmunkatársa. Egyedülálló teljesítmény az, amit az elmúlt hét évben sikerült megvalósítani azzal, hogy a Festum Varadinum keretében megszervezett konferenciára az anyaországból elsővonalas középkorászokat tudtak megnyerni arra, hogy Nagyvárad és tágabban Bihar megye történelméről, annak egy-egy pillanatáról írjanak és publikáljanak nagyon komoly tanulmányokat. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a Varadinum programkurátora minden évben gondoskodott arról, hogy a konferencia napjára elkészülhessen és kinyomtatásra kerüljön a tanulmánykötet. Az első öt kötet már román nyelven is napvilágot látott, a magyar sorozatban pedig a nyolcadik kiadvány készült el, hisz magát a konferenciát nem lehetett megtartani, de a tanulmányt mindenki határidőre elkészítette.

A megyei önkormányzat támogatásával immár egy újabb komoly szakmai teljesítményt sikerült felmutatni egy olyan időszak feldolgozásával, mely Nagyváradnak egy újabb fénypontja, éspedig a Zsigmond-kor. A tanulmánykötet szerzői között vannak olyanok, akik már az előző kötetekben is megjelentek szerzőként, de vannak újak is. Zsoldos Attila királyi várakról ír a Zsigmond-kor első két évtizedéből, C. Tóth Norbert a váradi eskü ügyét járja körbe, elsősorban azt, hogy mikor volt és miért épp ott volt. Skorka Renáta egy nagyon érdekfeszítő speciális részt ír le, a királyné váradi vezeklését járja körbe. Weisz Boglárka már szokásos módon egy nagyon érdekes intézményi körbe tekint, Bihar megye hatóságának működéséről értekezik a Zsigmond-korban. Lakatos Bálint mezővárosi és városi okleveleket dolgoz fel Bihar megyéből, Bihar, Szalárd, Várad esetében. Köztudott, hogy ebben a korban Andrea Scolari volt Várad püspöke, azonban kevesen tudják, hogy a püspöknek volt egy végrendelete is, erről az iratról és ennek hitelesítéséről, és magának a hiteleshelyi és közjegyzői intézmények együttműködéséről értekezik Mikó Gábor. A kötetben helyet kapott Lövei Pál nagyon érdekes feldolgozása Vörösmárvány sírtöredékek Nagyváradon és a Stibor-síremlékek mestere címmel.

Már a címekből is látszik, hogy az idei kötet egy újabb mérföldkő a nagyváradi és Bihar megyei középkori történelem feldolgozásában. Szabó Ödön elmondta, kifejezetten öröm a szervezőknek azt látni, hogy a történészek visszavágynak a konferenciára és akkor, amikor erre nincs lehetőség, hozzájárulnak kutatásaikkal ezen térség eme időszakának magas színvonalú történeti feldolgozásához. „Azt látjuk, hogy a köteteinket keresik, a tanulmányokat nagyon komoly szaklapokban idézik. Ez nyilván a két szakmai irányítónak a munkája, a mostani kötetet például Zsoldos Attila akadémikus szerkesztette” – mondta Szabó Ödön. Megjegyezte, az elmúlt évek hagyományaihoz híven a kötet mindenki számára ingyenesen rendelkezésére áll a Fekete Sas-palotában, a második emeleten.

Zsoldos Attila, a kötet szerkesztőjének Előszavában olvasható, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére „a sorozat és a kötet munkatársai nem adták fel azt a tervet, hogy idén is olvasnivalót kínáljanak a Nagyvárad és Biharország múltja iránt érdeklődőknek, akiknek megtisztelő figyelme a sorozat indulása óta folyamatos biztatást ad munkánkhoz. (…) Ez alkalommal tehát ismét olyan írások kaptak helyet a kötetben, amelyek Nagyvárad és Biharország múltjának egy-egy részletével ismertetik meg olvasójukat, egyúttal azonban bemutatják azt az ezer szálból szövődő kapcsolatrendszert is, mely a helyi jelenségeket az országos és európai fejleményekhez kapcsolja. Abban a reményben bocsátjuk útjára a kötetet, hogy hamarosan — talán éppen a kényszerűen elhalasztott konferencia keretében — személyesen is sor kerülhet a tanulmányok bemutatására.”